-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Erről igazából nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, de hogy az lenn...2025. 05. 03, 21:09 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Erről igazából nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, de hogy az lenn...2025. 05. 03, 21:09 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: A középkorban úgy is mondták, hogy sok csúfság ért valakit, ma azt is m...2025. 05. 03, 18:50 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Újra gondoltam az elejétől az egészet. Nem az az oka, hogy azért nincs szavunk a magyarban...2025. 05. 01, 23:30 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Melyik a kedvenc magyar szava? Hangzás vagy jelentés alapján dönti el? És ön vajon egyetért Kosztolányi híres listájával?
Mi alapján választunk ki „szép” szavakat? Ha fel kell sorolnunk kedvenc szavainkat, vajon hangzás vagy jelentés alapján választunk? Külön tudjuk választani a kettőt? Lássuk, mit mutatnak az eddigi példák.
Azt, hogy egyáltalán szépségversenyt tartsunk a szavak között, Paul Valery nevéhez köti az irodalmi hagyomány, írja az origo.hu. Naná, hogy francia találmány a dolog – azt viszont már nehéz megállapítani, melyik dominált inkább a költő rangsorában, a hangzás vagy a jelentés. A dallamos szavak ugyanis egytől egyig pozitív jelentésűek. A francia top tíz tehát a következő volt: pure, jour, or, lac, pic, seul, onde, feuille, mouille és flute. Vagyis magyarul: tiszta, nap, arany, tó, hegyfok, egyedül, hullám, levél, csermely, fuvola.
A mi Kosztolányink 1933-ban állította össze híressé vált listáját. Ezen már nem csupán kellemes szavak szerepelnek – hangzásuk viszont mindenképp karakteres és különleges. Lássuk a költőóriás verzióját a tíz legszebb magyar szóról: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív és sír.
A nyelv iránt érdeklődőknek mindig érdekes vitatémát jelentenek a legszebb szavaink. Hiszen már azon is el lehet tépelődni, mit jelent egyáltalán a szépség egy szónál, arról nem is beszélve, hogy ennél szubjektívebb kategóriát keresve se lehetne találni. Foglalkoztatni azonban mindenképp foglalkoztat bennünket, évszázadtól és irodalmi vénától függetlenül: Kosztolányi nyomdokaiba lépve ugyanis tavaly, a magyar nyelv évében Hagyj egy szót magad után címmel kampány indult, és a lelkes nyelvhasználók szavazhattak arról, melyik szavak állnak legközelebb a szívükhöz-fülükhöz. Erre a listára már olyanok is felkerültek, mint a fricska, a guriga, a lenolaj – és persze a szeretlek.
Az mindenesetre biztos, hogy az édesanya szóért továbbra is odavagyunk: a tavalyi szavazás nyertesét is tisztelhetjük benne. Bár Kosztolányi a rövidebb változat, az anya mellett döntött, valószínűleg ő is egyetértene abban, hogy ez az egyik legkedvesebb magyar szavunk.
És ön mit gondol?