A Twitter nem a bőbeszédűek webhelye – a közlendőt 140 karakter hosszúságú „csiripekben” lehet közzétenni. Ehhez képest a 20 oldalas, 36 215 karakter hosszúságú útmutató kissé túlzásnak tűnik. A szerző szerint is. Mégis, a terjedelem spontán alakult ki, mivel – ahogy Williams az előszóban írta –: „meglepett, mennyi mindent lehet elmondani róla [a Twitterről] – és mennyire fontos elmondani, különösen, mivel ez az új felület összetettebb, és kevésbé elnéző a hibákkal szemben”.

A 20 oldalas dokumentum valóban hasznos lehet a Whitehall dolgozói számára, mivel nem magánszemélyek, hanem intézmények számára készült, és ennélfogva jóval szigorúbb szabályokat fogalmaz meg.

Íme néhány aranyszabály, amelyet érdemes követni, ha valaki egy minisztérium nevében kíván twitterezni a jövőben. Az egyik pl. az emberi hang: annak ellenére, hogy a közlés hivatalos forrásból jelenik meg, a Twitter mint felület közvetlenebb, kevésbé hivatalos stílus használatát kívánja meg. Emellett fontos a gyakoriság, azaz napi 2–10 csirip közzététele, max. félórás szünetekkel. Szintén kulcsszerepe van a naprakészségnek és a hitelességnek is – utóbbi éppen a kibocsátó, azaz a minisztérium szavahihetősége miatt fontos.

A dokumentum – a szerző kedves előszava és útbaigazítása alapján – viszonylag szabadon felhasználható és módosítható. A brit minisztériumok bevett gyakorlata szerint azonban valószínű, hogy a gondtalan csiripelést hosszadalmas egyeztetések és megbeszélések készítik majd elő, mivel a Whitehall igyekszik makulátlannak mutatkozni. Márpedig egy mikroblogon könnyű hibázni...