nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @mondoga: folyt. "A cáfolatot sokan máig nem emésztették meg, a történészek egy része azót...
    2019. 08. 23, 22:18  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A magyar nyelv finnugor eredetének bizonyítása és az egyre sokasodó kora közé...
    2019. 08. 23, 21:52  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A kinyilatkoztatás tehát megtörtént, már csak a tényeket kell hozzáigazítani....
    2019. 08. 23, 21:41  Hun‒ugor géntangó
  • seta92: @Cypriánus: Németh, Klima és társaik nem hajlandók szóba állni Neparáczkiékkal, aztán meg ...
    2019. 08. 23, 20:29  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: @zegernyei: Jó, felejtsük el a címet, mert bár az bosszantott fel elsőre, vélh...
    2019. 08. 23, 20:16  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Újabb áttörés a gondolatolvasásban

Számítógéppel olvasott gondolatok? Az első hallásra talán ijesztő kutatási eredmények a világot jelenthetik sokaknak.

nyest.hu | 2014. november 3.
|  

A világon első alkalommal „hallgatták le” kutatók a gondolatainkat – pontosabban azt a „belső monológot”, amelyet bármelyikünk folytat magával nap mint nap. A New Scientist cikke szerint az amerikai Berkley kutatói által kifejlesztett eljárás különösen ígéretes lehet olyan betegek számára, akik fizikailag nem képesek kommunikálni.

A Brian Pasley és Stephanie Martin által vezetett csapat egy korábbi vizsgálat során azokat az érző neuronokat figyelte meg, amelyek a belső fülben a hanghullámok hatására aktiválódtak. Ezek az idegsejtek adják át az adatokat az agy különböző területeinek, ahol a hang szavakká alakul, értelmeződik. Azt találták, hogy a halántéklebeny egyes területei csak bizonyos frekvenciájú hangok esetén aktiválódtak. Az idegsejtek egy része például csak 1000 hertzes frekvenciára reagál, mások viszont csak 2000 hertzen aktiválódnak. A kutatási eredmények alapján már akkor létrehoztak egy olyan algoritmust, amely pusztán az idegi aktivitás alapján dekódolni tudta a hallott szavakat.

A csapat azt vizsgálta tovább, hogy a saját gondolatok vajon ugyanazokat a mintákat alakítják-e ki az agyban, mint a hangok érzékelése. Azt feltételezték, hogy egy megfelelően kialakított, személyre szabva tanított, „tréningelt” algoritmus képes érzékelni a gondolt szavakat is. Annak érdekében, kipróbálják a hipotézist, hét olyan személyt vizsgáltak, akiknél orvosaik epilepsziás tüneteik kezelésére sebészeti úton elektródákat ültettek be.

Elképesztő sikerek a gondolatolvasásban – 1900 környékén
Elképesztő sikerek a gondolatolvasásban – 1900 környékén

Az algoritmust úgy „tanították”, hogy a résztvevők először hangosan olvastak fel szövegeket – a beérkező jeleket pedig rögzítették, interpretálták: azaz azonosították, hogy mely idegsejtek aktivizálódtak a szöveg olvasása során. Mivel valamennyi frekvencia valamely meghatározott hanghoz tartozott a kimondott szóban, a vizualizált információt olvasni tudták. Ezt követően csendes olvasás során is alkalmazták a dekódert és azt találták, hogy ugyan a „gondolt” szövegolvasás során kirajzolódó idegi aktivitás némileg eltért a hangos olvasástól, a dekóder képes volt rekonstruálni mely szavakra gondoltak éppen az egyes önkéntesek – kizárólag az agyi tevékenység alapján.

A kutatók úgy vélik, ugyan a módszer még koránt sem tökéletes, de végső soron az eljárás segítségével képesek lehetünk majd kommunikálni olyan betegekkel, akik nem képesek fizikai kapcsolatba lépni a külvilággal. Ennek érdekében már azt a lehetőséget is vizsgálják, hogyan tudják a programot pusztán hallás alapján (a hangos olvasást teljesen kihagyva) betanítani. Úgy vélik, ennek jók az esélyei, hiszen a szavak, hangok hallgatása és értelmezése során szintén hasonló idegsejtek aktiválódnak, mint a hangos olvasás során.

Az utóbbi években számos ígéretes kutatás zajlott a gondolatok olvasásával és vizualizációjával kapcsolatban – az egyik csapat például képes kiválasztani azt a képet, amelyet valaki éppen néz, sőt egy másik csapat újra létrehozta a kísérleti alanyok által nézett filmecskék vázlatos változatát. Mindezek alapján Martin úgy véli, hogy nem lenne lehetetlen egy multiszenzoros gondolatolvasó készülék létrehozása, bár rettentően bonyolult lenne, mivel hatalmas mennyiségű adatra van ahhoz szükség, hogy leképezzük mindent, amire valaki gondol – nem is beszélve arról, hogy mindehhez személyre szabott dekóderekre lenne szükség.

Egyelőre tehát az adóhivatal nem fog még olvasni féltett gondolatainkban. 

Forrás 

Brain decoder can eavesdrop on your inner voice - New Scientist

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X