-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A vulkanizmus hathat a klímára pozitív-negatív visszacsatolásokkal, ám a tűzhányók esetében sokkal kevesebb volt az éves szén-dioxid-kibocsátás, mint az antropogén-kibocsátás mértéke. Ezért mondjuk, érdemes elgondolkodni, hogy milyen globális méretekben tudunk változásokat előidézni.
Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy noha kicsik vagyunk e bolygón, tevékenységünk mégis globális mértékben képes befolyásolni az éghajlatot – hangsúlyozta Demény Attila akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földtani és Geokémiai Intézetének igazgatója, aki A vulkanizmus hatása a Föld klímaviszonyaira címmel tartott előadást a magyar tudomány ünnepe keretében. Mint az MTI-Pressnek elmondta, előadása azokról a vulkanizmus hatásával foglalkozó szakirodalmi adatokról szólt, amelyeket ő gyűjtött össze, hogy kiderítse, mennyire hatnak a tűzhányók a klímára.
A tűzhányókitörés több léptékben is hathat az éghajlatra
– A klímaváltozás érdekes kérdés, hiszen a klímaszkeptikusok az egész éghajlat-változási kérdést bizonyos kutatói körök „bizniszének” tartják, mondván, hogy sokkal nagyobb klímaváltozások is voltak a Földön, mint amilyet most látunk – jegyezte meg. – Ezért úgy vélik, hogy semmi közünk hozzá, egyszerűen el kell viselnünk. A másik oldal szerint viszont az emberi szén-dioxid-kibocsátás hatására klímakatasztrófa fenyeget. A kérdés az, hogy az emberi szén-dioxid-kibocsátás mennyiben befolyásolja a Föld klímaviszonyait, és más tényezők – köztük a vulkanizmus – miként hatottak vagy hatnak bolygónk éghajlatára. A kérdés eldöntéséhez a folyamatokat kvantifikálni kell, minden elméletet számokkal kell alátámasztani.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Szavai szerint még egy olyan „egyedi” tűzhányókitörés is, mint amilyen a Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es működésbe lépése volt, több léptékben is hathat az éghajlatra.
– A tűzhányó 1991-ben tört ki, ennek nyomán 1992-ben és 1993-ban félfokos átlaghőmérséklet-csökkenés volt globálisan tapasztalható. Az óriási erejű kitörés 30-35 kilométeres magasságba lövellte a sztratoszférába a vulkáni port és a szulfátokat, és mivel ez az Egyenlítő környéken történt, a kilövellt anyagok valósággal beburkolták a Föld egész felszínét, visszaverve a napsugárzás egy részét. A tűzhányó kitörése ezáltal lehűlést okozott. A másik véglet okozhat felmelegedést is, miként azt látjuk a földtörténeti múltban, amikor mai ésszel szinte felfoghatatlan mértékű vulkanikus események játszódtak le fogalmazott Demény Attila.
Az egyik ilyen óriási hatású eseménysorozat volt a szibériai „trappbazalt-vulkanizmus”, a hasadékokhoz kötődő nagy kiterjedésű, egymásra rétegződő bazaltömlések.
– A legújabb kormeghatározási módszerek szerint 600 ezer évig tartott a folyamat, ezen belül 100-200 ezer éven át rendkívül intenzív volt a vulkanikus aktivitás – emelte ki az akadémikus. – A körülbelül 600 ezer éves időtartam alatt 3-6 millió köbkilométer bazalt ömlött a felszínre. Hogy ha összehasonlítjuk a Pinatubo anyagkibocsátásával és annak hatásával, akkor elképzelhetjük, hogy sok ezer egymás után bekövetkezett kitörés miként befolyásolhatta a Föld éghajlatát. Befolyásolta is, hiszen a szibériai trappbazalt-vulkanizmus volt az egyik előidézője a 250 millió évvel ezelőtt bekövetkezett perm-triász nagy kihalási eseménynek, amikor a fajoknak körülbelül a 95 százaléka tűnt el a Föld színéről.
Felnyílt az Atlanti-óceán
Demény Attila kitért arra, hogy miként mérhető a vulkanizmus hatása. A magmás kőzetekben például ki lehet mutatni az úgynevezett könnyenillók arányát, azaz olyan vegyületekét, amelyek felszíni viszonyok között folyadék- vagy gázfázist alkotnak. Erre modellszámításokat végeztek, megállapítva, hogy mennyi lehetett egykoron a kibocsátás. E hihetetlen mértékű vulkanizmusnak a becsült kibocsátása 0,02 gigatonna szén-dioxid per év volt, ezzel szemben a jelenleg az éves antropogén (emberi) szén-dioxid-kibocsátás nagyságrendekkel több, körülbelül 7 gigatonna szén-dioxid.
Több, a szibériai trappbazalt-vulkanizmushoz hasonló nagyhatású esemény is volt a földtörténeti múltban, például a 200 millió évvel ezelőtti triász-jura kihalást lemeztektonikai folyamatok váltották ki: az addig összetartozó amerikai, európai és afrikai földrész kezdett egymástól elszakadni, és felnyílt az Atlanti-óceán. – A több ezer kilométeres hasadék felnyílását ismét óriási magmás tevékenység kísérte, szén-dioxidot, kén-dioxidot juttatva a légkörbe. A szén-dioxid felmelegedést, a kén-dioxid pedig az aerosolképződés miatt lehűlést, erőteljesen változó környezeti feltételeket okozott, ez befolyásolta a klímát, és végeredményben kihalásokhoz vezetett. A kréta végi kihalást, amikor 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok eltűntek a Földről, az indiai szubkontinensen lejátszódó Dekkán-vulkanizmussal hozzák összefüggésbe – mutatott rá a tudós.
A vulkanizmus pozitív-negatív visszacsatolásokkal hathat a klímára
Az éghajlatot befolyásoló vulkanikus események a nem is oly távoli múltban is voltak. A Geophysical Research Letters című folyóiratban ez év elején jelent meg Gifford H. Miller professzornak, a boulderi Coloradói Egyetem Geokronológiai Kutatóközpont igazgatójának és munkatársainak nagy érdeklődést kiváltó tanulmánya. Az amerikai kutatók feltételezése szerint 1275 és 1300 között a Pinatubo kitöréséhez hasonló több vulkanikus esemény is lejátszódhatott a Földön, és ezek következtében kezdett el váratlanul romlani a klíma, beköszöntött a kis jégkorszak.
– Volt valahol egy sorozat vulkanikus esemény, és azt lehet látni, hogy váratlanul hidegebbre váltott az éghajlat. Ezzel párhuzamosan a Napból érkező besugárzás is csökkent. Az amerikai kutatók elmélete szerint egy alapvetően alacsony napaktivitási időszakban következtek be a vulkanikus események, és hirtelen lehűlést okoztak. Elkezdett növekedni az északi-tengeri jég mennyisége is, ezzel nőtt a Föld albedója, a visszavert hősugárzás mértéke pedig további lehűlést generált – húzta alá az akadémikus, aki a publikáció alapján adatösszehasonlítási kísérletet végzett.
Összehasonlítás cseppkőadatokkal
Nyilatkozatában felfedte, hogy az előadás kedvéért a grönlandi GISP2-es jelű jégfúrás publikált adatait felhasználva a leülepedő vulkáni szulfát mennyiségét, valamint a naptevékenység változásait tükröző, a kozmikus sugárzás hatására keletkező berillium 10-es izotópjának (10Be) mennyiségét hasonlította össze saját cseppkőadataikkal, amelyek az észak-atlanti terület hőmérsékletét és csapadékmennyiségét mutatják.
– Azt tapasztaltam, hogy a cseppkőadatokban is jó összefüggés mutatható ki hosszú távon a napsugárzás mértékével, viszont a kérdést modulálja a vulkáni hatás. Pont ott, ahol a cseppkőadatokban van egy nagyon érdekes szétválás a napsugárzási mennyiség hatásától, jön be a Gifford Miller és munkatársai által kimutatott vulkáni esemény, amely plusz lehűlést okozott – összegezte Demény Attila. – Valóban azt láthatjuk több évszázados, évezredes, sőt évmilliós távlatban, hogy a vulkanizmus hathat a klímára pozitív-negatív visszacsatolásokkal. Ezt tudjuk modellezni, tudjuk, hogy mi a vulkáni szén-dioxid-kibocsátás, és hogyan, milyen mértékben hat. Ugyanakkor a szibériai trappbazalt-vulkanizmus példájából ítélve azt is láthatjuk, hogy a tűzhányók esetében sokkal kevesebb volt az éves szén-dioxid-kibocsátás, mint az antropogén-kibocsátás mértéke. Ezért mondjuk, érdemes elgondolkodni, hogy milyen globális méretekben tudunk változásokat előidézni.