nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Töltse ki ezt az izgalmas kérdőívet – segítsen a kutatóknak!

Segítsen a kutatóknak! Töltse ki ezt a kérdőívet és pár perc alatt sokat tehet azért, hogy a diszlexiás gyerekek jobb esélyekkel érvényesülhessenek.

nyest.hu | 2015. szeptember 11.
|  

A magyar gyermekek megdöbbentően nagy része, nagyjából 30-40 százaléka küzd tanulási zavarokkal és 8-10% a diszlexiások aránya. A szövegértés elengedhetetlen készség: akinek problémái vannak ilyen téren gyerekkorában, az soha be nem hozható hátrányt szenved. Nekik nagy segítség, ha a szöveget olyan formában látják, ami megkönnyíti értelmezését, feldolgozását. Egy most futó kutatási projekt a kulcsszavak automatikus kiemelésével próbál segíteni az olvasási nehézségekkel küzdőknek.

Segítsen a kutatóknak: töltse ki a kérdőívet (amit a képre kattintva is elérhet)
Segítsen a kutatóknak: töltse ki a kérdőívet (amit a képre kattintva is elérhet)
(Forrás: ratch0013 / freedigitalphotos.net)

Ahhoz, hogy ez az alkalmazás minél pontosabban működjön, sokak segítségére van szükség. Ön is segíthet, ha erre a linkre kattintva kitölti a kutatók által közzétett kérdőívet.

Hogyan működik majd?

A készülő alkalmazás alapötlete, hogy a kulcsszavakat egy olyan új módszerrel kell megtalálni, ami valamilyen módon tükrözi az elme működését. Így olyan eszközt adhatunk a felhasználók kezébe, amelyek tulajdonképpen elméjük kiterjesztésének tekinthetők. Furcsának hangzik?

A kilencvenes években jelent meg a kognitív tudomány és filozófia területén a kiterjesztett elme (extended mind) és a testbe ágyazott gondolkodás (embodied cognition) gondolata, ami sutba dobta a bevett komputációs modelleket. Az irányzat képviselői szerint egy számítógép soha nem lehet intelligens, mivel nem rendelkezik testtel, nem kötődik össze integránsan „érzékszerveivel”, azaz a perifériákkal. A test hiánya azzal is jár, hogy a környezetét sem képes használni arra, hogy kiterjessze képességeit.

Mi emberek a ujjainkon számolunk, azaz testünket használva végzünk mentális műveleteket a külvilágon. Ugyanígy jegyzetelünk, hogy memóriánk helyett külső tárakat használjunk, vagy éppen egy magas házat használunk arra, hogy idegen környezetben tájékozódjunk.

Az úgynevezett asszisztív, vagyis segítő technológia lényege, hogy ne csupán technikai megoldást nyújtson használóinak, hanem természetesen illeszkedjen ahhoz a szokásunkhoz, ahogy elménket szeretjük kiterjeszteni a külvilágra. Spanyol kutatók egy nagyon ötletes tanulmányban demonstrálták, hogy a kulcsszavak kiemelése a diszlexiásokat nagyon nagy mértékben segíti a szövegértésben.

Kutatásunk célja tehát, hogy olyan nyelvfüggetlen alkalmazást készíthessenek a kutatók, ami az olvasási nehézségekkel küzdők számára a neten található szöveget teszi emészthetővé.

A kutatók és a nyest is arra kéri az olvasót, hogy töltse ki és ossza ezt a kérdőívet, hogy minél több emberhez eljuthasson a hír.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
19 Szalakóta 2015. szeptember 15. 12:14

@mókus: Torzítás be, torzítás ki.

18 Szalakóta 2015. szeptember 15. 12:10

@KATÓ ferenc: Tévedés, hogy ez így lenne, de nem vagyok meggyőzhető cigányozós cikkek által. Továbbá: ha a te alapállásod nem az, hogy fúj cigány, amihez mereven ragaszkodsz, ezzel kutatónak alkalmatlannak nyilvánítva magad, akkor igenis elutasítanád ezeket a cikkeket, még akkor is, ha kutató vagy, de nem szociológiával foglalkozol.

A feladatokat igyekeztem jól megoldani, de nem biztos, hogy azokat a szavakat emeltem ki, mint amilyen fontosságúakat egy semleges témájú szövegben kiemeltem volna. Például: mennyire releváns ezekben a cikkekben a cigány szó? Hogy döntöd el? Milyen alapon? Miért?

17 kiskanal18 2015. szeptember 14. 18:09

@KATÓ ferenc: ön egyébként kutató, Ferenc?

16 Erdeklodo2015 2015. szeptember 14. 13:07

@KATÓ ferenc: Szerintem ez másról szól. Vagy a nyest-es cikk ellentmondásainak szóvátételét várják el, vagy valamilyen módon a reakciókra kiváncsiak. Esetleg azt tesztelik, hogy milyenek az elvárásaink egy kutatás alátámasztottságával kapcsolatban, vagy a szembejövő első embernek is elhisszük bemondásra. Mint az a kísérlet, ahol akár halálos áramütést is sokan voltak hajlandóak kiszabni, ha tudósnak látszók kérték erre őket. Ez is valami ilyesmi lesz. Még fb hirdetésként is találkoztam a cikkel, holott eleve követő vagyok, nem rémlik, hogy hirdetésként fussak bele nyest-es cikkbe.

15 KATÓ ferenc 2015. szeptember 14. 09:49

Bár igencsak rühellem a cigányozást, van annyi eszem, hogy rájöttem, itt a relevanciákat kell vizsgálni. Azok, akik a tartalmat kifogásolják, szerintem meg sem értették a feladatot. Ők azok, akik abszolút elutasítanak minden, a saját meggyőződésük és tapasztalatuk alapján elfogadhatatlan állítást. Mint ilyenek, teljesen alkalmatlanok kutatónak. A nyest régi olvasója.

14 kiskanal18 2015. szeptember 14. 09:03

@mókus: kedves mókus, azért ez a kérdőívnek nevezett valami súlyos etikai aggályokat vet fel, a tartalmát illetően is, valamint a kérdőívnek nevezett dolog kezdetlegessége is, tekintve h sem a kutatók legalább egyikének neve, sem a kutatási projekt megnevezése vagy csak egy elérhetőség (pl. email cím) nem szerepel benne, így hiteltelen, megalapozatlan és légbőlkapottnak is tekinthető egyben. Komoly kutatásokban ilyesmi nem is fordulhatna elő. Lehetne tudni, hogy pontosan milyen kutatást folytatnak mely kutatók milyen intézmény keretein belül?

13 kiskanal18 2015. szeptember 14. 07:49

A harmadik oldalig néztem meg, és nem is haladok tovább, mert: Milyen kutatás az, ahol 1. ilyen tartalmat használnak fel, 2. ahol még csak véletlenül sem esik szó a "kérdőív" elején arról, hogy kik a kutatók, milyen kutatás ez stb.??? Teljességgel szakmaiatlan, etikátlan, noname dolog, akárki akármiért is készíthette, átverésszagú az egész.

12 LAttilaD 2015. szeptember 13. 21:31

Ez ugyebár most megint kísérlet, hogy hogy reagálunk a kurucinfós „korpuszra”? Hát nem jól. Három cikket megnéztem, ha végigcsináltam volna és netán van egy megjegyzésrovat a végén, akkor oda beírom a nevemet és bizonyítékom van, hogy a Nyest milyen aljasságra vett rá, kártérítésért perelhetek. Nem, de jól hangzik. Jobban, mint kurucinfós „korpuszokkal” kísérletezni az olvasókon. Ennél kevesebbért is beszüntettem már egypár sajtótermék olvasását. Elvárnék egy bizonyítványmagyarázó cikket.

11 Krizsa 2015. szeptember 12. 12:42

@Franc: Ezt én csak felvetettem, hogy hátha jó volna a dizlexia ellen. Ami még érdekes, hogy rövid ideig angolul is (1948, de az angol ovit a komcsik hamar bezárták). Aztán meg magántanárnál németül tanultam 5 éves kortól, azt már írással együtt. Az angolra is, a németre is (feltéve, hogy minden szót megértek a szövegben) képolvasó lettem. De az oroszra (ötödik elemitől) és a héberre (34 éves kortól tanultam) már nem vagyok képolvasó.

Balkezesek: a volt férjem és a fiam. Mindkettő dizlexiás volt. Semmit nem csináltunk velük. Lassan tanultak olvasni-írni, felnőttkorig durva helyesírással. De soha nem buktatták meg őket, mert a számtanban nagyon jók voltak. Kiváló mérnök és felsőfokú műszaki lettek. A fiam egyik lánya is balkezes, az meg beszélni se akart elkezdeni... Azt mondták nekik, hogy csak egy nyelven beszéljenek a családban, nem pedig magyar-angol-héber keveréknyelven. Ez azonnal segített. Mivel már Amcsiban voltak, az angolt választották:-). Több probléma nem volt, az is tehetséges. A balkezeseknél asszem valami olyasmi van, hogy egyik féltekéjük sem teljesen domináns... és eleinte zavarják egymást. Később viszont egy csomó előnyük lesz ebből, főleg műszaki téren.

De szerintem, amikor a türelmetlen tanár, szülő és a barom pszichiáter begyógyszerezi a "figyelemhiányosakat", hogy lefagyott átlagbirka váljon belőlük... az az évszázad egyik rémtörténete. Még jó, ha csak nyugodtak és butábbak lesznek és nem pszichotikusok.

10 Franc 2015. szeptember 12. 11:25

@Krizsa: Én is képolvasással tanultam és azt kárhoztatja anyám azóta is, mondván betűzve/szótagolva lett vona a jó. Kétlem...

A diszlexia ennél joval összetettem és nem egyféle ok és megoldás van rá.

Én is sokkal "okosabb" voltam az átlagnál bizonyos területeken, de ez nem változtat a tényen hogy iskolaérett nem voltam - padban nyugton ülés és bármi szabály követése meghaladta a "képességeimet".

Több helyen is olvastam, hogy szemprobléma is hozzájárulhat a diszlexiához. Nálam így volt az biztos, olyan kancsal voltam az orvosok először azt állították "szemizombénulás". Végülis megműtötték és váltogatva takargatták hogy edzödjön mind a két látóideg és látó központ...ettől én tudatosan tudom váltogatni melyikkel nézek és nincs sztereó látásom. Azóta is ugyan jó a szemem, de nem feltétlen egyértelmű hol a fókusz és pont hova nézek. Ez megfejelve azzal, hogy a "kezességem" sem akaródzott kialakulni az irány sem lett világos egy hamar. Nekem a 'már' meg a 'rám' egy azon szó volt...

...stb ...stb nem olyan egyszerü dolog ez, hogy mikor meg hogyan kell "a gyerekeket" tanítani. Szerintem nincs egyetlen jó tanítási módszer sem. A gyerekeknek párhuzamosan meg kellene mutatni a különböző módszereket inkább korábban kezdve, de szabadabban, így a gyerekek megtalálhatnák a nekik tetsző módszert kialakíthatnák a saját trükkjüket. ...Ezzel azt is megtanulhatnák, hogy nem a módszer hanem az eredmény a lényeg és kreatívabbak lehetnének problémamegoldásban.

9 nadivereb 2015. szeptember 12. 10:46

@Franc: Egyetértek. A szövegek "lényege" kb. minden esetben annyi volt, hogy "fujj cigány". A szópárok pedig sokszor teljesen értelmezhetetlenek voltak - pl.egy téyleg releváns(nak mondható) szó volt összepárosítva egy olyannal, ami totál lényegtelen.

8 Szalakóta 2015. szeptember 12. 10:22

@mókus: A kutatás alapanyagán nem kellett volna spórolni. Ugyanis az a szöveg, ami az egyik kutatáshoz jó alapanyag, az a másikhoz rossz. Itt a cikkben szereplő szavak, szópárok fontosságának értékelése inkább az olvasók politikai hozzáállásán fog múlni, mint a szövegben játszott szerepük szerint.

Ez most olyan, mintha csak havonta egyszer ennétek, mert spórolni kell az ennivalóval.

7 Szalakóta 2015. szeptember 12. 10:10

@Krizsa: A Zsolnai-módszer szóképes olvasástanítási módszer. Használata pont, hogy megnövelte a diszlexiások számát. Tehát nem ez a megoldás.

www.diszlexia.info/diszisi3.htm

Meixner Ilidikó kifejezetten a diszlexia megelőzésére és reedukációjára dolgozta ki módszerét, ami Meixner-módszerként ismert. Két év alatt tanítja meg a gyerekeket olvasni.

www.diszlexia.info/mexinergyakorlatban.htm

6 unikornis 2015. szeptember 11. 23:16

én sem bírtam végigcsinálni a korpusz miatt, pedig tényleg megpróbáltam

5 Krizsa 2015. szeptember 11. 20:18

Ez a dizlexia és a figyelem hiányosság szerintem nagyon két különböző dolog. Mivel engem szóképeken tanított meg apám olvasni (baba, cica, apa, kör, pörög, csacsi - kis táblácskákat csinált). Felmutatta őket: mi ez? A betűket pedig, az írás tanulással egybekötve, külön szedegettem ki a táblácskákból. Tehát egészen más módon tanultam olvasni - képolvasással. Örökre szó-kép-olvasó is maradtam, csak ma már egész mondatokat, kisebb fejezeteket "fényképezek be" egyszerre.

Nem tudom így utólag megítélni - de talán ez lehetne a dizlexia megoldása is?

"Figyelemhiányos" azonban az ált. iskola egész menetében voltam. Az első 4 osztályban kifejezetten, zavartam is az órákat kínomban. UNTAM a lassúságot, bekiabáltam a folytatást, pisilni kellett, éhes lettem, satöbbi. Apám folyton igazolásokat írt 2-3 napra, hogy megint "náthás" voltam, meg "fájt a fejem"...

Tehát szerintem pont a gyors felfogásúakat bélyegzik meg valami pszico-zavarral, amiről (legalábbis ezekben az esetekben) szó nincs. Azóta is a frász jön rám, mi lett volna, ha begyógyszereznek... de akkor még nem volt ez hülyeség feltalálva.

Eleve elkésett dolog - szerintem - 6 éves kortól tanítani az írás-olvasást, aminek 3-4 éves korban volna az ideje. A zsidó fiúk évszázadok óta ebben a korban tanulnak olvasni a "héderben". (A lányok csak akkor, ha az okos anyuka otthon tanítja őket.)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X