@Fejes László (nyest.hu): Mintha a szurguti rémlene...

@Fejes László (nyest.hu): Köszi, túl sokat ezek szerint nem tévedtem.

@scasc: A szeretnivaló egybeírása nagyon is helyénvaló! :)

@scasc: Az említett hang csak a kazimi, illetve a szurguti hantira jellemző. Egyébként maga az írás nem igazán jelent semmit, a suriskári változatban szintén az ӆ-t használják, pedig ott az orosz л-hez hasonlóan ejtik. (Az л ott a kakuminális l jele, de az ritka.)

Félretéve azt, hogy az első mondatomat átszerkesztése közben kerékbe törtem, bocsátassék meg nekem egy hang -- nem túl tudományos módon -- "szeretni való"-val történő (ráadásul egybe írva) jellemzése.

Az egyetemen egyszer szerencsém volt egy egyszemeszteres a hanti egyik nyelvjárásából egy "crash course"-hoz. Sajnálom, hogy olyan kevés maradt meg belőle. De nagyon bírtam az ӆ-ezést (ł-ezést, ʌ-ezést, /ɬ/-ezést). Egy igen szeretnivaló hang, és az benne az érdekes, hogy az északi hantiban ez az L-ek általános formája és az л (l) a marginális, pedig a szonánsok (nazálisok és likvidák) osztályából a zöngétlent szoktuk jelöltnek tartani a jelöletlen zöngéssel szemben...

@El Mexicano: A və-nek van köze a vagy-, vol- tőhöz (más nyelvjárásokban u-), az -ł- a jelen idő jele.

A hota 'házba, haza', a hot a ház, az -a '-ba/-be, -hoz/-hez/-höz stb', történetileg a magyar -vá/-vé-nek felel meg.

A "vəł"-nek van köze a magyar "volt"-hoz? A "hota" gondolom "ház", nem?

@LvT: Gratulálok! Valóban kazimi!

@Roland2: >>Melyik hanti nyelvjáráson íródtak a kiadványok ?<<

Biztosan nem tudom, mert osztják anyagom nincs. Sipos Mária A világ nyelveibeli cikkéből tájékozódtam. A letöltöttem fakszimilék arra utalnak, hogy ebben a nyelvváltozatban nincs magánhangzó-harmónia, pl. olvasókönyv első lecke negyedik mondata „Hołьjeva ņavrem skolaja manłet”. Tehát nem lehet keleti nyelvjárás, marad a négy északi egyike. Az északiak közül is kizárható a suriskári, mert Sipos számnévi példái innen valók, és a suriskári „χuləm” ’3’-mal szemben a számtankönyvben „həłəm” áll. A könyvek nyelve tehát ł-ező (Siposnál: ʌ-ező). További támpontot nem találtam, a példák alapján a kazimi biztosan ł-ező, de az obdorszkit és a serkálit sem tudtam kizárni.

Melyik hanti nyelvjáráson íródtak a kiadványok ?