-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Az eurázsiai és észak-amerikai tundrákon élő rozsomák (Gulo gulo) eddig arról volt nevezetes, hogy rettenthetetlen ragadozó, amely még a farkassal is bátran szembeszáll. A menyétfélék családjába tartozó 15-20 kilogrammos állatról amerikai kutatók kiderítették, hogy nemcsak erős, hanem okos is.
A Wildlife Conservation Society szakemberei azt vizsgálták, hogyan képes a rozsomák olyan időszakokat is túlélni, amikor alig akad zsákmányolni való állat (rágcsálók, nyulak, hegyi kecskék), illetve dög, például elhullott karibu vagy jávorszarvas. Megfigyeléseik alapján rájöttek a titok nyitjára. A rozsomák az el nem fogyasztott zsákmányt a hótakaró alá, illetve mély sziklarepedésekbe rejti, így az védve van rovaroktól és baktériumoktól – írta a Der Spiegel című német hetilap.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az európai borzzal rokonságban álló állat ellési ideje és a kölykök szoptatása február és április közé esik. Ezekben a hónapokban rendszerint kevés táplálék akad a rozsomákok számára. Ezek ilyenkor fölkeresik azokat a készleteiket, amelyeket még a tél elején, vagyis zsákmányban bővelkedő időszakban raktároztak el.
(Forrás: Wikimedia Commons / Spencer Wright / CC BY 2.0)
Egy 2010-ben készült tanulmány kimutatta, hogy rozsomákok főleg azokon a területeken élnek, amelyeket hosszabb időn át hó borít. A Föld légkörének melegedése, amelynek következtében folyamatosan zsugorodik a hófedte területek nagysága, komoly veszélyt jelent az éléskamrákra és így a rozsomákok jövőjére. Szakemberek ezért vizsgálják annak lehetőségét, hogy 2013-tól fölvegyék a veszélyeztetett fajok jegyzékére a rozsomákot.