-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Itt tudsz blogot indítani: blog.hu Azt hiszem ha jól megy fizetnek is ...2024. 11. 04, 11:35 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Neked csak az kell, hogy ideöntsd a mantráidat. Idézel egy mondatot, a...2024. 11. 02, 21:51 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: Kiegészítés: Nem értettem félre amit írtál, csak a "valamilyen szinten konstruktív" beszél...2024. 11. 02, 21:48 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A bevándorlás Finnországban is „forró téma”. Plakátkampány helyett ismeretterjesztő rendezvények és kiadványok fémjelzik a 2015-ös évet, szót kap a sajátos nyelvű és kultúrájú második generáció is. Ez alkalommal a finnországi szomáliak sorsának néztünk utána.
Finnországban 16 000 szomáli anyanyelvű lakos él. Az elmúlt harminc év során érkeztek az első nagyobb bevándorlóhullámként egy viszonylag zártnak számító országba. Hogyan fogadták-fogadják őket a finnek, milyen problémákkal kell megküzdeniük, milyen nyelvi és kulturális kölcsönhatásokat figyelhetünk meg ebben a kontaktushelyzetben? A Suomen somalit (Finnországi szomáliak) című kiadvány ezeket a kérdéseket boncolgatja és számos érdekes információval látja el az olvasót, például megtudhatjuk belőle, mennyi rozskenyeret (a finnek kedvenc alapélelmiszere) fogyasztanak a finnországi szomáliak, és mit jelent nyelvükben a titaanig kifejezés.
A kicsorbult olló és a bőrfejűek
Az első menekült 1985-ben, kerek 30 évvel ezelőtt szállt le a Helsinki reptéren. Őt különösen a szomáliai polgárháborús helyzet kiéleződése után sok ezren követték, jelenleg 16 000 szomáli ajkú ember él Finnországban, ha nem anyanyelv, hanem származás szerint nézzük ezt a kisebbségi csoportot, a statisztikák szerint 14 672 fővel számolhatunk, ezzel a szomáliak Finnország harmadik legnagyobb kisebbségi csoportját alkotják.
A finn menekültpolitika egyik fő stratégiája az volt, hogy a szomáli menekülteket nem egy helyen telepítették le, hanem „szétszórták” őket az ország különböző városaiban. Míg a már eleve több nyelvű és multikulturális Helsinkiben könnyebb volt a beilleszkedés, a kisebb településeken a menekülteknek számos hétköznapi problémával és komoly idegengyűlölettel kellett szembenézniük. A gyakorlati nehézségek közé tartozott, hogy a vidéki, kisebb élelmiszerboltokban a szomáliak nem találták a hagyományos ételeikhez való hozzávalókat, illetve a finn fodrászok nem voltak felkészülve az afrikaiak erős, göndör hajának vágására. Így sok második generációs gyereknek közös élménye volt, hogy anyjuk otthon egy Fiskars-ollóval szerencsétlenkedett. A komolyabb problémákhoz tartozott, hogy a városban, a boltokban, az iskolában számtalan nyíltan vagy burkoltan rasszista megnyilvánulást kellett a menekülteknek elviselniük. Ráadásul a kilencvenes évek volt a bőrfejűek virágkora Finnországban.
A finnek azért is viszonyultak negatívan a menekültekhez, mert a 90-es évek számukra különösen nehéz időszak volt, elhúzódó gazdasági válságot éltek át a Szovjetunió felbomlása után. A finnek félelmeihez mind a mai napig az is hozzátartozik, hogy a szomáliak bevándorlása nem állt meg, egyre több egykori menekült ad be kérelmet családegyesítésre, amelynek során átlagosan 3-4 családtagot szeretnének Finnországba hozni. Ha valakinek egy családtagja meghalt a háborúban, könnyebben el tudja intézni, hogy az életben maradt családtagok Finnországba emigrálhassanak.
A beilleszkedést az is nehezítette, hogy a menekültek 90%-a az anyanyelvén is analfabéta volt. Sokan tehát Finnországban tanultak meg írni-olvasni, többek között Fadumo Dayib is, aki aztán mesterszakos diplomát szerzett, és azzal vált híressé, hogy indul a szomáliai elnökválasztáson, szeretne első női elnökként gyökeres változásokat elérni az országában. A következő kampányvideója sajnos nincs feliratozva, de legalább meghallgathatjuk, hogyan hangzik a szomáli nyelv.
„Esküszöm, hogy kurva”
A finn társadalomban meg-megszólaló bevándorlásellenes hangok mellett megfigyelhető, hogy Helsinki azon részein, ahol a menekültek és a bevándorlók nagyobb arányban fordulnak elő (például Kelet-Helsinkiben), a fiatalok körében etnikailag vegyes csoportok jönnek létre. A finn gyerekek az iskolában is naponta találkoznak a soknyelvűséggel, és korcsoportjuk beszédmódját meghatározzák az egyes kisebbségi nyelvekből átvett szavak és kifejezések.
A Rénhíreken már bemutatott, sajátos helsinki finn változat, az úgynevezett stadin slangi a legfiatalabb korosztály beszéde során átalakul, a korábbi svéd szavakat arab, szomáli és orosz, de legfőképpen angol szavak váltják fel. A szomáliból nagyrészt „csúnya” szavakat vesznek át a finn fiatalok: a shuluk ’dagadt’, khanis ’buzi’ és a shamuto ’kurva’, valamint a burjo ’pénisz’ szavak terjedtek el a leginkább.
Az is előfordul, hogy egész kifejezéseket átültetnek sajátos beszédmódjukba. Például a szomáliban elterjedt fohászkodás, a wallah, wallah ’Allahra esküszöm’, amelyet ’természetesen’ jelentésben használnak, a fiatalok finn beszédébe is beszivárgott. A kifejezés azonban nemcsak jövevényelemként került be a finnbe, hanem tükörfordításként is, vagyis finn megfelelőjét, mä vannon ’esküszöm’ szintén használják. A finn beszélt nyelv egyik kutatója, Heini Lehtonen szerint ez a folyamat Svédországban már végbement, a kifejezés a svéd köznyelvbe is beépült. Ez még nem mondható el finn változatáról, itt csak a fiatalok beszédében fordul elő.
A nyelvi kérdésekkel kapcsolatban meg kell még említeni, hogy az első generációs bevándorlók körében a legnagyobb problémát a finn nyelv elsajátítása jelenti. Bár a finn állam biztosít kurzusokat, sokaknak félbemarad a tanulás, és ezért nem tudják a finn állampolgárságot sem megszerezni. Ez a sajátos helyzet ahhoz vezetett, hogy a statisztikák szerint a finnországi szomáli közösség jobban meg tudta őrizni a nyelvét, mint más országokban.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szomáli Titanicok
A finnországi szomáliak életében számos más integrációs probléma is jelentkezik, a munkanélküliség és a bűnözés magas aránya mellett gondot jelent a második generáció identitászavara is. Sok fiatal számol be arról, hogy nem igazán érzik magukat képviseltetve, vagy finnek vagy első generációs bevándorlók szólalnak meg helyettük, olyan emberek, akik nem rendelkeznek az ő sajátos, kettős látásmódjukkal.
Bár bizonyos szituációkban „igazi finnként” tekintenek rájuk (mivel 75%-uk rendszeresen fogyaszt rozskenyeret), más helyzetekben teljesen kívülállók maradnak. Például akik nem fogyasztanak alkoholt, nem tudnak beilleszkedni a kortárscsoportjukba, mivel a finn tinédzserek között a kemény italozás a jellemző. A második szomáli nemzedék világnézete ugyanakkor radikálisan különbözik a szülők nézőpontjától, ha el is látogatnak az anyaországba, sokszor idegennek érzik ott magukat, és inkább finn énjükkel azonosulnak, például zavarja őket, hogy az emberek belépnek a személyes terükbe, amelynek tiszteletét Finnországban felnőve ők is fontosnak tartják.
A Szomáliában maradottak emellett irigységgel is tekintenek az úgynevezett titaanigokra, vagyis azokra az emberekre, akiknek sikerült megtenniük az életveszélyes utat a Földközi-tengeren keresztül, és eljutottak Finnországba. A legelső menekültek ráadásul a Szovjetunión keresztül érkeztek Finnországba, ami emiatt a szárazföldi részén is különösen kalandos és veszélyekkel teli volt.