nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Van valami tudományos alapja a nők csekély tudományos teljesítményének?

A kérdés provokatív, de nagyon sokszor fölmerül: miért van csekély számú nő, aki képes megállni a helyét tudományos és műszaki pályákon? Van ennek bármilyen tudományos alapja, vagy jobb híján a nemi sztereotípiákat kell okolnunk?

nyest.hu | 2015. február 18.
|  

A tudományos és mérnöki területeken dolgozóknak mindössze 13 százaléka nő. Mi ennek az aránytalanságnak az oka? Pusztán sztereotípiákról, szexizmusról van szó, vagy lehet valami tudományos alapja is annak, hogy a nők alig vannak jelen a tudományos életben? Találunk-e olyan különbségeket a női és a férfi agy között, amelyek indokolnák ezt? – A The Telegraph ennek a kérdésnek eredt a nyomába.

A tudósok rendre megijednek attól a kérdéstől, hogy mi állhat a nők és a férfiak nagyon különböző tudományos teljesítményének a hátterében. Sokféle kérdést vizsgálnak meg objektíven, érzelmektől mentesen, mégis, ha erről a témáról kérdezik őket, zavarba jönnek, nagyon óvatosan kezdenek fogalmazni és megijednek. Dr. Gijsbert Stoet, a glasgow-i egyetem kognitív pszichológusa szerint ennek az egyik oka az, hogy amint a pszichológiai különbségekről, a képességek különbségeiről beszélünk, azonnal nyertesekről és vesztesekről kell beszélnünk. „Az egyik csoport mindig felülmúlja a másikat – nem csak a fiúk és a lányok esetében. A rosszabbik csoportba tartozni pedig soha nem jó.” A problémát azonban a kutató szerint nemcsak ez okozza, hanem az is, hogy a férfi és női képességekről folytatott vitát nagyon mélyen áthatják az érzelmek. Nagyon nehéz semlegesnek maradni a férfi vs. nő kérdésében, ami az egész diskurzust nagyon problematikussá teszi. 

Ettől azonban a tények nem változnak: Nagy-Britanniában a tudományos és műszaki területeken dolgozók mindössze 13 százaléka nő. Okai lehetnek ennek a genderrel kapcsolatos szetereotípiák, amelyek már a születéstől más várnak el egy lánytól, mint egy fiútól. Dame Mary Archer, a londoni természettudományi múzeum igazgatója ezért egyenesen a koedukált oktatást teszi felelőssé: szerinte ha csak lányok nevelkednek együtt, senki nem mondja bizonyos dolgokról, hogy „ne csináld, ez nem neked való”. Saját példájából kiindulva mondja: ő így kerülhetett lányként tudományos pályára. 

Van valami tudományos alapja a nők csekély tudományos teljesítményének?
Forrás: Wikimedia Commons / Doublecompile / CC BY-SA 3.0

Női és férfi agyak?

A témával kapcsolatos legvitatottabb kérdések egyike, hogy van-e különbség a férfiak és a nők agya között; és ha igen, pontosan miben áll ez a különbség. Lehet-e, hogy a különböző neműek agyműködési különbségei okozzák azt, hogy a nők sokkal kevésbé eredményesek a tudomány művelésében, mint a férfiak? 

Sokak számára már a kérdésfelvetés is sértő lehet, ugyanakkor nem kétséges, hogy bizonyos nemi különbségek igenis vannak az átlagos női és az átlagos férfi agyműködés között. „Van arra bizonyíték, hogy a fiúk és a lányok agyának szerkezete valamilyen mértékben különbözik egymástól tinédzser korban. A hormonális működés is különbözik, ami szintén hat az agyműködésre” – mondja Petroc Sumner, a Cardiff Egyetem neurológusa.

2013-ban egy amerikai kutatókból álló csapat 1000 férfi és nő agyát vizsgálta meg képalkotó eljárásokkal. A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők és a férfiak agya eltérően van „huzalozva”. Mindezzel csak annyi a probléma, hogy azt nem tudjuk, hogy ennek van-e bármi köze ahhoz, hogy az egyik nem képviselői jobban tudnak elvégezni egy adott feladatot, mint a másik nem képviselői. „Sok a találgatás például akörül, hogy a nőknek a verbális, a férfiaknak pedig a térbeli tájékozódási képességeik jobbak; de ezekre a sztereotip különbségekre nincsen tényszerű bizonyíték.”

Van valami tudományos alapja a nők csekély tudományos teljesítményének?
Forrás: Wikimedia Commons / niky81 / CC BY-SA 2.0

Az agy változik 

A különbségek helyett sokkal inkább arra vannak bizonyítékok, hogy a férfiak és a nők agya azonos alapkészségekkel rendelkezik. Ugyanakkor Stoet arra hívja fel a figyelmet, hogy a lányok bizonyos életkorokban egyértelműen jobban teljesítenek, mint a fiúk az iskolai feladatokban. Ez nem csupán európai jelenség, hanem a világ minden területén, mindenféle társadalmában megfigyelhető; így valószínű, hogy valamilyen fejlődési, biológiai sajátosságról van szó.

Az, hogy az ember milyen pályát választ magának, nem csak azon múlik, hogy mihez jók a képességei. Sok múlik azon is, hogy milyen tevékenységekhez van kedve. Az agyunkra ugyanis visszahatnak azok a tevékenységek, amelyeket sokat végzünk. Egy vizsgálatból például az derült ki, hogy azoknak a londoni taxisoknak, akik bizonyítani tudták, hogy úgy ismerik a város minden területét, akár a tenyerüket, nagyobbak azok az agyterületeik, amelyek a memóriához köthetők. Az pedig megint csak egy igen bonyolult kérdés, hogy mi befolyásolja a fiúk és a lányok választásait abban a tekintetben, hogy mit szeretnek csinálni, hogy mi érdekli őket. (Ebben nagy hatása lehet a környezet elvárásainak és a nevelésnek.)

Van valami tudományos alapja a nők csekély tudományos teljesítményének?
Forrás: Wikimedia Commons / Robert Fludd (1574–1637)

A nőknek fontosabbak az emberi kapcsolatok...

„Úgy gondolom, a nők és a férfiak tudományos képességei között nincsenek jelentős különbségek, abban viszont igencsak eltérnek a nemek, hogy ezeket a képességeket mire használják. A nőket inkább érdeklik az emberek, az emberi kapcsolatok, míg a férfiak inkább absztrakt rendszereket alkotnak” – mondja Simon Baron-Cohen, a Cambridge Egyetem professzora. „Más szavakkal: minkét nemnek ugyanazok a tudományos adottságai, a nőket azonban jobban érdeklik az emberek.”

A különbség tehát abban van a nemek között, hogy ki kivel szeret inkább foglalkozni, hogy ki mi iránt érdeklődik jobban. Kérdés azonban, hogy milyen tényezők vezetik az egyes nemek képviselőinek a választásait. A kutatók közül sokan elismerik, hogy ebben a társadalom elvárásainak igen nagy szerepük van, ezek befolyásolják a genderhez kötődő választásokat, és a nemek közötti szakadékot – például a tudományban és a műszaki területeken.

Van valami tudományos alapja a nők csekély tudományos teljesítményének?
Forrás: Wikimedia Commons / Nevit Dilmen / CC BY-Sa 3.0

Forrás

Is there any science behind the lack of women in science?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
17 lcsaszar 2015. augusztus 19. 14:55

@Untermensch4: Én eddig úgy tudtam, hogy a térbeli tájékozódásban a nők jobbak, mint a férfiak. Térképpel a kézben ismeretlen városban eligazodni, főleg autót vezetve (GPS nélkül), forgolódva, a nők ebben jobbak. A másik közhely a figyelem megosztása. A férfiak egyszerre csak egy dologra tudnak koncentrálni.

16 Akva 2015. augusztus 19. 14:35

" a lányok bizonyos életkorokban egyértelműen jobban teljesítenek, mint a fiúk az iskolai feladatokban."

De nem azért, mert okosabbak, hanem azért mert engedelmesebbek, és "aranyosabbak". (A tanító néni szereti őket, ezért jobb jegyeket kapnak.) Amikor már ezek a tényezők nem számítanak (egyetemen), akkor a fiúk jobbak.

15 Akva 2015. augusztus 19. 14:35

" a lányok bizonyos életkorokban egyértelműen jobban teljesítenek, mint a fiúk az iskolai feladatokban."

De nem azért, mert okosabbak, hanem azért mert engedelmesebbek, és "aranyosabbak". (A tanító néni szereti őket, ezért jobb jegyeket kapnak.) Amikor már ezek a tényezők nem számítanak (egyetemen), akkor a fiúk jobbak.

14 reiner Tor 2015. február 20. 11:09

@Untermensch4: Ennek viszont van értelme. De ugye ez sem azt jelenti, hogy nincs biológiai alapja a különbségeknek, éppen ellenkezőleg.

13 Untermensch4 2015. február 20. 08:57

@Sultanus Constantinus: "a férfiak a térbeli tájékozódásban térlátásban jobbak" -- még ezt sem lehet általánosítani:

Lehet de csak gauss-görbe jelleggel. Egy átlagos férfi jobban tájékozódik 3D-ben mint egy átlagos nő. Tehát átlag. A mérnök-nő is lehet hasonló mint a darus nő. Régebben volt divatja hogy nők legyenek gyárakban darukezelők, kimondottan nagy daruknál. Mert bár a térbeli képességeik átlaga rosszabb, egy átlagos nő az "emberi kapcsolatok"-ra való érzékenységével és a jobb osztott figyelemmel és türelemmel kevésbé balesetveszélyes mint egy átlagos férfi. A mérnöki területeken is lehetnek ilyesféle tankönyvön kívüli tényezők.

12 reiner Tor 2015. február 19. 23:34

"A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők és a férfiak agya eltérően van „huzalozva”. Mindezzel csak annyi a probléma, hogy azt nem tudjuk, hogy ennek van-e bármi köze ahhoz, hogy az egyik nem képviselői jobban tudnak elvégezni egy adott feladatot, mint a másik nem képviselői."

Persze ha feltételezzük, hogy az agy nem csak a vér hűtésére alkalmas, akkor azért van alap feltételezni, hogy ha eltérő viselkedést és különböző területeken eltérő teljesítményt is mutatnak, akkor annak azért van némi köze a huzalozáshoz. Ami azt illeti, egy marslakó biológus feltehetőleg első tippje magyarázatként az agy eltérő huzalozása lenne, a stereotype threat pedig valahol a sor legvégén állna plauzibilitás tekintetében, ha egyáltalán felmerülne benne.

11 cherbourg 2015. február 19. 20:19

Azért a scientific-et én természettudományos-nak fordítanám, magyarul a tudományba beletartoznak a humán tud-ok is.

10 Sultanus Constantinus 2015. február 19. 13:52

Én pl. építészmérnökökkel (is) dolgozom, és eddig nem vettem észre, hogy számottevően kevesebb női tervező lenne, mint férfi. Sőt, ellenkezőleg: még meg is lepődtem, mennyien vannak. Ráadásul olyan részterületeken is, ahol sokan el sem tudnának nőket képzelni (pl. üzemanyag-technológia).

@rdos: "a férfiak a térbeli tájékozódásban térlátásban jobbak" -- még ezt sem lehet általánosítani: én pl. nagyon rossz vagyok a térbeli tájékozódásban és a térlátásban.

9 rdos 2015. február 19. 13:45

Valóban nem vagyunk egyformák. A nők a beszédben nyelvi dolgokban, emberi kapcsolatokban, nevelésben emocionális dolgokban, tánc, zene tekintetében jobbak a férfiaknál, a férfiak a térbeli tájékozódásban térlátásban jobbak Ezért különválasztanám a mérnöki és a tudományos pályát. A legtöbb mérnök szakmának szüksége van-lenne a térlátásra. Ez tehát a mérnöki pálya férfias jellegét, vagy az itt dolgozók nagyobb arányát meg is magyarázhatja, csak úgy mint a műszaki életben.

A tudományok túlnyomó hányadához nem feltétlenül kell térlátás, ezért csak a több mint 5000 éves férfiuralomra, a nők elnyomására tippelek ezen a területen. :-(

Oktatás nevelés és határterületei témájában ajánlom Fóti Pétert.

www.foti-peter.hu/

Én a szerzőnek ezzel az írásával kezdtem.

Gentischer Zsuzsa Az elveszett boldogság nyomában, avagy

Miért boldogabbak az indiánok? Könyvismertetés: Jean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (The Continuum Concept 1975) Kétezeregy kiadó 2008

www.foti-peter.hu/gentischer.html

8 jla158 2015. február 19. 13:38
7 jla158 2015. február 19. 13:15

"Nagyon nehéz semlegesnek maradni a férfi vs. nő kérdésében"

Így van, és ez úgy látszik nektek se megy, sikerült egy olyan cikket írni, amely arra utal, hogy a nők tudományos életben való hátrányának az oka a sztereotípia és a szexizmus lehet, ezzel párhuzamosan egy olyan véleményt idéztek ami azt állítja, hogy a fiúk iskolai hátránya természetes

"Ugyanakkor Stoet arra hívja fel a figyelmet, hogy a lányok bizonyos életkorokban egyértelműen jobban teljesítenek, mint a fiúk az iskolai feladatokban. Ez nem csupán európai jelenség, hanem a világ minden területén, mindenféle társadalmában megfigyelhető; így valószínű, hogy valamilyen fejlődési, biológiai sajátosságról van szó."

És teljes mértékben figyelmen kivűl hagyjátok azt, hogy a fiúkkal szembeni sztereotípiák mennyire károsak, azt hogy az iskola a hagyományosan nőies értékeket (engedelmesség, szorgalom) díjazza, nem csak nálunk, hanem a fejlettebb világban is.

Az sem állja meg a helyét, hogy minden társadalomban megfigyelhető. Az érintett kutatásból (amely arra utal, hogy a lányok jobban teljesítenek azokban az országokban is, ahol a nők diszkriminálva vannak - pl. Katarban) rendszerint elfelejtik idézni azt, hogy számos gazdaságilag fejlett, nemek közti egyenlőség terén jól álló országban nem teljesítenek jobban a lányok, ahogy azt is hogy világszerte igaz az, hogy a legjobban teljesítő diákok között a fiúk teljesítménye felülmúlja a lányokat. (valodiegyenloseget.blog.hu/2015/02/19/me...vagy_a_nok_okosabbak)

Ez a kettős mérce a férfiak diszkriminációjának egy tipikus példája.

6 mederi 2015. február 19. 10:03

Wikipédia:

"Mozart nővére, Nannerl (Marie Féret) kitűnően játszik csembalón és kivételes hangja is van. Hiába virtuóz előadó, apja nem engedi hegedülni."

A "sötét középkortól" ez volt a divat.. _(

5 Krizsa 2015. február 19. 09:57

A nők és a férfiak agya nem teljesen egyformán SÚLYPONTOZZA a kihívásokat, de az agy annyira rugalmas és mivel gyak. végtelen a teljesítménye, mindenki hamar rátanul arra, amire kiképezi magát. De a jobb és balkezesek agyának működése még sokkal jobban jobban eltér, mint a nő-férfi viszonylatban. Az ember (majomember) eredetileg két egyforma kezes (egyforma agyfunkciós) volt. Ennek maradványait őrzik a nem teljesen jobb, vagy balkezesek, akiknél a másik agyfélteke is sok mindent tud... ebből néha zavarok is, pszich. problémák is adódnak, s persze a dizlexia, meg még elég sok minden. Élnek közöttünk, de kivételesen ritkák a valódi kétkezesek, akiknek a szellemi teljesítménye (memória és fejszámolás) egészen elképesztő tud lenni.

A nők és férfiak eltérő teljesítményéért (eltérő társadalmi és kutatói poziciókban) az állatvilágból származó, ma is fennálló ERŐ-erőszak- hímdominancia felelős. És az annak még ma is megfelelő eltérő neveltetés.

Nekem véletlenül olyan gyermekkori körülményeim voltak (az anyám és két kistestvérem hamar meghaltak, az apám viszont okos volt és úgy vélte, hogy én méginkább az vagyok. Ezt "programozta be" nekem már 3-4 éves koromban. (A nagy szeretétől? meg hogy a világháború alatt születtem, meg a hatalmas ragaszkodásától az egyetlenéhez, aki megmaradt? nyilván mindez együtt.)

Szal határozottan és kifejezetten "nem nevelt nőnek". Társadalmi értelemben. Kközölte, hogy a szex és anyasági funkciók enélkül is tökéletesen fognak működni nálam - és úgy is lett. SŐT:-). Eddig tizenhárom leszármazottam 4 gyerek+9 unokám van. Egyetemen tanulni, többször is, dolgozni és gyereket szülni egyszerre csináltam. Nem törődtem semmivel, ami éppen soron volt. Állóképesség, stb.

Szóval ez a kérdés 95%-ban a nevelésen múlik.

4 mederi 2015. február 19. 08:59

Hellén volt az esze! :)

3 mederi 2015. február 19. 08:56
Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X