-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „Szerintem a természetes nyelvekkel nincs semmi baj.” Az a baj, hogy e...2023. 12. 03, 13:47 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 10 "Az a baj a természetes nyelvekkel".. Szerintem a természetes nyelvekkel ni...2023. 12. 03, 13:35 A nyitás tárgya
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: A határozott/határozatlan ragozásról van Wiki cikk. A névelőkről is. F...2023. 12. 01, 15:55 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: Ez a cikk mindenkit gondolkozásra késztet.. Úgy gondolom, hogy általánosan a merev nyelvta...2023. 11. 30, 12:21 Egy örök áldilemma?
-
Sándorné Szatmári: A cikkben szereplő "Van vaddisznó ebben az erdőben? vagy Vannak vaddisznók ebben az erdőbe...2023. 11. 30, 11:20 Egy örök áldilemma?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
2011-ben több fontos lív vonatkozású esemény évfordulóját ünnepelhetjük, többen pedig arról gondoskodnak, hogy 2021-ben is legyen minek megünnepelni a tízéves évfordulóját.
A Nemzetközi Lív Baráti társaság és a Lív Kulturális Központ (Līvõ Kultūr sidām) úgy határoztak, hogy 2011-et a lív nyelv és kultúra évévé nyilvánítják. A döntés hátterében az áll, hogy idén több jelentős kulturális, történelmi és egyéb esemény kerek évfordulóját ünnepelhetjük.
(Forrás: Lett Wikipédia)
150 éve, 1861-ben jelent meg az első lív nyelvtan és szótár a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia kiadásában. Szerzői A. J. Sjogren finn és F. J. Wiedemann észt kutatók voltak. Ez a könyv lív folklórszövegeket, költeményeket és vallásos írásokat is tartalmazott.
90 éve jelent meg az első nem vallásos tartalmú lív kiadvány, a Lívek első olvasókönyve (Līvõd ežmi lugdõbrōntõz).
80 éve jelent meg a Finn Rokon Népek Tudósklubja (Akateeminen Heimoklubi) támogatásával az első lív újság, a Līvli, és75 éve írta Kārlis Stalte az első lív ábécéskönyvet az észt Anyanyelvi Társaság (Emakeele Selts) megbízásából. A kötet sosem jelent meg, öt éve bukkant fel az észt állami archívumban.
20 éve jött létre az állami védelemben részesülő kultúrtörténeti övezet, a Lív Part, a Līvõd rānda. Ekkor nyilvánították a líveket hivatalosan Lettország őshonos népévé.
Öt éve jött létre a lív témájú honlap, a livones.lv, mely az egyetlen rendszeresen lívül publikáló honlap. (Hírei emellett lettül, angolul, ill. részben finnül és észtül is olvashatóak.)
2011-ben fog megjelenni az eddigi legterjedelmesebb lív szótár, a Tiit-Rein Viitso által szerkesztett lív–lett–észt szótár. A szótár egyben egy terjedelmes lív nyelvtant is tartalmazni fog példamondatokkal.
2010. december 10-én védte meg a Tartui Egyetemen Az írott lív nyelv kialakulása című doktori értekezését Valts Ernštreits. Dolgozata 2011 során fog megjelenni, akárcsak az A lívek című terjedelmes cikkgyűjtemény.
A 2011-es év folyamán több lív vonatkozású rendezvényt, konferenciákat, kiállításokat fognak tartani Észt- és Lettországban. Az ünnepi évben a Nemzetközi Lív Baráti Társaság és a Lív Kulturális Központ fő partnerei a Tartui Egyetem, az Észt Nyelvi Intézet, az észt Anyanyelvi Társaság, illetve a Lett Tudományos Akadémia, a Lett Nyelvi Ügynökség, a Lett Történeti Múzeum lesznek.