nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...
    2023. 02. 02, 10:55  Urál‒Altaj
  • mederi: @szigetva: Szerintem ilyen típusú vizsgálatoknál abszolút tényekről nyilván nem lehet szó,...
    2023. 02. 02, 08:31  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Csak ez lehetetlen, ha valaki a tényeknek nincs birokában.
    2023. 02. 01, 11:49  Urál‒Altaj
  • mederi: @szigetva: Külön külön a tudományágak gondolom kevésbé hatékonyak, mint ha összeegyeztetve...
    2023. 02. 01, 11:42  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: A Pángea 175 mó éve bomlott fel. De tök mindegy, nem hogy 60 mó évre nem látunk v...
    2023. 01. 31, 09:33  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Légszennyezéssel a hurrikánok ellen?

A levegőminőség javítását célzó erőfeszítések mellékhatásaként növekedhet a hurrikánok előfordulásának gyakorisága – állítják brit kutatók egy új tanulmányban.

MTI | 2013. június 25.
|  

A brit meteorológiai szolgálat (Met Office) kutatói közvetlen összefüggést mutattak ki az ipari légszennyezés mértéke és a hurrikánok előfordulásának gyakorisága között az Atlanti-óceán északi térségére vonatkozóan. A 20. század legnagyobb részében a légkörben lévő koromtartalmú szennyeződések kedvezőtlen feltételeket teremtettek a viharok kialakulásához, ezzel jelentősen csökkentve azok számát.

Az 1980-as évek óta azonban az Atlanti-óceán feletti tisztább levegő jobb feltételeket teremt a hurrikánképződéshez, ennek eredményeként több trópusi vihar alakul ki és pusztít az amerikai és karibi partoknál. Az aeroszolos légszennyező anyagok világosabbá teszik a felhőket, amelyek ezáltal több napfényt vernek vissza az űrbe. Az aeroszolok magas légköri koncentrációja befolyásolja az óceán hőmérsékletét és az áramlatokat, ezáltal megnehezítve a hurrikánképződést – magyarázták a szakemberek.

Az 1980-as években született „tisztalevegő-törvények” hatályba lépése óta csökkent az Atlanti-óceán északi része feletti aeroszol-koncentráció és a modellezéses kutatások eredményei azt sugallják, hogy ez közrejátszott a hurrikánok közelmúltban tapasztalt megszaporodásához – húzta alá a meteorológiai szolgálat kutatójaként dolgozó Nick Dunstone, a Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány vezetője.

A hurrikánok a meleg óceánvíz felett képződnek és átmérőjük akár a 900 kilométert is meghaladhatja, szeleik pedig az óránkénti 300 kilométeres sebességet is elérhetik. Globális szinten évente átlagosan nagyjából 90 trópusi vihart regisztrálnak. Az Atlanti-óceán északi térségében egyértelműen növekedett a trópusi viharok és hurrikánok gyakorisága: az 1850 és 1990 közötti időszakban mért évi tízről tizenötre emelkedett a számuk 1998 és 2007 között. Ugyanezen időszakban ötről nyolcra nőtt azon viharok száma, amelyeket erősségüknél fogva a hurrikánok kategóriájába soroltak.

Számos tanulmány mutatott rá azon globális trendre, amely szerint a hurrikánok és egyéb ciklonok mára erősebbek és pusztítóbbak lettek. Jelenleg is tudományos vita folyik a trópusi ciklonok megnövekedett száma és a globális felmelegedés közötti kapcsolatról.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es jelentése szerint „inkább valószínű, mint nem”, hogy az emberiség közrejátszott a hurrikánok 1970-es évek óta tapasztalt felerősödéséhez – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X