-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A kérdés provokatív, de nagyon sokszor fölmerül: miért van csekély számú nő, aki képes megállni a helyét tudományos és műszaki pályákon? Van ennek bármilyen tudományos alapja, vagy jobb híján a nemi sztereotípiákat kell okolnunk?
A tudományos és mérnöki területeken dolgozóknak mindössze 13 százaléka nő. Mi ennek az aránytalanságnak az oka? Pusztán sztereotípiákról, szexizmusról van szó, vagy lehet valami tudományos alapja is annak, hogy a nők alig vannak jelen a tudományos életben? Találunk-e olyan különbségeket a női és a férfi agy között, amelyek indokolnák ezt? – A The Telegraph ennek a kérdésnek eredt a nyomába.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tudósok rendre megijednek attól a kérdéstől, hogy mi állhat a nők és a férfiak nagyon különböző tudományos teljesítményének a hátterében. Sokféle kérdést vizsgálnak meg objektíven, érzelmektől mentesen, mégis, ha erről a témáról kérdezik őket, zavarba jönnek, nagyon óvatosan kezdenek fogalmazni és megijednek. Dr. Gijsbert Stoet, a glasgow-i egyetem kognitív pszichológusa szerint ennek az egyik oka az, hogy amint a pszichológiai különbségekről, a képességek különbségeiről beszélünk, azonnal nyertesekről és vesztesekről kell beszélnünk. „Az egyik csoport mindig felülmúlja a másikat – nem csak a fiúk és a lányok esetében. A rosszabbik csoportba tartozni pedig soha nem jó.” A problémát azonban a kutató szerint nemcsak ez okozza, hanem az is, hogy a férfi és női képességekről folytatott vitát nagyon mélyen áthatják az érzelmek. Nagyon nehéz semlegesnek maradni a férfi vs. nő kérdésében, ami az egész diskurzust nagyon problematikussá teszi.
Ettől azonban a tények nem változnak: Nagy-Britanniában a tudományos és műszaki területeken dolgozók mindössze 13 százaléka nő. Okai lehetnek ennek a genderrel kapcsolatos szetereotípiák, amelyek már a születéstől más várnak el egy lánytól, mint egy fiútól. Dame Mary Archer, a londoni természettudományi múzeum igazgatója ezért egyenesen a koedukált oktatást teszi felelőssé: szerinte ha csak lányok nevelkednek együtt, senki nem mondja bizonyos dolgokról, hogy „ne csináld, ez nem neked való”. Saját példájából kiindulva mondja: ő így kerülhetett lányként tudományos pályára.
Női és férfi agyak?
A témával kapcsolatos legvitatottabb kérdések egyike, hogy van-e különbség a férfiak és a nők agya között; és ha igen, pontosan miben áll ez a különbség. Lehet-e, hogy a különböző neműek agyműködési különbségei okozzák azt, hogy a nők sokkal kevésbé eredményesek a tudomány művelésében, mint a férfiak?
Sokak számára már a kérdésfelvetés is sértő lehet, ugyanakkor nem kétséges, hogy bizonyos nemi különbségek igenis vannak az átlagos női és az átlagos férfi agyműködés között. „Van arra bizonyíték, hogy a fiúk és a lányok agyának szerkezete valamilyen mértékben különbözik egymástól tinédzser korban. A hormonális működés is különbözik, ami szintén hat az agyműködésre” – mondja Petroc Sumner, a Cardiff Egyetem neurológusa.
2013-ban egy amerikai kutatókból álló csapat 1000 férfi és nő agyát vizsgálta meg képalkotó eljárásokkal. A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők és a férfiak agya eltérően van „huzalozva”. Mindezzel csak annyi a probléma, hogy azt nem tudjuk, hogy ennek van-e bármi köze ahhoz, hogy az egyik nem képviselői jobban tudnak elvégezni egy adott feladatot, mint a másik nem képviselői. „Sok a találgatás például akörül, hogy a nőknek a verbális, a férfiaknak pedig a térbeli tájékozódási képességeik jobbak; de ezekre a sztereotip különbségekre nincsen tényszerű bizonyíték.”
Az agy változik
A különbségek helyett sokkal inkább arra vannak bizonyítékok, hogy a férfiak és a nők agya azonos alapkészségekkel rendelkezik. Ugyanakkor Stoet arra hívja fel a figyelmet, hogy a lányok bizonyos életkorokban egyértelműen jobban teljesítenek, mint a fiúk az iskolai feladatokban. Ez nem csupán európai jelenség, hanem a világ minden területén, mindenféle társadalmában megfigyelhető; így valószínű, hogy valamilyen fejlődési, biológiai sajátosságról van szó.
Az, hogy az ember milyen pályát választ magának, nem csak azon múlik, hogy mihez jók a képességei. Sok múlik azon is, hogy milyen tevékenységekhez van kedve. Az agyunkra ugyanis visszahatnak azok a tevékenységek, amelyeket sokat végzünk. Egy vizsgálatból például az derült ki, hogy azoknak a londoni taxisoknak, akik bizonyítani tudták, hogy úgy ismerik a város minden területét, akár a tenyerüket, nagyobbak azok az agyterületeik, amelyek a memóriához köthetők. Az pedig megint csak egy igen bonyolult kérdés, hogy mi befolyásolja a fiúk és a lányok választásait abban a tekintetben, hogy mit szeretnek csinálni, hogy mi érdekli őket. (Ebben nagy hatása lehet a környezet elvárásainak és a nevelésnek.)
A nőknek fontosabbak az emberi kapcsolatok...
„Úgy gondolom, a nők és a férfiak tudományos képességei között nincsenek jelentős különbségek, abban viszont igencsak eltérnek a nemek, hogy ezeket a képességeket mire használják. A nőket inkább érdeklik az emberek, az emberi kapcsolatok, míg a férfiak inkább absztrakt rendszereket alkotnak” – mondja Simon Baron-Cohen, a Cambridge Egyetem professzora. „Más szavakkal: minkét nemnek ugyanazok a tudományos adottságai, a nőket azonban jobban érdeklik az emberek.”
A különbség tehát abban van a nemek között, hogy ki kivel szeret inkább foglalkozni, hogy ki mi iránt érdeklődik jobban. Kérdés azonban, hogy milyen tényezők vezetik az egyes nemek képviselőinek a választásait. A kutatók közül sokan elismerik, hogy ebben a társadalom elvárásainak igen nagy szerepük van, ezek befolyásolják a genderhez kötődő választásokat, és a nemek közötti szakadékot – például a tudományban és a műszaki területeken.
Forrás