nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mennyi az esélye egy nőnek a tudományban?

Egy nemrégiben publikált, több millió tudományos publikáción alapuló vizsgálat azt mutatja, hogy a férfiak és a nők nem egyenlőek a tudományban sem.

nyest.hu | 2014. január 16.
|  

Kutatók az akadémiai szférában dolgozó nők és férfiak arányát hasonlították össze – sok tudományág és ország bevonásával. Tanulmányukat a Nature tudományos lapban publikálták. A kutatásból az derült ki, hogy a legtöbb tudományágban a nők kevesebb tudományos közleményt hoznak létre, mint a férfiak. A legtöbb országban ez a helyzet – kivételnek számít Litvánia, Ukrajna, Macedónia és Türkmenisztán. Az is kiderült a felmérésből, hogy kevesebb nő vesz részt nemzetközi tudományos projektekben, a cikkeik pedig kevésbé idézettek más tudományos munkákban – még abban az esetben is, ha ők az adott cikk vezető szerzői.

„Ezek az eredmények jól mutatják a tudományos világban meglevő nemi egyenlőtlenséget” – mondja Vincent Larivière, a montreali egyetem könyvtár- és információtudományi intézetének professzora, a kutatás egyik vezetője.

A kutatásban 27 millió szerző 5,4 millió 2008 és 2012 között publikált tanulmányát vették alapul. 2008-tól a Web of Science adatbázis, amely 1900-tól gyűjti egybe a tudományos munkákat, megadja a teljes keresztneveket, nem csak a keresztnevek kezdőbetűit. Így lehetővé válik a legtöbb szerző nemének a megállapítása. Ennek alapján már látható, hány nő publikál egy-egy országban egy-egy tudományterületen.

Nem meglepő, hogy  Larivière és munkatársai azt találták, hogy világszerte mindenütt kevesebb a női, mint a férfi tudós – kivéve néhány szovjet utódállamot. „Ez talán annak köszönhető, hogy az ezekben az államokban működő kommunista rezsimekben a nők és a férfiak egyenjogúsága jobban megvalósult, mint másutt” – mondja a kutató az eredményeket magyarázva.

Terri Attwood bioinformatikus
Terri Attwood bioinformatikus
(Forrás: Wikimedia Commons / Duncan.Hull / CC BY-SA 3.0)

Összességében a vizsgált országok kevesebb mint 10 százaléka esetében valósult meg a nemek közötti egyenlőség a tudomány területén. Az észak-amerikai kontinensen például Québecben, Oregonban és Washington államban a legjobb a helyzet, de az egyenlőséghez közeli trendet követ Brazília, Argentína és Franciaország is. A tudományos területeken nőként a legrosszabb esélyeink Szaúd-Arábiában, Iránban és Észak-Afrika országaiban vannak.

Ha a tudományterületeket nézzük, a legtöbb nő az egészségügyhöz kapcsolódó kutatási területeken dolgozik: a gondozásban, a táplálkozástudományban, a geriátriában (az idősekkel foglalkozó egészségügyi ellátásban), szociális munkában, az oktatásban, az étkezési zavarokkal foglalkozó területeken és a logopédiában. Az összes többi területen – a matematikától kezdve a műszaki tudományokon át a filozófiáig és a színháztudományig – a férfiak dominanciája látható. És míg a nők részvétele a nemzeti kutatási hálózatokban jól működik, addig ez a nemzetközi kutatásokban való részvételről nem mondható el.

Ami azonban Larivière szerint a legaggasztóbb, az a nők által végzett kutatómunka hatása a tudomány alakulására. „Függetlenül attól, hogy egy tanulmány első vagy utolsó szerzői, hogy nemzeti vagy nemzetközi kutatásban vettek-e részt, a nők neve kevesebbszer kerül elő a hivatkozásokban, mint a férfiaké. És ez igaz majdnem minden vizsgált országra” – mondja a kutatás vezetője.

Mennyi az esélye egy nőnek a tudományban?
Forrás: Wikimedia Commons / Doublecompile / CC BY-SA 3.0

Larivière és munkatársai a férfiak és nők helyzetét kívánták feltérképezni sok országban és tudományterületen – anélkül, hogy ennek a diszparitásnak az okairól bármit is mondanának. „Az okok rendkívül összetettek. Feltárásukhoz kvalitatív vizsgálatokra van szükség” – nyilatkozta a kutató.  Egyelőre az adatok csak arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyenlőtlenségek léteznek, és hogy a nők tudományos szerepvállalását különböző színtereken segíteni kell. 

Forrás, további olvasnivaló

New study says policies to promote work of women academics aren’t wholly successful

Bibliometrics: Global gender disparities in science

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Grant kapitány 2014. január 17. 08:38

"Larivière és munkatársai a férfiak és nők helyzetét kívánták feltérképezni sok országban és tudományterületen – anélkül, hogy ennek a diszparitásnak az okairól bármit is mondanának."

Nem kell, hogy mondjanak, az okait már megállapították mások:

"A női agy empátiára....a férfiagy rendszerezésre termett....Az összes tudomány rendszerezésre épül, és mindegyikben férfiuralom van."

Simon Baron-Cohen: Elemi különbség. Férfiak, nők és a szélsőséges férfiagy

2 Krizsa 2014. január 16. 19:52

De igen, a kommunizmusban jobban (számomra legalábbis teljesen) megvalósult a féfri-női egyelőség. Még én is ezt mondhatom, pedig én "kisbuzsuj" származású voltam és emiatt más akadályok voltak előttem. De soha nem amiatt, hogy nő vagyok. A továbbtanulásban (két diploma) semmiféle akadály nem volt. A tanári pályán már igen. Egyszerűen nem kaptam véglegesítést sehol, s a pártcsoport gyűlésen nyíltan kimondták az okot...

Aztán megint nem volt baj, amikor vegyésznek jelentkeztem - az ELTE azonnal visszavett.

Ismét munkahely probléma. Vajon miért van már 9 bejegyzés a MUNKAKÖNYVBEN? (Ma már nincs munkakönyv, ugye...) De addigra már válás, lakásprobléma is volt... s itt lett elég.

1 roka1729 2014. január 16. 18:54

Eddig olvastam:

„Ez talán annak köszönhető, hogy az ezekben az államokban működő kommunista rezsimekben a nők és a férfiak egyenjogúsága jobban megvalósult, mint másutt”

Litvánia, Ukrajna, Macedónia és Türkmenisztán.

Aha, hacsak ugy nem.

Sajnalatos h egy ilyen fontos es erdekes temaban is az ideologiai elfogultsag ennyire elvakitja a szerzoket. Igy sajnos a tobbi allitasuk ill "kutatasuk" is hiteltelenne valt, megha a Nature-ben publikaltak is.

Információ
X