A Magyar Nyelv Éve 2009 programsorozat keretében indított akció célja, hogy elvigye az emberekhez a kiállításnak a nyelvhasználattal, a nyelvtörténettel, a nyelvjárásokkal és a nyelvújítással foglalkozó anyagát, hogy személyesebbé tegye a nyelvkultúrához tartozó ismereteket – mondta el az MTI-nek E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója a kedd délutáni sajtótájékoztatót követően.

Hozzátette, hogy a kimondottan buszra tervezett kiállítás szeptemberig járja az országot, miközben szlovákiai és szlovéniai helyszínekre is ellátogat, majd ősztől iskolák, illetve könyvtárak rendelkezésére bocsátják.
A tárlat Kazinczy és kortársai nyelvteremtő, nyelvújító generációjának törekvéseit ismétli meg olyan módon, hogy a magyar nyelvközösség aktuális nyelvhasználatára és magára a nyelvre kívánja ráirányítani a figyelmet, könnyen befogadható formában – derül ki a szervezők tájékoztatójából.

A tárlat szabad barangolást biztosít a látogatóknak a magyar nyelv világában – mondta el Lauter Éva, a Balassi Intézet főigazgatója, hozzátéve, hogy a játékos formához masszív ismeretanyagon alapuló, komoly tartalom társul.

Az elsősorban a fiatalabb generáció tagjait megszólító kiállításon a látogatók tesztelhetik nyelvújítási ismereteiket, székely nyelvleckét vehetnek, megismerkedhetnek a nyelvtörténeti hagyományokkal, illetve áttekinthetik a nyelvhasználat történetét.

A különféle térképekkel, ábrákkal, érintőképernyős és hagyományosabb játékokkal telepakolt buszt a szervezők a tavaly a Nyugat 100. évfordulója alkalmából indított Nyugat 100-as busz mintájára, annak sikerén felbuzdulva rendezték be – mondták el a szervezők.

„Kedves Antalka! Már nagyon hiányzol. Egész nap semmi hadarást sem hallok, mindenki olyan lassan beszél, hogy megesz az unalom. Jaj, bárcsak itt volnál. Már annyira hiányzik a gyors beszéded, hogy elkezdtem tanulni hadarva írni. Hgy va, éds ksfim. Remlm nm rsszkodsz. Vgyázz mrt btrm a fjd. ... Soksz cskol sztrő pu=Apu” – az idézet Örkény István Meselevelek című könyvéből való, amelyben az író a „hadarva írással” megelőlegezte a mai, karaktereket spóroló „SMS-nyelvet”.

A néhány szóban, egy-két rövidítéssel elmesélt történetek, az SMS életre hívta nyelv mára beépült mindennapi nyelvhasználatunkba; az SMS a nyelvi játékosság, a nyelvújítás legjobb példája – írják a Hadarva írok – SMS-történetek című pályázat kiírói.

A Balassi Intézet által kiírt pályázatra ifjúsági, illetve felnőtt kategóriában SMS-nyelven írt rövid prózai, illetve poétikai alkotásokat várnak maximum tízezer karakteres terjedelemben, szeptember 30-ig.