-
gekovacsistvan: Munkácsi Bernát tehát, hitet tesz a magyar nép és a magyar nyelv eredetének egysége mellet...2021. 04. 13, 17:27 Az ugor lovakrul
-
gekovacsistvan: "Munkácsi Bernát ezúttal is megfogalmazta azt az állítását, hogy a magyarság nem a türkökt...2021. 04. 13, 11:17 Az ugor lovakrul
-
mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...2021. 04. 04, 10:26 Miért nyúl a nyúl?
-
mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...2021. 04. 04, 09:32 Dob és dob
-
mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...2021. 04. 01, 10:02 Hentel-e a hentes?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az „oké” szót ma már fiatalok középkorúak és idősek is használják. Az amerikai távíróktól Afrikáig, Görögországtól Németországig mindenütt a szó eredetét kutatják.
Az amerikai eredetű OK szót ma már szerte a világon használják ’(minden) rendben’ jelentésben. A szó eredetéről már korábban cikkezett a nyest. Ebből kiderült, hogy a az OK 1839-ben született, újságírói tréfálkozásból. Az all correct [ól korekt] ’minden helyes/hibátlan’ kifejezés rövidítéseként írták le, szándékosan nem a szókezdő betűket használva, hanem a kiejtést véve alapul. Ám számos olyan legenda is kering a világban az oké eredetéről, melyekről még nem írtunk. Az elméleteket elsősorban az io9 blog cikkének és az ehhez fűzött kommenteknek a segítségével találtuk meg, de a Wikipédia angol nyelvű OK szócikke is érdekes forrásnak bizonyult..
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az egyik népszerű elmélet szerint a távíró morzejelei között kell keresni a megoldást. Amikor valaki üzenetet akart váltani, a Line Operator ’vonal operátor’ rövidítését, az LO-t morzézta le, ezzel kezdeményezte a beszélgetést. Erre a válasz ez volt: OK, vagyis On Key ’a billentyűzetnél’ – tehát kezdődhet a kommunikáció.
Ez a történet is elképzelhető lenne, hisz Morse első távíróüzenetét 1838. január 11-én küldte. Az OK szó nyomtatásban először a bostoni Morning Post 1839. március 23-i számában jelent meg, tehát jó egy évvel a távíró feltalálása után. Azt nem tudjuk, hogy az újság szerkesztőségében működött-e már távírókészülék, de ez sem zárható ki, hiszen a napilapok számára a gyors kommunikáció elsőrendű fontosságú.
Vannak sokkal kevésbé valószínű elképzelések is. Van, aki a görög όλα καλά [óla kalá] ’minden jó’ kifejezést látja benne, míg mások a skót och aye [oh aje] ’ó, igen’ mondást vélik benne felfedezni. Az OK-t az iO9 kommentelői eredeztetik a német Ohne Korrektur ’korrektúra/javítás nélküli’ kifejezésből is. Sőt, egy német munkás nevének kezdőbetűből is, aki egy exportcikkeket gyártó cégnél dolgozott, és az ellenőrzött szállítmányra saját monogramját ütötte rá pecsétként.
A wokay szó valóban létezik az angolban. Az Urban Dictionary szerint ezt a szót az indiai Bangalore-ban használják ’oké’ jelentésben. A szókezdő w a helyi nyelvek hatására toldódott be. Egy másik oldal szerint pedig a wokay a wow ’remek, nagyszerű’ és az OK összevonásából keletkezett.
Egy másik kommentelő elmélete szerint az Afrikában beszélt volof nyelvből ered az oké. Az ottani állítólagos wokay ’minden rendben’ kifejezés valahogy bekerült a haiti kreolba, ahol ugyanúgy használják, mint mi az okét. Az sajnos nem derül ki a történetből, hogy mindennek milyen kapcsolata van az amerikai angol OK-val. A nyugat-afrikai eredet mellett az 1960-as évek végén több tudós is kiállt, ám ezt a magyarázatot a mostani etimológusok nem fogadják el.
Az eredet tekintetében sok találgatásra okot adó OK, amit a kiejtést utánzó okay alakban is írnak, már jó ideje a magyarban is használják. Az Osiris-féle Helyesírás már listázza a szót, mégpedig oké alakban. Sőt, megtaláljuk benne az igeképzővel ellátott okéz szót is. A képzett alak szótárban való megjelenése azt mutatja, hogy az oké már teljesen a magyar szókincs része lett, akárhonnan is származik.
Forrás