Első körben a kormány szerdán tárgyalt a keretszámokról, akkor nem született meg a végső döntés. Az MTI birtokába került, november 20-ai dátumú Emmi-előterjesztés szerint a kormány összesen 53640-ben állapítaná meg a 2013-ban a felsőoktatásba felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát. Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31340 – valamint részösztöndíjjal 5 ezer –, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait.

Az előterjesztés szerint továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak kiemelt biztosítása. A kormány ezen belül 4 ezer fős külön keretet biztosít a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, illetve gyesben, gyedben részesülő jelentkezők számára.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A javaslat – amely képzési területekre bontott keretszámokat tartalmaz –azt rögzíti, hogy a felsőoktatási szakképzésben 2350, az alapképzésben 24780 hallgató kezdhetné meg teljes támogatás mellett tanulmányait. Az agrárterületen 1500, a bölcsészterületen 2000 hallgató kapna teljes ösztöndíjat. A gazdaságtudományi és jogi területen nem lenne teljes állami ösztöndíjas támogatás, az informatikai területen 3430, a műszakin területen 8800, az orvosi és egészségügyi területen 2850, a pedagógusképzésben 1550, a sporttudományok területén 550, a társadalomtudományok területén 770, a természettudományok területén 2715, a művészeti képzésben 615 a teljes állami támogatású keretszám. A művészetközvetítés elnevezésű területen szintén nem lenne teljes állami ösztöndíj. A határon túli kihelyezett képzések keretszáma 400 lenne.

Az előterjesztés azt tartalmazza, hogy a 2013. évi felvételi eljárásokban az állami ösztöndíjas keretszámok meghatározásakor a Széll Kálmán Terv által összes keretként megállapított 35 ezer fős felsőoktatási szakképzési, alapképzési, osztatlan képzési keretszámból indultak ki. Ez a tavalyi évi (csaknem 38 ezer állami ösztöndíjas és 5500 állami részösztöndíjas) kerethez képest összesen mintegy 7 ezres keretszámcsökkenést jelent.

A felsőoktatási szakképzés keretét, a korábbi években felvételt nyert létszámok alapján – az új képzési forma megjelenésére tekintettel –, becsléssel 2500 főben határoznák meg. E keretszám a képzés jellegéből adódóan a gyakorlatorientált, elsősorban műszaki, informatikai, gazdasági területeken biztosít felsőoktatási helyeket, rövid képzési idejével gyors, munkaerő-piaci szempontból releváns tudást biztosít. Mindezért a keretszám jelentős csökkentését nem tartják indokoltnak – olvasható a javaslatban.

Az alapképzés esetében a műszaki, az informatikai, az agrár-, az orvos- és egészségtudományi, a sporttudományi, valamint a pedagógusképzési területek keretszámainak arányát növelték az előző évihez képest, figyelemmel az adott képzési területen levő intézményi kínálat, valamint a jelentkezések számának várható korlátaira. Változatlanok az arányai az informatikai és az agrár képzési területek keretszámainak.

Alapképzésben a javaslat szerint arányaiban kis mértékben csökkent a természettudomány képzési terület keretszámának aránya, mert a jelentkezések korábbi években tapasztalt alacsony száma ezt indokolta. Ezen a területen az intézményeknek nem sikerült feltölteniük létszámokat, továbbá az osztatlan tanárképzés bevezetése miatt további csökkentés volt indokolt. A bölcsészettudomány és a társadalomtudomány képzési területek összes keretszámból való részesedésének aránya egyrészt a nemzetstratégiai prioritások miatt, másrészt a bölcsészettudományok terén a tanárképzés osztatlan képzési formában való elindulásának köszönhetően nem növekedett, illetve kis mértékben csökkent. Az osztatlan tanárképzési forma várhatóan a bölcsészettudományi terület diszciplináris jelentkezőszámát fogja a legnagyobb mértékben csökkenteni – írták.

Az osztatlan képzések terén a legnagyobb változást az eredményezi, hogy a bevezetendő osztatlan tanárképzésnek 1550-es ösztöndíjas keretet határoztak meg. Ez a kifutó rendszerű bolognai típusú tanári mesterszak részére a mesterképzésben biztosítandó keret mellett a pedagógus-utánpótlás biztosítása érdekében kiemelt fontosságú. Az orvosképzési keretszám ugyan nominálisan csökkent az előző évhez képest (1800-ról 1650-re), de relatív értelemben részaránya növekedett a többi képzési területhez képest.

A mesterképzési keretszámot az előterjesztésben a 2012. évi 19600-ról 16 ezerre javasolják csökkenteni, ezzel követve az előző három év alapképzésre felvett létszámátlagának csökkenését. A felsőoktatási képzések közül a doktori képzésben javasolják a 2012. évi keretszám, azaz az 1300 fős keret megtartását, melyből 430 a humán tudományoké, 870 pedig az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a természettudományok és a művészetek tudományterületeké.