nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Jori Sjöroos & Paula Vesa:
Satumaa (Meseország)

December hatodika a finn függetlenség napja, amit idén finn slágerrel ünneplünk, ám egy kissé rendhagyóan módon: ezúttal híres előadók és toplistás dalok helyett egy felkavaró témával készültünk.

Sunnuntaiset Lapset | 2012. december 6.
|  

Az emberkereskedelem nem tündérmese, hanem több száz ember sorsa – még Finnországban is! Ezt a figyelemfelkeltő szöveget olvashatjuk Jori Sjöroos és Paula Vesala közös, a Satumaa (Meseország) című dalhoz forgatott videójának végén. A két zenész és a kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a Finnországban (is) folyó emberkereskedelem áldozataira, ugyanis jelenleg körülbelül száz ilyen esetről tudnak, de a valós szám ennél jóval nagyobb lehet. 

Jori Sjöroos & Paula Vesa:<br />Satumaa (Meseország)
Jori Sjöroos & Paula Vesa:
Satumaa (Meseország)
(Forrás: soundi.fi)

A dalfeldolgozás különlegessége, hogy az eredetijének szerzője, Unto Mononen 1955-ben tangónak írta meg. Azóta számtalan alkalommal feldolgozták már finn és külföldi előadók is, a leghíresebb  talán Frank Zappa volt, aki egy Helsinkiben tartott koncertje során külön kérésre játszotta el a dalt. A Satumaa egyébként a svédországi finnek himnuszaként is ismert.  Mauri Antero Numminen pedig így ír róla Tango on intohimoni (A tangó a szenvedélyem) című, 1998-as regényében: „Hallottam, hogy felvételre javasolták egy új himnusz-kötetbe. Szerintem nagyszerű lenne, ha ez lenne a 666. himnusz. A mise alatt táncolhatnék rá orgonakísérettel. Talán így közelebb kerülnék Istenhez.”

A legújabb feldolgozáshoz készült videó egy (feltehetően észtországi orosz) lányról szól, akit Finnországba adnak el prostituáltnak. Ezekkel a képekkel a dal szövege az eredetitől eltérő értelmet nyer. Nézzük és hallgassuk! 

Satumaa Meseország
Aavan meren tuolla puolen jossakin on maa A sík tengernek túloldalán is van egy ország
Missä onnen kaukorantaan laine liplattaa Ahol a boldogság messzi partját hullám veri
Missä kukat kauneimmat luovat aina loistettaan Amit a legszebb virágok mindig beragyognak fényükkel
Siellä huolen huomiset voi jäädä unholaan Ahol a holnapi aggodalmak feledésbe merülhetnek
Oi jospa kerran sinne Satumaahan käydä pois Ó, ha egyszer elmehetnék oda Meseországba
Niin sieltä koskaan lähtisi en linnun lailla pois Akkor, soha nem hagynám el, mint egy madár
Vaan siivettömänä en voi lentää Azonban szárnyak nélkül nem tudok repülni
Vanki olen maan A föld foglya vagyok
Vain aatoksin, jotka entävät kaua Csak a gondolatok, amik messzire érnek
Sinne käydä saa Oda mehetek
Lennä, laulu, sinne missä siintää Satumaa Szállj, ének, oda, ahol Meseország dereng
Sinne missä mua oma armaani odottaa Oda, ahol az én kedvesem vár rám
Lennä, laulu, sinne lailla linnun liitävän   Szállj, ének, oda, mint egy szárnyaló madár
Usko, että aatoksissain on vain yksin hän Hidd el, hogy a gondolataimban csak ő létezik

Jori Sjöroos és Paula Vesala a szövegen egy helyen változtattak, mégpedig az utolsó sorban egy szót kicseréltek. Az eredeti, Unto Momonen-féle szövegben ez a sor így szerepel:

Kerro, että aatoksissain on vain yksin hän

A feldolgozásban pedig:

Usko, että aatoksissain on vain yksin hän

A különbséget tehát a felszólító módú igékben találjuk: mondd el helyett hidd el (tovább: hogy a gondolataimban csak ő létezik) van a mi szövegünkben. A téma és a videó fényében az új sor talán arra utal, hogy a prostitúcióra eladott és fogvatartott lánynak állandóan színlelnie kell, de értelmezésünk szerint vonatkozhat akár arra is, hogy a drogoktól elkábítva a lány lassan elfelejti azt, akitől elszakították. A dal szentimentalizmusa és a videó sokkoló története szöges ellentétben áll egymással, a képek egészen új értelmet adnak a szövegnek.

Mivel a dalszöveg 1955-ben íródott, ezért nem hemzseg beszélt nyelvi alakoktól, az egy szem mua (irodalmi minua), az egyes szám első személyű személyes névmás ragozott és rövidült alakját találjuk csak benne.  De találkozhatunk az egyes szám első személyű birtokos személyrag -in alakjával: aatoksissain 'gondolataimban' az irodalmi aatoksissani helyett. Ezt az egyébként nyelvjárásokban előforduló végződést azért kedvelik az irodalmi nyelvben, mert magánhangzója a megelőző magánhangzóval diftongust, azaz kettőshangzót alkot, így nem keletkezik újabb szótag.

További olvasnivalók a dallal és a témával kapcsolatban

A kampány hivatalos honlapja

Paula Vesala énekesnő a Facebookon

A Satumaa Aki Kaurismäki A gyufagyári lány című filmjében

Dokumentumfilm a Satumaaról (spanyolul)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X