-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
a kliséktől a valóságig
Betegség-e, ha valakinek több személyisége van? Az érintettek olykor tiltakoznak, a tudomány pedig lassan követi álláspontjukat. A különböző kultúrák különbözőképpen tolerálják a többszörösséget: a lényeg, hogy mindenki jól érezze magát a bőrében, és a többieket se zavarja.
Valóban létezik-e többszörös személyiség? Mit mond a pszichológia, pszichiátria erről a kérdéskörről? A skizofréneknek valóban több énjük van egyszerre, vagy az egy másik rendellenesség? A kisragadozó megmondja!
Tudathasadás?
A többszörös személyiséget rendszeresen összekeverik a skizofréniával. A skizofrénia hallucinációkkal, téveszmékkel, érzelmi elsivárosodással járó súlyos mentális zavar. A skizofrénia (orvosi) görög szó jelentése ugyan ’tudathasadás’, de ez nem azt jelenti, hogy a betegnek több személyisége létezik egyszerre, hanem arra utal, hogy a tudati működések felborulnak, a személy elveszti a kapcsolatát a valósággal. Az elnevezés valóban erősen félrevezető, és időről időre fel is merül, hogy meg kellene változtatni; egyelőre azonban nincsen egyetértés arról, hogy milyen új nevet kaphatna ez a zavar.
Amikor több különböző személyiségről beszélünk egy személyen belül, ezt a jelenséget többszörös (multiplex) személyiségzavarnak vagy disszociatív identitászavarnak nevezik. A két fő diagnosztikai kritériumrendszer közül a Magyarországon használt BNO az előbbi, az amerikai DSM az utóbbi elnevezést használja. A kettő között az a legnagyobb különbség, hogy a disszociatív identitászavar megnevezés azt az előfeltevést tartalmazza, hogy egyetlen személyiség gondolja magát tévesen többnek, míg a többszörös személyiségzavar azt is jelentheti, hogy ténylegesen több személyiség létezik egyszerre. Talán ebből is látszik, hogy még ilyen alapkérdésekben sincsen teljes egyetértés a szakemberek között.
Mindezek mellett ráadásul ismerünk olyan elképzelést is, amely szerint többszörös személyiség nem létezik, csak a pszichiáterek találták ki. Ez a radikális álláspont valószínűleg nem igaz – maga a jelenség számos kultúrában ismert, és a nyugati orvosi szakirodalomban is több, mint száz évre visszamenőleg dokumentálták. Az viszont tény, hogy az Egyesült Államokban az 1980-90-es években igazi divatdiagnózis volt a többszörös személyiség. A diagnózisok száma több mint ezerszeresére nőtt, hogy aztán a divat elmúltával újból csökkenjen. A kritikusabb hangok szerint sok klinikus elvárásaival maga idézhetett elő többszörös személyiségzavarra jellemző tüneteket a betegeiben!
Egyszerre többen
Milyen többszörös személyiségűnek lenni? A gyakorlatban elég nagy a változatosság, nehezen lehet kijelenteni, hogy ezt vagy azt az élményt minden ilyen ember tapasztalja. A különböző személyiségek lehetnek egymásnak tudatában, de az is előfordulhat, hogy nincsenek, vagy hogy aszimmetrikus a helyzet: valamelyik én jobban tud kommunikálni a többiekkel, mint mások. Akárhány személyiség lehet, nincsen felső korlát. A különböző személyiségek lehetnek különböző neműek, életkorúak, lehetnek más hobbijaik, készségeik. Létezhet egy központi irányító én, de ez sem szükségszerű.
A különböző ének együttműködhetnek egymással, de össze is veszhetnek (csakúgy, mint bármilyen más emberek). Gyakori elképzelés, hogy a személyiségek közötti váltások az érintettek számára is váratlanul következnek be, de ez valószínűleg inkább a kivétel, mint a szabály. Ebben az esetben egyszerűen hamarabb derül fény a többszörös személyiségre, míg akik jól együtt tudnak működni, a külvilág elől gyakorlatilag akármeddig eltitkolhatják, hogy többen vannak. Az is megeshet, hogy több én egyszerre van előtérben és közösen döntik el, mit csináljanak; legalábbis az érintettek beszámolói szerint.
(Forrás: Wikimedia Commons / Wisconsin Timber Rattlers Team Photographer )
Mi okozhat többszörös személyiséget? Sok adat van arra, hogy extrém élethelyzetek lehetnek ilyen hatással – a leggyakoribb példa a rendszeres bántalmazás. De vannak olyan többszörös személyiséggel élő emberek is, akiket egyáltalán nem bántalmaztak gyerekkorukban, és nem is tudják konkrét eseményhez kötni a többszörösségük kialakulását. Sajnos azonban az is előfordul, hogy a bántalmazott személy alulbecsüli az erőszak súlyosságát, és úgy gondolja, őt nem is érte ténylegesen kár. Mindenesetre sem azt nem lehet kimondani, hogy a zaklatás feltétlenül többszörös személyiséghez vezet (akkor sokkal gyakoribb lenne!), sem azt, hogy a többszörös személyiségű embereket korábban feltétlenül bántalmazták.
Betegség-e?
A tudomány egyelőre még nagyon keveset tud azokról az emberekről, akiknek többszörös személyiségük van, de nem kerülnek a klinikusok látókörébe. Az utóbbi néhány évtizedben kialakult és megerősödött az „egészséges többszörösség” (angolul healthy multiplicity) mozgalma, az interneten – főleg angolul – sok információt találhatunk a témában, javarészt maguktól az érintettektől. A központi mondanivaló, hogy a többszörös személyiség nem feltétlenül betegség, ha az érintettek egyébiránt jól érzik magukat és a társadalomba is be tudnak illeszkedni. A diagnosztikai kritériumok is elmozdulást mutatnak ebbe az irányba: a DSM, az amerikai pszichiátriai diagnosztikai kritériumrendszer következő, ötödik kiadása már valószínűleg tartalmazni fogja azt a kikötést, hogy a disszociatív identitászavart csak akkor lehet kimondani, ha a páciens szenved és/vagy beilleszkedési problémái vannak.
Hogyan lehet ezt a zavart kezelni? Első lépésben arra gondolhatnánk, hogy majd a terapeuta tudja, el kell hozzá menni; de a valóság az, hogy a legtöbb terapeutának egyáltalán nincsen tapasztalata a témában. A többszörös személyiségzavar meglehetősen ritka, ráadásul az is jellemző, hogy a terápiába került illetők nem kötik a kezelőjük orrára, hogy többen vannak, hanem inkább titkolják. Amerikában, ahol a divat habár már lecsengett, még most is gyakoribb ez a diagnózis, mint Magyarországon, a legjellemzőbb az, hogy a terapeuta megpróbálja egybeolvasztani a személyiségeket. Ez aztán vagy sikerül, vagy nem, de rendszerint igen nagy megrázkódtatással jár, és a személy sem lesz feltétlenül jobban tőle. Az alapelgondolás az, hogy a többszörösség természetellenes, és ezért el kell mulasztani.
A nyugati társadalmakban a többszörös személyiség patologizált fogalom, de ez más kultúrákban nem feltétlenül van így. Ugyanez igaz a különböző megszállottsági állapotokra. A nyugati keresztény kultúrákban az emberek többsége legfeljebb az ördögi, démoni megszállottság kereteiben tud gondolkozni – ha nem vallásos, még ebben sem –, valamilyen pozitív vagy legalább semleges erő, szellem általi megszállottságot nem ismer. Ez nyilván nagy hatást gyakorol arra, hogyan értelmezi mindenki magának a témába vágó élményeit. Egy, az éntől különböző személyiség lehet gonosz szellem, de valamilyen segítő isteni erő is, vagy egyszerűen csak egy másik én.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dr. Andreas Hugentobler / CC BY 2.0)
A tömegkommunikáció sem segít: a többszörös személyiség a médiában szinte minden esetben egzotikus, bizarr őrületként jelenik meg. Robert Lewis Stevenson viktoriánus rémregényéből, a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esetéből rengeteg feldolgozás született, de az újabb keletű alkotások is sztereotip és a valóságtól messze álló képet festenek erről az állapotról. Talán a legjobb aktuális példa a Steven Spielberg produceri közreműködésével készült The United States of Tara című vígjáték(!)-sorozat, ami az összes klisét felsorakoztatja: feltűnik a szexmániás személyiség, a női testbe zárt agresszív fickó személyiség, a többszörösség ezúttal is erőszak eredménye, és így tovább. Sajnos valószínűleg még beletelik némi időbe, mire a horrorelemeken vagy az olcsó vicceken túl is megjelenik a kérdéskör a médiában.
További olvasnivaló, hasznos linkek
A skizofrénia alternatív elnevezéseiről: magyarul, angolul
Egészséges többszörösség (angolul): Astraea FAQ, Layman's Guide, könyvlista