-
ganajtúrós bukta: Arról nem is beszélve hogy nincs C2-es szint magyar nyelvvizsgán, aminek a megszerzése sze...2025. 01. 13, 14:12 Ismerjük vagy használjuk?
-
ganajtúrós bukta: A legrosszabb a magyar nyelvvizsga rendszerrel kapcsolatban, hogy egy IELTS nyelvvizsga ho...2025. 01. 13, 14:09 Ismerjük vagy használjuk?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: A kizárólag általad feltételezett [tő] → [kő] nem metatézis, nem hangá...2025. 01. 12, 16:21 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 1/ A metatézissel kapcsolatban amit gondolok ebben az esetben: Ha eddig jól fi...2025. 01. 12, 14:44 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Ma pont találtam egy olyan szófejtési kísérletet, ami metatézissel mag...2025. 01. 11, 14:00 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A levegőminőség javítását célzó erőfeszítések mellékhatásaként növekedhet a hurrikánok előfordulásának gyakorisága – állítják brit kutatók egy új tanulmányban.
A brit meteorológiai szolgálat (Met Office) kutatói közvetlen összefüggést mutattak ki az ipari légszennyezés mértéke és a hurrikánok előfordulásának gyakorisága között az Atlanti-óceán északi térségére vonatkozóan. A 20. század legnagyobb részében a légkörben lévő koromtartalmú szennyeződések kedvezőtlen feltételeket teremtettek a viharok kialakulásához, ezzel jelentősen csökkentve azok számát.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az 1980-as évek óta azonban az Atlanti-óceán feletti tisztább levegő jobb feltételeket teremt a hurrikánképződéshez, ennek eredményeként több trópusi vihar alakul ki és pusztít az amerikai és karibi partoknál. Az aeroszolos légszennyező anyagok világosabbá teszik a felhőket, amelyek ezáltal több napfényt vernek vissza az űrbe. Az aeroszolok magas légköri koncentrációja befolyásolja az óceán hőmérsékletét és az áramlatokat, ezáltal megnehezítve a hurrikánképződést – magyarázták a szakemberek.
Az 1980-as években született „tisztalevegő-törvények” hatályba lépése óta csökkent az Atlanti-óceán északi része feletti aeroszol-koncentráció és a modellezéses kutatások eredményei azt sugallják, hogy ez közrejátszott a hurrikánok közelmúltban tapasztalt megszaporodásához – húzta alá a meteorológiai szolgálat kutatójaként dolgozó Nick Dunstone, a Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány vezetője.
A hurrikánok a meleg óceánvíz felett képződnek és átmérőjük akár a 900 kilométert is meghaladhatja, szeleik pedig az óránkénti 300 kilométeres sebességet is elérhetik. Globális szinten évente átlagosan nagyjából 90 trópusi vihart regisztrálnak. Az Atlanti-óceán északi térségében egyértelműen növekedett a trópusi viharok és hurrikánok gyakorisága: az 1850 és 1990 közötti időszakban mért évi tízről tizenötre emelkedett a számuk 1998 és 2007 között. Ugyanezen időszakban ötről nyolcra nőtt azon viharok száma, amelyeket erősségüknél fogva a hurrikánok kategóriájába soroltak.
Számos tanulmány mutatott rá azon globális trendre, amely szerint a hurrikánok és egyéb ciklonok mára erősebbek és pusztítóbbak lettek. Jelenleg is tudományos vita folyik a trópusi ciklonok megnövekedett száma és a globális felmelegedés közötti kapcsolatról.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es jelentése szerint „inkább valószínű, mint nem”, hogy az emberiség közrejátszott a hurrikánok 1970-es évek óta tapasztalt felerősödéséhez – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.