nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
1934
Hanti könyvkülönlegességek

A harmincas években kiadott latin betűs hanti könyvek igen ritka csemegének számítanak, de most letölthetőek.

Fejes László | 2011. december 3.
|  

A harmincas években rövid ideig latin betűkkel nyomtatták az oroszországi kisebbségeknek szánt könyveket. Később a cirill ábécére tértek át, a latinbetűs kötetek szinte hozzáférhetetlenné váltak. A megmaradt példányok főleg az Oroszországon kívüli könyvtárakban maradtak meg.

Most a finnországi Finnugor Társaság (Suomalais-Ugrilainen Seura) gyűjteményében fennmaradt két kötet került fel az internetre: egy számtankönyv és egy olvasókönyv.

Bár természetesen a kötetek elsősorban a hantiul tudók, de legalábbis tanulók érdeklődésére tarthatnak számot, mások számára sem feltétlenül érdektelenek. Az illusztrációk, melyek a hagyományos hanti életformától a trópusok állatvilágán át Leninig és Sztálinig sokféle témát felölelnek,  bizonyára bárki számára érdekesek lehetnek. Az „egzotikus írások” rajongói pedig szintén jól szórakozhatnak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 scasc 2011. december 6. 16:23

@Fejes László (nyest.hu): Mintha a szurguti rémlene...

10 El Mexicano 2011. december 6. 14:43

@Fejes László (nyest.hu): Köszi, túl sokat ezek szerint nem tévedtem.

9 Fejes László (nyest.hu) 2011. december 6. 14:43

@scasc: A szeretnivaló egybeírása nagyon is helyénvaló! :)

8 Fejes László (nyest.hu) 2011. december 6. 14:42

@scasc: Az említett hang csak a kazimi, illetve a szurguti hantira jellemző. Egyébként maga az írás nem igazán jelent semmit, a suriskári változatban szintén az ӆ-t használják, pedig ott az orosz л-hez hasonlóan ejtik. (Az л ott a kakuminális l jele, de az ritka.)

7 scasc 2011. december 6. 14:40

Félretéve azt, hogy az első mondatomat átszerkesztése közben kerékbe törtem, bocsátassék meg nekem egy hang -- nem túl tudományos módon -- "szeretni való"-val történő (ráadásul egybe írva) jellemzése.

6 scasc 2011. december 6. 14:34

Az egyetemen egyszer szerencsém volt egy egyszemeszteres a hanti egyik nyelvjárásából egy "crash course"-hoz. Sajnálom, hogy olyan kevés maradt meg belőle. De nagyon bírtam az ӆ-ezést (ł-ezést, ʌ-ezést, /ɬ/-ezést). Egy igen szeretnivaló hang, és az benne az érdekes, hogy az északi hantiban ez az L-ek általános formája és az л (l) a marginális, pedig a szonánsok (nazálisok és likvidák) osztályából a zöngétlent szoktuk jelöltnek tartani a jelöletlen zöngéssel szemben...

5 Fejes László (nyest.hu) 2011. december 6. 13:49

@El Mexicano: A və-nek van köze a vagy-, vol- tőhöz (más nyelvjárásokban u-), az -ł- a jelen idő jele.

A hota 'házba, haza', a hot a ház, az -a '-ba/-be, -hoz/-hez/-höz stb', történetileg a magyar -vá/-vé-nek felel meg.

4 El Mexicano 2011. december 6. 13:14

A "vəł"-nek van köze a magyar "volt"-hoz? A "hota" gondolom "ház", nem?

3 Fejes László (nyest.hu) 2011. december 3. 22:30

@LvT: Gratulálok! Valóban kazimi!

2 LvT 2011. december 3. 20:08

@Roland2: >>Melyik hanti nyelvjáráson íródtak a kiadványok ?<<

Biztosan nem tudom, mert osztják anyagom nincs. Sipos Mária A világ nyelveibeli cikkéből tájékozódtam. A letöltöttem fakszimilék arra utalnak, hogy ebben a nyelvváltozatban nincs magánhangzó-harmónia, pl. olvasókönyv első lecke negyedik mondata „Hołьjeva ņavrem skolaja manłet”. Tehát nem lehet keleti nyelvjárás, marad a négy északi egyike. Az északiak közül is kizárható a suriskári, mert Sipos számnévi példái innen valók, és a suriskári „χuləm” ’3’-mal szemben a számtankönyvben „həłəm” áll. A könyvek nyelve tehát ł-ező (Siposnál: ʌ-ező). További támpontot nem találtam, a példák alapján a kazimi biztosan ł-ező, de az obdorszkit és a serkálit sem tudtam kizárni.

1 Roland2 2011. december 3. 17:20

Melyik hanti nyelvjáráson íródtak a kiadványok ?

Információ
X