-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Három, Magyarországon élő újvidéki író: Ladik Katalin, Fenyvesi Ottó és Balázs Attila beszélget Újvidékről, az elfeledett és szétesett Jugoszláviáról, kapcsolatokról, barátságról és szerelemről szerdán az Újvidék írói – írók Újvidéke című irodalmi esten az Országos Idegennyelvű Könyvtárban Budapesten.
Virág Bognár Ágota, a könyvtár tanácsosa, az irodalmi est moderátora elmondta az MTI-nek, hogy a három szerző olyan három kötetét mutatják be, amelyekből feltérképezhető a Vajdaság és Újvidék szellemi miliője. Újvidékről, a városról beszélget velük, pályakezdésük idejéről és arról, hogy a délszláv háború előtt milyen nyitott szellemi közeg jellemezte e térséget, hozzátéve, hogy helyszínként mindhármuk művében meghatározóan jelenik meg a Vajdaság. A szerzők a 90-es években a délszláv háború kitörése miatt kerültek Magyarországra.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ladik Katalin József Attila-díjas költő Élhetek az arcodon? című regényes élettörténetének markáns újvidéki vonala van. Balázs Attila Kinek Észak, kinek Dél. Vagy a világ kicsiben című regénye szinte teljes egészében a város történetéről szól. A könyv a Duna túlpartján lévő Péterváradi vár történetével kezdődik, majd szó van a Mária Terézia által adományozott szabad királyi város státusáról, a délszláv háború, de a háború utáni időszak is szerepel a kötetben. A regény a feledésre ítélt közegről és a jugoszláv létről szól – összegezte Virág Bognár Ágota.
Fenyvesi Ottó Halott vajdaságiakat olvasva című verseskötete az irodalmi elődöket, ősöket idézi fel. Tulajdonképpen egy olyan verses enciklopédia, amely Csáth Gézától – aki Szabadkán született – kevésbé ismerteken át egészen Juhász Erzsébetig, az író pályatársáig vonultatja fel a térség híres művészeit.
Kifejtette, hogy a beszélgetésen az akkori földrajzi, szellemi és művészeti teret próbálják körbejárni és beszélnek arról is, hogy ennyi év elteltével Újvidék vajon milyen fogódzót tud nyújtani számukra és mennyiben más a mostani Újvidék, mint amiben annak idején léteztek és írtak.
Virág Bognár Ágota arról is beszélt, hogy amikor e három vajdasági szerző pályája elindult, még létezett az Új Symposion című folyóirat, a periodika először 1964-ben jelent meg. Fenyvesi Ottó és Balázs Attila az utolsó symposionista nemzedékhez tatozott, Ladik Katalin pedig az elsőhöz. A költőnő első írásai még a Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő szerkesztette irodalmi újságban jelentek meg. Tolnai 1974-ig volt szerkesztője az Új Symposionnak.