nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Diszkriminálják a finnt

A holland, a lengyel, a latin vagy az újgörög nyelv Magyarország számára sokkal fontosabb, mint a finn. De miért?

Rénhírek | 2013. január 17.
|  

Egy társaságban egyszer arról esett szó, ki miért kezdett finnül tanulni. Az egyik legkülönösebb történetet egy cseh fiú mesélte: ő filozófia szakra szeretett volna menni, de e mellé egy másik szakot is kellett választania. A felvételi tájékoztatóban a szakok ábécésorrendben voltak, és a filozófia után a finn következett: bejelölte hát ezt. Bármennyire furcsa ez a történet, úgy tűnik, hasonlóképpen gondolkodnak a magyar minisztériumokban is.

A felsőoktatási törvény és a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről megjelent a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet alapján bevezették az osztatlan tanárképzést. A tanárképzés mindig szakpárokban folyik. Az egyes közismereti tanári szakokat három kategóriába sorolják aszerint, hogy milyen más szakokkal párosíthatóak.

Az első kategóriába tartoznak azok a szakok, amelyek egymással, illetve a második kategóriába tartozó szakokkal is párosíthatóak. A második kategóriába tartozó szakok csak első kategóriába tartozó szakkal párosíthatóak. Ez azt jelenti, hogy a szakpár vagy két első, vagy egy első és egy második kategóriás szakból állhat. Példákkal: lehet valaki matematika–testnevelés szakos, mert mindkét szak az első kategóriába tartozik; szintén lehet valaki matematika–ének-zene vagy testnevelés–ének-zene szakos, mert az ének-zene a második kategóriába tartozik. Nem lehet viszont vaklaki ének-zene–etika-erkölcstan szakos, mert mindkét szak a második kategóriába tartozik.

Van egy harmadik kategória is: ezeket önállóan, nem csak szakpárban lehet felvenni, de csak akkor, ha valaki már elvégzett egy kapcsolódó, tanári képesítést nem adó mesterszakot. Mivel azonban az állam csak egy mesterszakos diploma megszerzését támogatja, ezek a szakok csakis fizetősek lehetnek, azaz a hallgatóknak maguknak kell finanszírozniuk diplomájuk megszerzését.

A finn nyelvtanári szaka harmadik kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy aki finn nyelvtanár szeretne lenni, annak el kell végezni a finn vagy a finnugor szakot, és ezután saját zsebből ki kell fizetnie a tanárképzés költségeit. Más szemszögből nézve: míg más egy idegennyelv-szakot elvégezve tanári diplomát is szerez, addig egy finn szakot végzett hallgatónak külön képzés keretében kell megszereznie tanári diplomáját.

Természetesen az érthető lenne, ha az állam azt mondaná, hogy csak a legfontosabb nyelvek tanárai képzésére van keret, a többivel járó terheket nem tudja vállalni. Pillanatnyilag azonban az a helyzet, hogy egyedül a finn nyelvtanárok képzése az, amely a harmadik kategóriába tartozik. Az első kategóriába csak az angol és a német került, Az sem egyértelmű számunkra, hogy most, amikor éppen az újlatin nyelvek oktatását favorizálják, miért ne lehetne valaki francia–olasz vagy éppen francia–latin (de akár romológia–spanyol vagy szlovák–orosz) szakos tanár. a második kategóriába került az összes többi, köztük néhány, világnyelvnek is mondható nyelv (francia, spanyol, portugál, orosz) és a hazai nemzetiségek nyelvei. Az azonban nem világos, hogy a holland vagy akár az olasz (mely kulturális jelentősége ellenére sem világnyelv), a latin vagy éppen a nemzetiségi nyelvként is besorolt újgörög miért tartozik feltétlenül támogatottabb kategóriába, mint a finn. A legfurcsább azonban mégis az, hogy miért kellett egy külön kategóriát létrehozni a finn számára.

A nem nyelvtanári szakok közül is csak kettő tartozik ebbe a kategóriába: a filozófia és a művészettörténet – eközben azonban a második kategóriába tartoznak olyanok, mint az erkölcstan- és etika, a hon- és népismeret, a könyvtárostanár, a népzene- és népikultúra vagy éppen a „közösségi művelődés tanár”. Ez azt jelenti, hogy valaki lehet történelem–hon- és népismeret szakos, ám ha történelem–filozófia vagy történelem–művészettörténet szakos szeretne lenni, a zsebébe kell nyúlnia: az állam ezt nem támogatja.

Arra kell gyanakodnunk, hogy a minisztériumban először létrehozták a három kategóriát, majd a harmadik kategóriából egy halom jelölt (talán szakmai lobbiknak köszönhetően) felszivárgott a második kategóriába: a művészettörténet, a filozófia és a finn már csak azért maradt ott, hogy a kategóriát ne kelljen megszüntetni. Rosszabb esetben a kategóriát azért hozták létre, hogy egyes tudományágakat így büntessenek – ki tudja miért.

Egy biztos: a nyelvtanárok képzésben ebben az esetben egyértelműen a finn nyelv diszkriminációja valósul meg. Tény, hogy a finn nem világnyelv, nincs sok beszélője, de egyfelől az európai unió egyik hivatalos nyelve, másfelől oktatásának Magyarországon jelentős hagyományai vannak, harmadrészt pedig a magyar nyelv szempontjából is kiemelt. Jelenlegi besorolása, félő, a magyarországi finnoktatás felszámolását jelenti.

Forrás

3.2.3. A tanárképzésről

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 Krizsa 2013. január 19. 13:37

Jó, a mindössze párszáz éves rómaiak minden őket megelőző nagykultúrát (pl. a seggük alatt az etruszkot) lenulláztak. Kiirtottak, a vadállatok elé vetettek több tizezer JÉZUST, mert az én szememben minden kivégzett keresztény is egyenként egy-egy J. volt. S a hullahegyeken kicsirázott a nagy keresztény egyház.

Aztán jött a csuromharcos német-római birodalom, meg a pápaság, akik már tudatosan csapták be a világot. Az ókori iratok - úgy tudjuk - ma is a pápaság kazamátáiban vannak bezárva. (Persze, amiket nem semmisítettek meg azonnal.)

********

Azért 1000 évvel később már nem kellene bedőlni, legalább a magyarságnak (de a szlávoknak, görögöknek, törököknek sem) és tovább tekerni a b.szom nagy hazudozás dömpereit.

*********

Hogy hiheti el akár egy épeszű bobomajom is, hogy a sumérek előtt nem voltak óriáskultúrák, he?

Ugarit (7000 év), városállamok, öntözéses nagyhatalmak, könyvtárnyi iratok, kereskedelem, irodalom, 60-as és 10-es számrendszer, PI-szám, mérnökök, nagy piramisok EGYSZER CSAK LETTEK A SEMMIBŐL?

NEM kellett, hogy legyen mindezeknek előzménye már akár több tizezer éve?

Előttük (az utolsó Özönvíz előtt) nem kellett hogy legyenek már 30-50 ezer éve is magaskultúrák?

********

ROVÁSÍRÁSSAL VAN TELE EURÓPA. (De valszeg India is.) Van rovás Spanyolország, Franciaország, Észak-Európa (rúnairás), a Kárpát-medencében, a földközi-tengeri szigeteken.

Hol nincs? És MIND hasonló.

Az újlatin nyelvűek össz-vissz 800-1000 éve mindenhol rátelepedtek az őslakosságra és összezagyváltak, majd bekebeleztek nyelveket-kultúrákat, szakramentumot.

S a mai nyelvészet hülyére vesz mindenkit a mongoliai rovásoszlopokkal, meg a török rovásirással, hogy az lehetett a primkó pusztai népek késői rovásirásának a kezdete. Persze, csa az Özönvíz utáni Mezopotámia, Egyiptom, meg a rómaiak után, mi?

Mikor a sokszáz nyugat-európai 30 ezer éves barlangrajzokon már irás van. Meg nagy számok, pont-vesszős számok is vannak az állatok fejénél, satöbbi.

Meddig lehet még hülyére venni Európát, nem-tisztelt indoeurópai szolganyelvészet? Meddig?

13 Krizsa 2013. január 18. 22:03

Javitás: ugariti /föniciai /óhéber / ETRUSZK rovásirás

nem szanszkrit. Amig a billentyűzettel vacakoltam...

12 Krizsa 2013. január 18. 06:28

Az F és H prablem – a spanyolban. Öhö. Nem baszk, nem azok az ősibb nyelvek, amikre rá tetszettek telepedni, párszáz éves újlatinok, nem is hagyománytisztelet, hanem:

1. A kárpát-medencei / ugariti / föniciai / óhéber / szanszkrit rovásirás (egyelőre nem találom a hosszú i-t) JELEI és azok HANGértékei az utolsó, az Özönviz menekültjei által a Földközi felé hurcolva MÁSODSZOR is összekeveredtek. Tehát a nyelvészetnek, a irástörténész szigetecskék és magánzók részeges anyázása helyett irástörténettel is kéne foglalkoznia.

2. Tipp: shardanák és shekelesek – Szicilia, Korzika. (S leforditom héberből: szoredek = túlélők és sakulok = kifosztottak, elárvult menekülők.

3. Tehát: az F hang a huncut életbe sem lehetett lágy H. Felkutatod a rovásjeleket, hogy hol és mikor nevezték az azonos jeleket más-más hangnak – és meglesz. Én nem tudom! Nem vagyok irástörténész, és ez egyelőre nem is érdekel. Csak odamutatok, ahol a megoldást keresni lehet.

11 Sultanus Constantinus 2013. január 17. 21:48

@Krizsa: A H betűt az újlatin nyelvek csak hagyományból őrzik, mert a latinban is volt, de önmagában semmilyen hangot nem jelöl. Kivétel a román, de a románban is csak nem latin eredetű jövevényszavakban szerepel, ahol rendes [h]-nak ejtik.

"Az /f/ ejtésváltozat-ot nem értem..."

A spanyolban a latin F ejtése mindig is ingadozott: [f] ~ [φ] ~ [h]. Aztán bizonyos szavakban eltűnt: pl. facere > hacer [aszer], másokban megmaradt: festa > fiesta. Ennek okáról mindig is éles viták folytak a nyelvészek között, a hagyományos elmélet szerint valamely nem indoeurópai (baszkféle) nyelv hatása, de ma már ezt kezdik vitatni. Egy alternatív magyarázat szerint egyszerűen a latin F-et sem [f]-nek ejtették, hanem létezett egy [φ] területi variánsa.

Erről van is egy szép cikk a Wikipédiában El Mexicano tollából: hu.wikipedia.org/wiki/F-h_hangv%C3%A1ltoz%C3%A1s_a_spanyol_nyelvben

10 Krizsa 2013. január 17. 21:02

@Varmer: az F használatában van különbség a ciriill és orosz abc-k sorozat-kiadásai között? Nincs. Mert arról volt szó.

S egyáltalán volt-e irásuk ezeknek a kis nyelveknek - legalább annyi ideje, mint a finnek: 400 éve? Az se sok... a magyarhoz képest.

Ami nem vesztett el semmiféle hangot.

Magnó volt? Más nyelvű irásokban esetleg fennmaradtak nevek, helységnevek, stb., netán mondatok is

az egyes nem-finn, nem-magyar nyelvekből? Ez utóbbi - talán. S ha igen, melyik kisnyelvben volt, s melyikben nem: F, B, C, G, Z hang?

9 Varmer 2013. január 17. 20:22

@Krizsa:

Az oroszországi finnugor nyelveket cirill és nem orosz ábécével írják. Van különbség!

8 Krizsa 2013. január 17. 19:49

Olaszul és spanyolul nem tudok, még egy kicsit sem, tehát megnéztem az ABC-t a wikiben. Jó, ezek szerint csak az irásban van, a kiejtésben nincs - s az irás itt nem számit.

De nagyon jó, hogy szóbakerült a lágy H hang kérdése - mert ez a H a magyar szavak elejéről is, gyanitom, hogy lekopott. (A héber ha / he = a, az:-). A lágy H azonban nem valódi mássalhangzó.

Az /f/ ejtésváltozat-ot nem értem...

A V hang kétféle eredetű: az O/U/V triász és a B/V változó hang V-je. A latinban tömegesen van V.

A finnugor alapnyelv realitását is tagadom, fikciónak tartom.

A NEM-FINN, de finnugornak nevezett egyéb nyelvekben elvileg már minden olyan mássalhangzó meglehet, ami a finnben nincs. Habár az F és B-nek egyszer utánanéztem: az északi "finnugor" nyelvekben szintén nincs.

S a nem északiakban? Jó vicc... egyrészt már megkaphatták "délről". Másrészt meg orosz abécét használnak:-).

Arra, hogy a finnben valaha is volt B, C, F, G, Z hang - semmiféle bizonyitékot nem tud adni a nyelvészet. S ha nem, ekkora különbséggel, még TIZEZER éven belüll sem lehet rokonnyelv a magyarral. Annál is régebbről, valamikorról mégis lehet? Persze, hiszen a finn is gyöknyelv.

7 Sultanus Constantinus 2013. január 17. 18:43

@Krizsa: "a MAI olasz és 15. sz.-i spanyol - megvan minden "törzs" (értsd: alapkiejtésű) mássalhangzó: B, C, D, F, G, H, J, K(Q), L, M, N, P, R, S, Sz, T, V, Z."

Az olaszban soha nem volt [h] mássalhangzó, mivel ez már a klasszikus latinban eltűnt. A spanyolban is csak az /f/ ejtésváltozata volt bizonyos szavakban, később az is eltűnt. [v] hang pedig szintén soha nem volt a spanyolban, ahogy ma sincs (és a latinban sem volt) -- hacsak nem a [β]-re gondolsz.

"Tessék bebizonyitani, hogy valaha is volt a finnben akár egy is a B, C, G, Z-ből. És az Sz -et, mindketten tudjuk, hogy miért, el is lehet hagyni a bizonyitásból."

Tudtommal a finnugor/uráli alapnyelvekben volt pl. [β] és [γ] hang is, amelyek majdnem ugyanolyanok, mint a [b] és a [g], csak réshangok.

6 Krizsa 2013. január 17. 18:00

@Földönkívüli:

Utánanéztem: mindkét nyelvben, a MAI olasz és 15. sz.-i spanyol - megvan minden "törzs" (értsd: alapkiejtésű) mássalhangzó: B, C, D, F, G, H, J, K(Q), L, M, N, P, R, S, Sz, T, V, Z.

Az összetett mássalhangzók pedig nem érdeklik a gyöknyelvészt, mert azokat, a gyökök beazonositásának céljából úgyis szétbontja. Másféle nyelvészet, mások a szabályai... ilyen az élet.

Szóval a finnből a magyarhoz képest hiányzik a B, C, G, F, Sz, Z, de a magyar Ny(Ni/j), Gy(Di/j), Ly(Li/j), Cs(TS), Ty(Ti/j) a gyöknyelvészetben nem számit hiányzónak.

Tessék bebizonyitani, hogy valaha is volt a finnben akár egy is a B, C, G, Z-ből. És az Sz -et, mindketten tudjuk, hogy miért, el is lehet hagyni a bizonyitásból.

5 Krizsa 2013. január 17. 17:17

Az új gépemmel egyelőre még nehezebb magyarul irni, ettől vannak a hibák a szövegben. Miért? Mert megint máshogyan keveredtek el a bötvek a billentyűzeten (hiába vagyok magyar "módban"). És akkor folyton javitgatom az egészet. Majd...

4 Krizsa 2013. január 17. 17:11

Mi a bizonyiték arra, hogy egy mássalhangzó bármely nyelvből el is tűnhet? Bizonyitékról beszéle, nem arról, hogy "úgy gondoljuk".

Mert arra, hogy milyen egymásutánban jelentek meg a mássalhangzók az emberi beszédben nagyon sok, számitógéppel ellenőrizhető bizonyiték van:

1. ha csak "modernebb" (értsd: a mezőgazd. városiasodás megjelenése utáni szavakban szerepelnek, vagyis elsősorban ilyen értelmeket hordoznak, akkor fiatalabbak,

2. ha pl. a G-t, Z-t tartalmazó szavak mennyisége a nyelvben nagyon kevesebb, mint az ősibb hangoké (H, K, T), s ezzel egyidőben az 1. pont is fennáll, még biztosabb, hogy ezek a fiatalabb hangok,

3. ha a tőszavakban jellemzően ritkábbak, mint a ragokban-képzőkben, ez további érv,

4. ha behatárolható a geológiai körzet, ahol leginkább elterjedtek, és ahonnan fokozatosan terjednek, akkor a megjelenésük HELYE is valószinűsithető,

5. ha a gyöknyelvek alapszavainak első szótagjában jellemzően ritkábbak, mint a második szótagban, akkor fiatalabbak,

6. ha egy gyöknyelvekben egyes mássalhangzó vázak (ez a gyök) egyáltalán nem léteznek, akkor legalább az egyik mássalhangzó fiatalabb a másiknál (pl. az RL-ből a pergő, vagyis nehezen kiejthető R hang fiatalabb) ... stb.

Szóval ilyesmivel foglalkozik a gyöknyelvészet - nálam és eddig 1084 oldalon.

3 Sultanus Constantinus 2013. január 17. 15:48

"A finn is gyöknyelv, de még milyen! S a mássalhangzó hiányai mutatják meg, hogy mennyire ősi."

És ez miért bizonyíték arra, hogy mennyire ősi? A polinéz nyelvekben (pl. hawaii) összesen 6-10 mássalhangzó van, és nem azért, mert annyira ősiek lennének, hanem ellenkezőleg: nagyon sok hang eltűnt. A hangváltozás két irányba is történhet: vagy bonyolultabba hangrendszere lesz egy nyelvnek az ősénél, vagy egyszerűbb, egyik sem bizonyít semmit.

Az olasznak, franciának, portugálnak, románnak bonyolultabb a hangrendszere, mint a spanyolnak, akkor a spanyol ősibb lenne ezeknél? A fenéket: a 15. századig a spanyol mássalhangzórendszer megegyezett a mai olaszéval...

2 Krizsa 2013. január 17. 15:32

A finnugor "eredményeket" azért érdemes lesz elrakni. Mert ez lesz a legközelebbi rokona az ősi európai szubsztrátumnyelvnek. A finn is gyöknyelv, de még milyen! S a mássalhangzó hiányai mutatják meg, hogy mennyire ősi. Tehát nem azt bizonyitottátok be, nyelvészek, hogy mi van legközelebb a magyar gyöknyelvhez, hanem azt, hogy mi van legtávolabb.

De a vezetői dilettantizmus... valóban nagy kerékkötő.

1 carey200 2013. január 17. 13:07

Ja kérem,a vezetői dilettantizmus ökörségeket szül...

Információ
X