nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: Egy mondás jut eszembe.. "Elverlek fiam, mint a kétfenekű dobot!" A mérges ember dühében í...
    2020. 12. 03, 19:11  Dob és dob
  • mederi: @szigetva: Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásá...
    2020. 12. 03, 07:25  Honnan jön a kenyér?
  • Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...
    2020. 12. 02, 22:42  Dob és dob
  • szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...
    2020. 12. 02, 17:09  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...
    2020. 12. 02, 16:58  Honnan jön a kenyér?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
stabilitás
Válságos kérdés

Amikor a megszólaló orvosok kívülállókhoz (a sajtótermék olvasóihoz, nézőihez, hallgatóihoz) szólnak, tehát jobban teszik, ha nem a saját szakmájukban megszokott értelmezést tételezik fel.

Kálmán László | 2015. február 18.
|  

Az a kérdés, ami miatt Jojó nevű olvasónk billentyűzetet ragadott, már bennem is felvetődött, bár nem pont ebben a formában:

Azt vettem észre, hogy manapság, amikor egy balesetet szenvedett híresség (celeb?) állapotáról kérdezünk, azt a választ kapjuk, hogy állapota válságos, de stabil. Szerintem e kettő egymásnak ellentmondó fogalom. Tévednék?
Stabilitás
Stabilitás
(Forrás: Wikimedia Commons / Georg Pik)

Én inkább olyan formában tettem fel magamnak a kérdést, hogy vajon ezek a kifejezések, amikkel orvosok utalnak a sajtó kérdéseire válaszolva valakinek az állapotára, vajon mennyire vannak szabványosítva? Olyan rögzített-e az értelmezésük, mint a többi orvosi kifejezésé, vagy mint a meteorológiai nyelvben a szórványos csapadék, az erős széllökések használata, vagy csak valamiféle szokás szabja meg?

Meg is kérdeztem néhány orvos ismerősömet, akik azt válaszolták, hogy nincsen „hivatalosan” rögzítve az ilyen kifejezések használata. A súlyos és könnyű sérülés, a súlyos állapot és társaik inkább csak megszokásból hangzanak el mindig ugyanolyan formában.

A stabil állapot fogalma, gondolom, nem ad okot semmilyen félreértésre. Azt jelenti, hogy a beteg állapota (legalábbis elég hosszú időn keresztül) nem változik drámaian, általában azért, mert az orvosok és a nővérek stabilizálták, így nem kell rohangálniuk és állandóan alkalmazkodniuk az új helyezetekhez. De ettől még a páciens állapota lehet nagyon súlyos, például lehetnek olyan szervei, amelyek nem működnek rendesen, ezért az orvosok valamivel helyettesítették a funkciójukat, és ki tudja, rendbejönnek-e. És akkor jön Jojó kérdése: lehet-e egy ilyen értelemben stabil beteg állapotát ugyanakkor válságosnak nevezni?

Válságstáb
Válságstáb
(Forrás: Wikimedia Commons / Usien / GNU-FDL 1.2)

A válasz egyáltalán nem egyszerű. A különböző szubkultúrák, közösségek egymástól eltérően használhatják ugyanazt a kifejezést. Például lehet, hogy az orvosok másképpen használják a válságos szót, mint a közgazdászok. A helyzetet bonyolítja, hogy ebben az esetben a megszólaló orvosok kívülállókhoz (a sajtótermék olvasóihoz, nézőihez, hallgatóihoz) szólnak, tehát jobban teszik, ha nem a saját szakmájukban megszokott értelmezést tételezik fel. Mindenesetre én úgy tudom, hogy sem az orvostudományban, sem a közgazdaságban nem alkalmazzák a válság(os) szót hosszan elhúzódó gyengélkedésre, hanem csak arra, amikor egy páciens (vagy ország, intézmény, pénznem stb.) az összeomlás szélén áll. Aztán persze lehet, hogy a válság elhúzódik, de a szó használatában mindenképpen benne van az állandó veszély, fenyegetettség, hogy a helyzet végzetes fordulatot vesz. Ezért igazat adok Jojónak abban, hogy egy beteg állapotát nem értelmes egyszerre válságosnak és stabilnak nevezni.

Érdekes egyébként a válság szó története is. A nyelvújítók alkották meg, a görög eredetű krízis mintájára és azt helyettesítendő (bár máig sem sikerült azt teljesen kiszorítania). A krízis a görög krinein 'elválaszt, dönt, ítél' ige származéka (korábbi jelentése 'rostál' volt). Ennek a görög igének a rokona a latin cernō 'elválaszt, dönt, ítél' ige (vagyis ugyanabból az indoeurópai tőből származnak), ennek rengeteg származéka került a latinból vagy más nyelvből a magyarba, például konszern, diszkrét, konkrét, kréta (mert a cernō előidejű particípium-töve crēt-). A válság szót tehát a krinein vagy a cernō jelentésének nagyjából megfelelő (el)válik igéből képezték nagyon különös, a magyar nyelv rendszerének nem megfelelő módon, hiszen a -ság/-ség képző igetövekhez nem szokott járulni. Külön érdekesség, hogy a krízis szót már Hippokratész is használta orvosi kontextusban, 'fordulópont' értelemben, de nemcsak arra, amikor rosszra fordul a beteg állapota, hanem arra is, amikor jóra. Ma már ez a használata a magyarban teljesen ismeretlen.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 mederi 2015. február 19. 09:48

@kalman:

Az elnevezéseim ugyan "egyediek", mint a "folyamatos visszaható" a "mediális" helyett, de számomra közelebb hozza a jelentést..

Azt értem alatta, amit írtál, hogy "állapot- vagy helyváltoztatáson megy keresztül", az "elvont alany" vagyis egy folyamaton, a folyamat visszahat az állapotra, és a helye is megváltozik bizonyos esetekben az alanynak..

Ha nem ikes igéről lenne szó, a "válik"-ot eredmény igének nevezném, mint pl. a "halad" igét, talán ezért próbáltam hozzá keresni "késztetés" igét, ami persze nem feltétlenül létező (mai értelemben), de pl. szóösszetételben megvan, ha alakilag nem is "tökéletes" (mert talán olyan régi, hogy időközben átalakult):

"vál-aszt/ vál-ad(-ék)" vagy "vál-aszt/ val-id(-ál)"...

3 LvT 2015. február 18. 18:00

A <válságos, de stabil>, illetve a <kritikus, de stabil> az NHS (brit egésségügyi hatóság) állapotértékelő skálájának egyik fokozata: azé, amikor a beteg már nem egyértelműen <válságos (kritikus)>, de még nem egyértelműen <stabil>.

Vö. en.wikipedia.org/wiki/Medical_state#UK_practice

Magyarul:

- elhunyt

- válságos (kritikus)

- válságos (kritikus), de stabil

- stabil

- kielégítő

- jól progrediál (jól gyógyul)

- kórházból elbocsátva

2 kalman 2015. február 18. 09:59

@mederi: Nem volt olyan szó, hogy "(el)válósság". A nyelvújítóknál gyakori volt, hogy képzőket nem olyan kategóriájú tövekhez illesztettek, mint amihez korábban szokásosan járultak, sőt, a saját maguk által alkotott képzőket sem következetesen használták.

A "elválik" igének (a releváns értelemben) csak harmadik személyű alakjai vannak, mert elvont alanya van, azt jelenti, hogy 'eldől, kiderül', ezért hangzik furcsán például egyes szám első személyben.

A "vág"-gal való kapcsolatba hozásnak nem sok értelmét látom.

Végül: nem tudom, mit értesz "folyamatos visszaható" igén, ún. mediális igéről van szó, mint nagyon sok más ikes ige esetében (ami azt jelenti, hogy az alanya nem aktív cselekvő, ágens, hanem ún. téma, olyan dolog, ami állapot- vagy helyváltoztatáson megy keresztül).

1 mederi 2015. február 18. 09:32

-Szerintem a válság szó létrehozói a félősség szóhoz hasonló alakból indultak ki, és az "(el)válósság"-ból lett a "válság" kifejezés (ha nem esik ki az "ó", talán túl közel lett volna a "valóság" szóhoz alakilag)..

-Nekem az "(el-)válik" kicsit furcsa ige, mert olyan ragozás, hogy

"(el-)válom" (pl. magamat) nem létezik, csak "(el-)válok" pl. valakitől..

(Mintha a "vág" igével értelmét tekintve szimbiózisba került ige lenne a válik, és abból az időből származna, amikor még ragasztás, szegezés, varrás még nem lett volna, amik elvlhatnának..)

A válik folyamatos visszaható ige ahogyan az eszik, vagy iszik is, mégsincs hasonlóan tárgyas és általános ragozása..

Információ
X