A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elutasítja a magyar felsőoktatásról egyeztetés nélkül hozott intézkedéseket, és nem ért egyet a területet alapjaiban érintő kormányhatározatokkal. Ezt a szervezet a honlapján tette közzé csütörtökön. Álláspontjukat indokolva kifejtették: az intézkedések a fiatalok és az intézmények számára már a közeljövőt is kiszámíthatatlanná teszik, és az elsősorban fiskális szempontoknak alárendelt elképzelések a korábban közösen elfogadott alapelvekkel is ellentétesek. Nem szolgálják a felsőoktatás minőségi javítását, a munkaerőpiac által preferált szakterületek támogatását – rögzítették.

Forrás: MTI

Az MRK szerint a döntések a családok anyagi teherbíró képességét figyelmen kívül hagyják, ezért szociális igazságtalansághoz és társadalmi szegregációhoz vezetnek. Az idei tapasztalatok szerint az adósságteherrel fenyegető Diákhitel2 nem tölti be a felsőoktatásban neki szánt szerepet. A lehetséges következményekről szólva kitértek arra, hogy a továbbtanulni vágyó fiatalok közül éppen a legtehetségesebbeket késztetik az ország elhagyására.

A rektori konferencia úgy látja, a forráskivonás a felsőoktatásból a nemzetközi trendekkel ellentétes, nem felel meg a fejlett országok gyakorlatának, és a magyar felsőoktatás leszakadásához vezet. Felsőfokú tanulmányok folytatására alkalmas fiatalok tömegei számára válik elérhetetlenné a diploma megszerzése, ez nagymértékben veszélyezteti az értelmiség utánpótlását – teszik hozzá. A Magyar Rektori Konferencia elkötelezett a minőségi felsőoktatás mellett, ennek érdekében továbbra is kész együttműködni a felsőoktatás koncepciójának kidolgozásában – zárul az állásfoglalás.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Sztrájkra készülnek Szegeden

Sztrájkbizottság megalakításáról szóló együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata (SZTE EHÖK) és a Hallgatói Hálózat (Ha-Ha) szegedi csoportja – közölte az SZTE EHÖK pénteken az MTI-vel.  A kormány által szerdán elfogadott, 2013-ra vonatkozó keretszámokat, melyek többek között „ellehetetlenítik a Szegedi Tudományegyetem jövőbeni működését” – elfogadhatatlannak tartja mind az SZTE EHÖK, mind a szegedi Ha-Ha – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A két szervezet egyetért abban, hogy az új felsőoktatási törvény hozta változások – hallgatói szerződés, részösztöndíj – valamint a jövő évre vonatkozó keretszámok a felsőoktatás és a fiatalok jövőjét veszélyeztetik. A szegedi Ha-Ha ugyanakkor hangsúlyozza, hogy továbbra is az SZTE EHÖK-től függetlenül működő csoport, azonban a jelenlegi helyzetben úgy látják, hogy az összefogás elengedhetetlen, és a hallgatói érdekeket a sztrájkbizottságon belül hatékonyabban tudják képviselni a szegedi hallgatói önkormányzattal együttműködve. Az SZTE EHÖK MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint amennyiben véglegesek a sajtóban megjelent, 2013-ra vonatkozó felsőoktatási keretszámok, abban az esetben komoly esélye van annak, hogy bezárja kapuit a szegedi intézmény.

A kormány által elfogadott javaslat alapján jövőre csupán 10 480-an vehetnének részt állami ösztöndíjas képzésben, ez a szám 16 670-el kevesebb az idei évinél. Az SZTE tizenkét karának a legjobb esetben is 60 százalékos hallgatói létszámcsökkenéssel kell számolnia az SZTE EHÖK szerint, amely úgy becsüli: ez három év alatt azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a harmadára, nagyjából 10 ezer főre csökken.

Megdöbbenés Debrecenben

A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) szerint ha az egyetemre felvehető hallgatók száma a kormány által elfogadott rendelet szerint csökken, az intézmény hallgatói létszáma néhány éven belül akár a jelenlegi egyharmadára eshet vissza.  A hallgatói önkormányzat megdöbbenéssel értesült a felsőoktatási keretszámok csökkentéséről, és december 12-re egyetemi összhallgatói fórumot hívnak össze a követendő stratégia kidolgozására – közölte Körösparti Péter, a DEHÖK elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Felidézte, hogy a Debreceni Egyetemtől idén már összesen 976 millió forintot vontak el, emiatt december 22. és január 6. között kénytelen bezárni az intézmény. A DEHÖK egyben követeli a keretszámoknak legalább a tavalyi szinten tartását és a „megbukott részösztöndíjas finanszírozási forma” állami támogatású helyekké alakítását. Véleményük szerint a keretszámok csökkentése az oktatási és kutatási munka tönkretételéhez vezet.

Háborgás a tanszabadsággért

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szerint drámai jövőt vetít előre a kormány döntése a jövő évi felsőoktatási keretszámok csökkentéséről. A szervezet csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményben fejezte ki tiltakozását a leendő hallgatók érdekeinek és Magyarország jövőjének semmibevétele ellen. Kifejtették, hogy a kormánydöntésben a felsőoktatás önfenntartóvá tételét célzó miniszterelnöki szándék megvalósulását látják. Kitérve arra, hogy 2013 szeptemberétől 10 ezer államilag támogatott egyetemi-főiskolai hallgató kezdheti meg tanulmányait, azt írták: ezzel megfosztják ettől a lehetőségtől a jelentkezők 80 százalékát, hiszen mindenki másnak fizetnie kell a tanulás lehetőségéért.

Utaltak arra is, hogy a magyar közoktatás egyik legkomolyabb gondja a szelektivitás, a gyerekek társadalmi helyzetétől függő, az iskoláztatás korai szakaszától megfigyelhető kiválasztási mechanizmus. Ez jelenik meg most véleményük szerint a felsőoktatásban is, azaz, aki tehetős családba született, tanulhat egyetemen, főiskolán, akinek „nem futja a tanulás díját megfizetni”, még ha tehetsége alapján ott is lenne a helye, nem mehet.

A HAT szerint drámai jövőt vetít előre a kormányzati döntés. Rámutattak arra, már most sok magyar fiatal kezdte meg tanulmányait külföldi egyetemeken, főiskolákon. Ha ehhez hozzá számolják azokat a magasan képzett szakembereket, akik az elmúlt két évben a jobb élet reményében hagyták el az országot, tapasztalható: drámai veszteség éri a hazát. Ez a folyamat csak rendkívüli erőfeszítésekkel lesz visszafordítható – értékelik.