nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Valódi esélyt az egyik legnagyobb hazai kisebbségnek!

Melyik az ország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbsége? Nem, nem a németek, és nem is a horvátság. A siket közösségről van szó – akik egészen megdöbbentő hátrányokat kénytelenek elszenvedni a mindennapi életben. A problémák megoldásának kulcsa egyebek mellett az – immáron hivatalosan is nyelvként elismert – jelnyelv és az oktatás. Egy egyedülálló kutatási program, a JelEsély sajtótájékoztatóján jártunk.

Kincse Szabolcs | 2015. október 29.
|  

Az egyes becslések szerint 30-60 ezer fős siket közösséget az oktatásban elképesztő hátrányok érik. Annak ellenére, hogy a nemzetközi szakirodalom egységesen foglal állást a mellett, hogy a jelnyelvi oktatás biztosítja a megfelelő minőségű oktatást, ezen keresztül pedig az elhelyezkedés és a társadalmi mobilitás esélyeit, a magyar közoktatásból a mai napig szinte teljesen hiányzik a jelnyelvi rendszerre alapuló képzés. Ehelyett a siket gyerekek csökkentett kimeneti követelményeket nyújtó (értsd: „könnyített” tananyagot kínáló), speciális oktatásban részesülnek – ahol a jelnyelv gyakran egyáltalán meg sem jelenik. A jelenleg elérhető oktatási intézmények szinte mindegyikében az úgynevezett auditív-verbális, orális módszerre épül az oktatás, ami viszont egyszerűen nem hatékony: a siket közösségen belül a többségi társadalomhoz képest aránytalanul alacsony az iskolázottság foka, összehasonlíthatatlanul rosszabbak a foglalkoztatási mutatók. Ezek az adatok azért is elkeserítőek, mert semmi nem indokolja, hogy ez így legyen.

Sokan nem is gondolnák, hogy a leginkább veszélyeztetett gyerekek azok, akik halló családokba születnek: ők adják a siket közösség túlnyomó részét, 95 százalékát. Ők azok, akik gyakran már túl későn ismerkednek meg a jelnyelvvel ahhoz, hogy azt hatékonyan alkalmazva elmélyíthessék tudásukat. Pedig a jelnyelvi környezetben nevelkedő fiatalok kimutathatóan jobb helyzetben vannak kortársaiknál. Rengeteg adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy kijelenthessük: a jelnyelvi oktatás valódi esélyt jelenthetne a fiatalok számára.

A helyzet rendezéséhez szükség volt a 2009-es jelnyelvi törvény elfogadására is, ami a jelnyelvet önálló természetes nyelvként ismerte el, a jelnyelvet használó közösséget pedig nyelvi kisebbségként határozta meg. Egyáltalán nem triviális gesztusról van szó: a törvény – egyebek mellett – előírta ugyanis a kétnyelvű – magyar jelnyelvi-magyar nyelvi – oktatás bevezetését is.

Alapozás

A JelEsély program, amelynek sajtóbemutatóját október 10-én a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében tartották, egy olyan átfogó kutatási program, amely előkészítheti a terepet arra, hogy az oktatásban komoly változás következhessen be. Azzal, hogy a projekt keretében átfogó, tudományos módon írták le a magyar jelnyelvet, a program során létrejött korpuszával (mondjuk úgy: összegyűjtött szövegkincsével) és online elérhető szótárával megteremtheti a feltételeit egy ütőképes jelnyelvi, kétnyelvű oktatási program kidolgozásának.

Hogy miről szól a JelEsély? Az alábbiakban Romanek Péter, a program egyik kutatója foglalja össze röviden a célokat:

Dr. Kenesei István, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója helyezte kontextusba a rövidesen véget érő program jelentőségét azzal, hogy elmondta, a JelEsély költségvetése meghaladta az Intézet éves költségvetését – és nem csak méretei, de tartalma miatt is nemzetközileg kiemelkedő eredményeket mutathat fel.

A program keretében több száz – siket és halló – szakember dolgozott éveken keresztül azért, hogy a siket közösség által régóta megfogalmazott igény, a kétnyelvű oktatás alapjait megteremthessék –mondta el dr. Bartha Csilla, a JelEsély program szakmai vezetője. A jelnyelvi oktatás alapjainak kialakításához ugyanis elkerülhetetlen, hogy átfogóan leírják a jelenlegi nyelvváltozatokat, hogy a tananyagok összeállítását megfelelően támogathassák.

A feladat már csak azért sem volt egyszerű, mert a magyar jelnyelvnek számos változata ismert. A konferencián elhangzott, hogy a különböző nyelvi változatok összegyűjtéséhez komoly technikai felkészülésre volt szükség: a több száz interjú mindegyikét több kamerával rögzítették, hogy a nyelvi sajátosságokat megfelelően dokumentálhassák. Az összetett és aprólékos kutatási program eredményeként nem csak egy rövidesen elérhető, online jelnyelvi szótár jött létre, de számos, a kétnyelvű kutatás módszertanára vonatkozó elméleti és gyakorlati kutatás és segédanyag is előállt.

Két kislány az amerikai jelnyelvet tanulja az iskolában. A cél az, hogy Magyarországon is a lehető legkorábban megtanulhassák a gyerekek az esélyt jelentő nyelvet
Két kislány az amerikai jelnyelvet tanulja az iskolában. A cél az, hogy Magyarországon is a lehető legkorábban megtanulhassák a gyerekek az esélyt jelentő nyelvet
(Forrás: David Fulmer / CC BY 2.0 / Commons)

Bartha Csilla elmondta, hogy a jogszabályi helyzet hazánkban mára már irigylésre méltó – a 2009-ben elfogadott jelnyelvi törvény nemzetközileg is példamutató. „Azonban mindez csupán egy üres keret mindaddig, amíg meg nem töltjük tartalommal” – fogalmazott a kutató. 

Bartha Csilla szerint ugyan a JelEsély keretében kidolgozott metodológiák nemzetközi mércével is  előremutatónak számítanak, a program nem csupán gyakorlati kérdésekkel foglalkozott. Legalább ennyire fontos, hogy elősegítsen egyfajta szemléletváltást, hiszen – bár a hozzáállás az utóbbi néhány évben lassan változni látszik – a siket közösség továbbra sem jut megfelelő oktatáshoz, ami teljesen elfogadhatatlan. Az oktatás megszervezése nélkül a közösség tagjai továbbra is kénytelenek lesznek munkaerőpiaci hátrányokat elszenvedni, és nem csökkenhet aggasztó társadalmi szegregációjuk sem.

A jelnyelv elsajátítása, a jelnyelvi nevelés az élet első pillanatától fogva fontos lenne. Mégis, a szülők ugyanazokkal az évtizedes, évszázados paradigmákkal szembesülnek, amikor kiderül, hogy gyermekük hallássérült: az orális oktatás és az integrált oktatás között kell dönteniük. „Ez pedig nem tényleges döntési helyzet, mivel a siket gyermekek a hangzó nyelv mellett egész egyszerűen nem kapnak elegendő vizuális inputot a magyar oktatási rendszerben ahhoz, hogy hatékony, piacképes tudást szerezhessenek” – mondta el Bartha Csilla. Az egyedüli hatékony módszert a komoly kétnyelvű (jelnyelvi-hangzó nyelvi) oktatás jelentené.

A program brosúrája: 

Online, akadémiai, jelnyelvi

Az akadémiai jelnyelvi szótárat dr. Hámori Ágnes mutatta be. A szótár 1450 címszót tartalmaz, mégpedig úgy, hogy adott esetben több nyelvi változatot is bemutat – márpedig ilyen változatokból bőven akad, hiszen a magyar jelnyelv számos helyi változattal (dialektussal) rendelkezik. A szótár kialakítása során a legfontosabb szempont az volt, hogy a mindennapi élet és az oktatásban szükséges alapfogalmak egységesen helyet kapjanak a gyűjteményben.

A szótár létrehozása során a három legfontosabb vezérelv az volt, hogy alapul szolgáljon a jelnyelv oktatási célú sztenderdizációjának folyamatához, hatékonyan segítse a kétnyelvű oktatás bevezetését és az oktatási segédanyagok létrehozását, továbbá hogy támogassa a jelnyelvi tanfolyamok, tolmácsképzők tananyagait.

Fontos szempont, hogy nem csak a magyar nyelvi – magyar jelnyelvi irányban lehet keresni benne, de jelirányból is lehet keresést indítani.

És itt lesz minden, amire az oktatásban szükség lesz

A szótárat kiegészítő segédanyagok legalább annyira fontosnak tűnnek, mint maga  a szótár. A kutatók elkészítették az Oktatási Jelkincstárat, ami több mint 1700 oktatási fogalmat, nemzetialaptanterv-témakört tartalmaz, amit a tankönyvek szakszókincse alapján hoztak létre, számtalan definícióval, rengeteg képpel. Speciális glosszáriumok is létrejöttek, ilyenek az informatikai, a jelnyelvi-nyelvészeti glosszárium, vagy a szexualitással kapcsolatos kifejezések gyűjteménye és a siket kultúrával (történelem, sport) kapcsolatos anyagok.

Létrejött az oktatási instrukciók gyűjteménye és azok jelnyelvi megfelelői: olyan, az oktatásban mindennapos kifejezésekre gondoljunk, mint például a „kösd össze az összetartozó fogalmakat”, „karikázd be, amelyik nem illik a sorba”. 

Egyéb segédanyagok is elkészültek – olvasókönyvek jelnyelvi feldolgozása –, amelyek alapul szolgálhatnak az oktatásban közvetlenül alkalmazandó tananyagok kidolgozásához. 

Rólunk, de velünk

A magyar siket közösségnek még soha nem volt alkalma partnerként részt venni egy ilyen kutatási programban – mondta el Romanek Péter nyelvész, aki a program valószínűleg  legfontosabb eredményéről tartott előadást. Arról tudniilik, hogy a „semmit rólunk, nélkülünk” hangzatos elve hosszú évtizedek óta most először vált megtapasztalható valósággá a siket közösség számára – éppen a JelEsély programmal.

A projekt kapcsán kidolgozták a jelnyelv kutatásának módszertanát – ami végső soron oda vezethet, hogy erősödhet a nyelvtudatosság a közösség soraiban. „A siketek is elkezdhetnek gondolkodni a saját nyelvükről” – fogalmazott Romanek.

A kutató szintén kitért a kétnyelvű oktatás fontosságára. Elmondta, hogy a jelnyelvi oktatás révén lehetne igazán kiterjeszteni a siket közösség számára az anyanyelv használatához való jogot. A JelEsély programot megelőzően a jelnyelv nyelvtani rendszere feltáratlan volt, a program viszont végre megalapozta a kétnyelvű oktatást – amelynek jelentőségéről szólva saját példáját hozta fel: mivel ő maga is siket családban született, kisgyermekkora óta lehetősége volt jelnyelven kommunikálni. A többdiplomás, jelenleg nyelvészeti doktoriját író Romanek úgy véli, hogy saját sikere is bizonyítja azt a tudományosan elismert tényt, hogy a jelnyelv korai elsajátítása valós esélyt biztosít az életben.

A JelEsély éppen ezért a fentieken túl komoly energiákat fektetett a jelnyelvvel kapcsolatos tudatosság elmélyítésére – számos, úgynevezett „érzékenyítő” videót készítettek a program során. A cél kettős: egyrészt a többségi társadalom figyelmének felhívása a jelnyelv fontosságára, a jelnyelvi közösség céljaira, másrészt a siket közösség jelnyelvvel kapcsolatos tudatosságának  erősítése.

A videókban megjelenik a korai (jel)nyelvi fejlesztés fontossága: míg arról a nyest is számos cikkben beszámolt, a jelnyelv korai oktatása minden gyermek fejlődésére kedvező hatással bír, ráadásul a jelnyelv egyszerű jeleit a tapasztalatok szerint a csecsemők előbb sajátítják el, mint a hangzó nyelvet, a jelnyelvi korai fejlesztés szintén nem intézményesült Magyarországon. Pedig – ahogy Romanek is hangsúlyozta – a nyelv korai elsajátítása kulcsfontosságú.

A JelEsély ugyan rövidesen lezárul – a kutatási eredmények, és a létrehozott számtalan hasznos eszköz és segédanyag megteremtette az alapot a kétnyelvű oktatás bevezetése és a konkrét tananyagok kidolgozása számára. Hatalmas kérdés azonban, hogyan szűrődik majd le mindez a mindennapokba: lesz-e valódi, ütőképes jelnyelvi oktatás Magyarországon. Össztársadalmi érdek, hogy a JelEsélyre épülve újabb projektek induljanak az oktatás támogatására: hiszen ha megteremtődnek a feltételek Magyarország oktatási szempontból egyik legelhanyagoltabb kisebbsége számára, azzal nem csak egy társadalmi kötelességet tudtunk le kínosan későn, de könnyen belátható az is, hogy a teljes integráció nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő fontosságú.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Untermensch4 2015. november 2. 23:43

@Demeter222: Inkább elérhetővé kellene tenni a szomszédos nyelvek oktatását, a jelnyelv meg nem is annyira "idegen". Az a baj hogy ez a "siketség" nem olyasmi amit akaraterővel, szorgalmas munkával meg lehet szüntetni, az akadálymentesítés kapcsán is kiderült hogy járni tudó emberek is szívesebben mennek a kényelmes rámpán ami nem csak kerekes-székkel de babakocsival is jó dolog. A szélesebb körben elérhető jelnyelvi oktatásnak is lehetnek előre nem látható többlet hozadékai.

2 Demeter222 2015. október 30. 10:26

Szerintem a nem halló gyerekeket már születésüktől kezdve kell a jelnyelvre oktatni, de nemcsak őket, hanem a szüleiket is. Fura anyanyelv az, amelyiket sem a gyerek, sem a szülők nem ismernek.

Azután ezeket a gyerekeket külön jelnyelvi bölcsődében, óvodában és iskolában (osztályokban) kell tanítani, ahol a jelnyelv a tanítás elsődleges nyelve, de lehetne oktatni a szájról olvasást stb. ami a hallókkal való kommunikációt segíti.

Nem valószínű, hogy a többségnek kellene a kisebbség nyelvét megtanulnia. Erre a mintára kötelezővé kellene tenni a cigány, a horvát stb nyelvek oktatását is az iskolákban.

1 Szalakóta 2015. október 29. 14:12

Kíváncsi leszek erre a jelnyelvi szótárral. Csak nehogy az történjen vele, mint a Hallatlannal, hogy nem tudom megnézni.

Szurkolok a változásnak, de sajnos elég nehéz lesz rávenni arra a tanárokat és a szülőket, hogy ezután mindent egészen másként kell csinálni, a saját meggyőződésük ellenére. Mert minden kutatási eredmény ellenére azt hiszik, hogy az auditív-verbális módszer az integráció egyedüli útja. Ítéletem szilárd; kérem, ne zavarjon össze tényekkel!

Információ
X