nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az értelmes párbeszéd határa

Minden diákmozgalomnak megvan a természetrajza, életérzések adódnak össze: „fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk” – összegezte véleményét az elmúlt napok történéseiről a miniszterelnök.

MTI | 2012. december 21.
|  

Akár nettó 75 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak azok a hallgatók, akik hiányszakokra, például fizika-kémia tanár képzésre jelentkeznek a felsőoktatásba – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az M1 Az este című műsorában csütörtök este. A szakminiszter hangsúlyozta: vannak olyan szakmák, amelyekre az államnak szüksége van. A pedagógusokat például egy külön rendszerben kell képezni, ezért a kormányzatnak tudnia kell, hogy hány pedagógusra van szükség 5-10 év múlva. A képzendő tanárok számát is ez alapján határozzák meg. A leendő pedagógusok olyan szerződést fognak kötni, amelyben nem ők fizetnek, hanem olyan ösztöndíjat kapnak, ami körülbelül megfelel a minimálbér nettó összegének.

Január végétől – az önkormányzati iskolák állami fenntartásba vételével – például pontosan fogják tudni, hogy Magyarországon hány fizikatanár van, hol tanítanak, illetve hol van rájuk szükség. Ezzel lehetővé válik egyfajta kiegyenlítődés az állami rendszerben.

A szakminiszter szombaton tárgyal ismét a diákok képviselőivel. Balog Zoltán az egyeztetéstől azt várja, hogy a hallgatók megértsék a konkrét intézkedéseket, és sikerüljön eloszlatni a bizalmatlanságot azzal, hogy eléjük teszi azokat a jogszabályi erővel bíró kormányhatározatokat, amelyek előírják a tárca feladatait. A szombati találkozón szó lesz a hallgatói szerződésekről is. A miniszter szerint azonban itt még van idő a megegyezésre, hiszen az első ilyen szerződéseket csak jövő szeptemberben kell megkötni.

szerelem van, együtt vagyunk”

Nagyszerű dolognak nevezte a diákmozgalmakat pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor azt is, hogy mindenkinek meg kell őriznie a tisztánlátását, így reméli, a diákok is tudják, meddig alakítják ők az eseményeket, és mikortól manipulálják őket. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a felsőoktatás átalakításáról szólva kifejtette: a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogy miként jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A kabinet ezért a rendszer egyszerűsítése, a különböző kedvezmények összevonása mellett döntött.

A korábbi koncepciót idézve elmondta, lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíjas hely, továbbá részösztöndíjas helyek és diákhitel, amelyet valójában szintén az állam fizetett volna, „de mire ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után a kormánydöntésekkel, addigra a diákok már (...) elsöpörték, nem kellett nekik”. A miniszterelnök kiemelte, nem akarták eladósítani a fiatalokat, mert fel kellett volna venniük ugyan az állami diákhitelt, de azt a tanulmányok után a közszférában való elhelyezkedés esetén az állam azonnal kiváltotta volna, a magánszektorban pedig a munkaadónak kellett volna fizetnie a kölcsönt, úgy, hogy ezt az állam elismeri az adó- és járulékfizetésnél. Ezeknek az elképzeléseknek a megvitatása azonban elmaradt a diákok körében kialakult félelem miatt – ismételte meg.

A diákok tüntetéseiről azt mondta, minden diákmozgalomnak – amelynek szervezésében neki is volt része már 1982-ben az ELTE-n – megvan a természetrajza, életérzések adódnak össze: jó társaság van, az ember úgy érzi, neki van igaza, „ráadásul fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk”. A diákmozgalom tehát nagyszerű dolog – folytatta Orbán Viktor –, amely sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra, és mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen. A kormányfő szerint az a fontos, hogy mindenki megőrizze a tisztánlátását, „a diákok is biztosan tudják, mi az a pont, amíg ők alakítják az eseményeket, és mikor (...) manipulálják őket”.

Megjegyezte azt is, pontosan tudja, hol van az értelmes párbeszéd határa, majd az említett 1982-es megmozdulást felidézve úgy fogalmazott: „ahogy mi is akkor belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor – szemben a kommunistákkal – nem érdemes erőltetni a dolgokat”. Az interjúban a felsőoktatás átalakításának céljai között említette a kormányfő a minőség növelését azért, hogy a hallgatók ne olyan diplomákat szerezzenek, amelyeket a való életben nem tudnak használni. Emellett öt százalék alá akarják csökkenteni a lemorzsolódást, nem szerencsés ugyanis, hogy száz fiatalból 25-30 nem végzi el az egyetemet, főiskolát – folytatta, majd – utalva a hallgatói szerződés intézményére – arra is kitért, hogy Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy közpénzből képezzen diplomásokat például a németeknek, az osztrákoknak vagy éppen a norvégoknak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X