Péter nevű olvasónk elég furcsa kérdést tesz fel. Az érdekli, hogy egy toldalékot, amely csak néhány elszigetelt esetben fordul elő, nem lehetne-e általánosabban használni.

Még mai napig használják egyes városokra irányuló ragot, mint például Pécsett, Pécsen helyett; Győrött, Győrön helyett. Amatőr fejtegetésem szerint itt az lehet a szokatlan rag mögött, hogy az -on, -en, -ön ragokat megelőzően az -ott, -ött, -ett ragokat alkalmazták, ami szerintem egyértelműen az ott szóból eredhetett.

A kérdésem a következő: Ha helytálló a dilettáns fejtegetésem akkor ezt a mai napig lehetne alkalmazni más városok esetében is? Ilyeneket találtam ki, hogy Pestett, (Pest-ott) Szentendrett (Szentendre-ott), Szegedett (Szeged-ott), Bajatt (Baja-ott), Szekszárdott (Szekszárd-ott), Székesfehérvárott (Székesfehérvár-ott) stb... Mennyire alkalmazható mindez? Mennyire logikus a magyar nyelvtan keretein belül?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kedves Péter, kezdem a végén: minden nyelvben vannak nyelvtani elemek, amelyeknek nagyon korlátozott az előfordulása, bizonyos esetekben feltűnnek, nem tudni miért, talán történeti véletlenek miatt, de máshol nem használják őket. Ha tehát nem használják, akkor hiába lennének elvben alkalmazhatóak, a nyelvet beszélő közösség úgy döntött, hogy nem alkalmazza, és itt a történetnek vége is van.

Csak egy-két példát mondok erre, ami éppen eszembe jut. A franciában az en elöljárószó, ami a fenti magyar példára némileg emlékeztet, csak igen korlátozottan használható: a nőnemű országnevek és országrészek esetében (en France ’Franciaországban’, en Hongrie ’Magyarországon’, en Provence ’Provence-ban’), hónapnevek esetében (en avril ’áprilisban’), évszámok előtt (en 2013 ’2013-ban’) és még jó néhány esetben (pl. bizonyos igék mellett: croire en X ’hinni X-ben’), de például városnevek előtt és intézmények neve előtt nem állhat. Még korlátozottabb az angol a- előtag használata, ami felismerhető például az aboard ’a fedélzeten’, ashore ’a parton’, away ’messze’, around ’körül’ szavakban, de nem alkalmazható új kifejezésekben, például nincs *awater ’a vízen’.

Péter kérdésében más furcsaságok is vannak, például az, hogy elfeledkezik a -ban/-ben hasonló használatáról (nem *Győrön, hanem Győrben a Győrött mellett a másik lehetséges alak). Az, hogy az -ott/-ött/-t toldalék az ott szóból ered, szintén nem helytálló. Inkább úgy állhat a helyzet, hogy az ott szó végén történetileg ugyanolyan helyhatározói toldalék áll, mint például a Győrött végén (az ott az az „mutató névmás” -(t)t toldalékos alakjából alakult ki). Nem veszi figyelembe a szó végi alsó nyelvállású magánhangzók toldalékok előtti nyúlását, ezért írja azt, hogy *Bajatt, ahelyett, hogy *Bajátt (ami persze szintén nem létezik).

Mórott
(Forrás: Wikimedia Commons / Pintye Dávid Győr / CC BY-SA 3.0)

A néhány (egy szótagos vagy ilyen utótagú) városnév esetében alkalmazható -ott/-ett/-ött/-t toldalék tehát egy helyhatározókat alkotó régi toldalék maradványa, amely megtalálható más szavakban is, például: ott, hanyatt, mindenütt, előtt, iránt. És bár Péternek nincs igaza abban, hogy egy ilyen régi toldalékot fel lehetne éleszteni, érdekes módon az -ott/-ett/-ött/-t még mindig mutat életjeleket. Egy tanítványom, Rung András részletesen megvizsgálta, hogy milyen esetekben fordul elő, bár általában csekély számban, ez a toldalék olyan városnevekkel, amelyeknek helyhatározós alakját a magyar beszélők többsége -n vagy -ban/-ben toldalékkal alkot. Kimutatta, hogy a tő hangtani hasonlósága miatt (vagyis az analógia elve alapján) némelyik helységnévhez – úgy tűnik – újító módon teszik hozzá, igaz, csak elszórtan, ezt a toldalékot. Például a Vácott mintájára (ezt kb. 51%-ban használják a Vácon mellett) az esetek kb. 3%-ában előfordul a Tácott (a Tácon mellett), vagy a Győrött mintájára (ez kb. 28%-ban fordul elő a Győrben mellett) használják a Mórott alakot is (kb. 4%; az esetek kb. 2%-ában a Mórban is előfordul, a maradék kb. 94%-ban Móron).