nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
TGM esete az iPaddel

Lingvicizmusnak nevezzük a másik embert nyelvi okokból megbélyegző magatartást. A nyelvi kérdésekben való nagyfokú tájékozatlanság miatt a diszkrimináció sok más fajtáját elítélő emberek számára is lehet sikk lingvicistának lenni. Ezt mutatjuk be Tamás Gáspár Miklós néhány mondata alapján.

Szigetvári Péter | 2012. november 7.
|  

Tamás Gáspár Miklós (az alábbiakban TGM) írásaiban rendszeresen kiáll az emberi jogokért, elítéli a diszkrimináció sok fajtáját, a rasszista, szexista, homofób megnyilvánulásokat, felhívja figyelmünket arra, hogy a bennünk élő előítéletek hogyan járulnak hozzá, hogy akár észrevétlenül és akaratlanul is sértsük mások emberi jogait. A rasszizmus ma elfogadhatatlannak minősül Magyarországon: rasszista nézeteiket a közbeszédben a legtöbben álcázni kényszerülnek. A szexizmus terén már kevésbé rózsás a helyzet, erről szól a hvg.hu-n megjelent A politikai bírálat elzüllése című cikke.

Lingvicisták ott
Lingvicisták ott
(Forrás: Flickr / Pargon / CC BY 2.0)

A diszkrimináció a másik ember legfontosabb, legbelsőbb, megváltoztathatatlan tulajdonságait érinti: a származását, a nemét, a nemi szokásait, vagy az anyanyelvét. Ez utóbbit lingvicizmusnak nevezik. A nyelvi diszkrimináció számtalan módon jelenik meg. Környékünkön sajnos sok példáját tapasztaljuk az államnyelvtől eltérő anyanyelvűek hátrányba hozásának. Ugyanígy jellemző, hogy a magasabb presztizsű csoportok a saját nyelvváltozatukat tekintik etalonnak. TGM is a példák sorát gyarapítja több cikkében, ezt már többen jelezték. A legutóbbi cikkével kapcsolatban tesszük ezt most mi is.

A macsó

Így ír TGM: „hogy miként lett a magyarországi sajtóban a »mácsó«-ból »macsó«, megérne affajta nyelvhelyességi cikket, aminőért úgy rajonganak értem sokan.” Az jó jel, hogy mintha érezné, hogy nem helyes, hogy mások nyelvváltozatát kritizálja. TGM szerint tehát a macsót helyesen mácsónak kellene mondanunk magyarul. Hogy miért, azt nem árulja el, valószínűleg annyi az ok, hogy ő így érzi. De ez – szögezzük le – nem komoly érv, hiszen sokan mások meg máshogy érzik.

Egy macsó
Egy macsó
(Forrás: Wikimedia Commons / www.kremlin.ru / CC BY 3.0)

A spanyol eredetű macsó (vagy mácsó) vándorszó. A magyarba valószínűleg már az angolból került, hiszen az elmúlt néhány évtizedben az angol a fő forrása a nemzetközi szavaknak. Az angolban – a magyar helyzethez hasonlóan – két elterjedt kiejtése van: az amerikaiak inkább [mácsó]-nak, a britek inkább [mæcsó]-nak ejtik (azzal a nagyon nyílt [e]-vel, [æ]-vel, ami szinte már egy rövid [á], amit [ȧ]-val szokás jelölni). Ennek az eltérésnek az lehet az oka, hogy ez a magánhangzó az amerikai nyelvjárásokban egyre zártabbá és kettőshangzóvá válik, míg Angliában inkább nyílik. (Hallgassunk bele Michael Jackson Bad című számába: szinte [é]-vel  – vagy [ée] kettőshanggal – ejti a bad ’rossz’ szót. Így tesz Sean Penn is, amikor a filmbeli nevét mondja az I am Sam c. filmben. Ezzel szemben egy brit beszélő egészen nyíltan ejti az ilyen szavakat.) Az amerikaiak tehát úgy érzik, hogy az ő rövid a-juk nagyon eltér pl. a spanyol rövid a-tól, ezért inkább a jóval nyíltabb [á]-val ejtik. Az angliai rövid a viszont egész jól közelíti a spanyolt. (Ugyanígy Venezuela fővárosának a nevét, Caracast Angliában inkább [körækösz]-nek, Amerikában viszont [körákösz]-nek ejtik.)

Lehet, hogy a kétféle magyar ejtés – a TGM által lenézett [macsó] és az általa használt [mácsó] – a két angol ejtés folytatója. Ez ellen szól ugyanakkor, hogy az angol „rövid” a-t (hallhattuk, egész hosszú tud lenni ez a „rövid” a) ma [e]-nek szoktuk átvenni: match meccs, batman → [betmen], ham and eggs → [hemendeksz] stb., az [a]-val való helyettesítés korábban átvett szavakra jellemző: pl. Hamlet → [hamlet] (nem [hemlöt]), Macbeth → [magbet] – meg kell jegyeznünk, ezek többnyire német közvetítéssel kerültek a magyarba –, míg a mai átvételeknél McDonald’s [megdonálc], Macintosh→[mekintos]. Így tehát [mecsó]-t várnánk a [mácsó] mellett. De még az is lehet, hogy az átvevők itt „érezték”, hogy ez spanyol szó, és ezért tudták, hogy akkor inkább [a]-val kell az angol [æ]-t helyettesíteni. (Ahogy a hamburger sem lett [hembörger], mert belejátszott az ismert város, Hamburg ejtése, de Obama is [obama] és nem [obáma] vagy [obema], mert felismerhetően nem angolos név.)

A macsó betmen
A macsó betmen
(Forrás: Wikipedia (angol változat))

Ha közvetlenül a spanyolból (vagy a németből, vagy a franciából) vette át a magyar a szót, akkor a dilemma az, hogy a spanyol (vagy francia, vagy német) rövid [á]-t mivel helyettesítse. Ragaszkodhat a magánhangzó minőségéhez, de akkor fel kell adni a rövidségét: a rövid [á]-kal ejtett [ȧkȧdémiá]-hoz már TGM is túl fiatal. Ezért marad a magánhangzó hosszúvá tétele: [mácsó]. A kurrens szokás azonban nem a magánhangzó minőségéhez, hanem a rövidségéhez hűen helyettesít: pl. machete → [macsete] (bár itt is van némi bizonytalanság), Machu Picchu → [macsu-], Madeira → [madejra], Salma Hayek → [szalma hajek] (vagy [hájek], de nem [szálma]). Semmi okunk tehát elhinni, hogy bármi különös volna a macho [macsó]-ként való átvételében.

Az iPad

TGM egy érdekes hipotézissel folytatja cikkét: „nyilván ugyanazok követték el [ti. akik a macsót használják a mácsó helyett], akik így ragoznak: »iPaddel«, »iPadről«, mintha azt amúgy svábosan-osztrákosan »ejped«-nek kellene ejteni…”. Egy hosszasabb kutatás deríthetné csak ki, vajon valóban ugyanazok macsóznak, akik iPaddeleznek és iPadrőlöznek is. Azonban több dolgot is megtudunk ebből TGM-nek a nyelvről való hiedelmeiről. Az egyik, hogy az iPad szót – ezúttal nem mernénk a tárgyragot közvetlenül hozzátenni (iPadet? iPadot?) – szerinte „helytelen” „svábosan-osztrákosan” [ejped]-nek ejteni. Egy nyelvész kevésbé kategorikusan annyit jegyezne meg, hogy nem jellemző magyar anyanyelvűekre, hogy így ejtsék, ritkán hallani ilyet. A laikus nevezheti az ilyen nem létező alakot akár „helytelennek” is, de – lássuk be – megtévesztő a nem létezőt helytelennek nevezni.

Ejped
Ejped
(Forrás: Zazzle)

Az viszont már különösebb, hogy TGM azt hiszi, hogy ha „helyesen” [ájped]-nek ejtjük, akkor mindenképp iPaddal, iPadról volna a toldalékolt alak. Pedig ez nem így van. Vizsgáljuk meg néhány, a magánhangzóiban hasonló tövet.

-val/-vel-ról/-ről-om/-em
ájer ájerrel (?ájerral) ájerről (?ájerról) ájerem/ájerom
Bázel Bázellel (*Bázellal) Bázelről (*Bázelról) Bázelem (*Bázelom)
fráter fráterrel (?fráterral) fráterről (*fráterról) fráterem (*fráterom)
hárem háremmel (*háremmal) háremről (*háremról) háremem (*háremom)
sláger slágerrel (?slágerral) slágerről (?slágerról) slágerem (?slágerom)
zsáner zsánerrel (*zsánerral) zsánerről (?zsánerról) zsánerem/zsánerom

A csillag azt jelenti, hogy az adott alak nagyon furcsán hangzik, a kérdőjel azt, hogy kicsit furcsán. Nekem. Másnak meg más ítéletei lesznek ezekről és a többi hasonló szó ragozott alakjairól (pl. Áder, ámen, Bábel, jáger, kábel, káder, kráter, láger, látens, pátens, páter, Práter, stájer, Szájer, vátesz), tessék próbálgatni!

Hogy kissé objektívebb adatokat hozzunk (nem mintha TGM-et befolyásolná, hogy mások mit beszélnek), néhány Google-keresést is végeztünk:

iPaddeliPaddaliPadrőliPadról
42900 5790 12600 5930

Természetesen TGM ejtheti mindezeket csak és kizárólag -val és -ról ragokkal. De mindenképpen érthetetlen, miből gondolja, hogy egyrészt a dolgokat csak egyféleképpen lehet mondani, másrészt hogy éppen csak úgy, ahogy ő szokta.

Talán ott rejlik TGM tévedése, hogy azt hiszi, az úgynevezett vegyes hangrendű szavak közül azok, amelyek egy mély magánhangzó után egy „semlegeset” ([i], [í], [é], [e]) tartalmaznak, az illeszkedő toldalékokból mindig a mély magánhangzós változatot választják. Ez az [i] és az [í] esetében valóban így van (kokitól, papírból), az [é]-vel már nem feltétlenül (a kastélyból mellett nincs *kastélyből, de a szaténból mellett már létezik a szaténből alak is). Az [e] után pedig éppenséggel a mély toldalék a ritkább, ahogy azt a fentebbi táblázat mutatja. Egyszerűsítené a leírásunkat, ha kijelenthetnénk, hogy a szaténből, háremből alakok TGM-i értelemben „helytelenek”, azaz nem léteznek. Ezt a lehetőséget azonban kizárja az a tény, hogy nem ezt tapasztaljuk a magyar anyanyelvűek körében.

Látjuk, hogy az elterjedtebb iPaddel és iPadről mellett jelentős a TGM szerint „helyes” iPaddal és iPadról előfordulása is. Csakhogy TGM az okban téved: a helyesnek vélt alakokat nem az okozza, hogy „poroszos-angolos” [áj-] van az első szótagban a „svábos-osztrákos” [ej-] helyett. Ez a különbség ugyanis nem feltétlenül befolyásolja a toldalék magánhangzóját: pl. Steinerrel, Haiderrel (de azért akad, aki úgy mondja, Haiderral, a Google szerint az arány 8680 : 485, vagyis majdnem 18-szor annyian használják a Haiderrel-t, mint a Haiderral-t). Az iPaddal és iPadról sok előfordulását inkább a „vicces/progresszív brites(?)/betűhív” [-pad] ejtés okozhatja ([ájpaddal]) a „szokásos/amerikaias” [-ped] ejtés helyett ([ájpeddel]). Ha ugyanis a második szótagban [a] van, akkor az első magánhangzója lényegtelen: Einarral, Gajdarral.

Mondjuk az továbbra sem világos, miért fúj-fúj (vagy pfuj-pfuj) a „svábos-osztrákos” ejtés. Jobb volna a [nájlon], mint a [nejlon]? A [svájc] mint a [svejc]? A [spájz] mint a [spejz]? Ráadásul még a rag sem árulja mindig el, ki „svábos-osztrákos” és ki „poroszos(?)”: a spejzből 20 ezer találata mellett akad a spejzbólnak is majd 7 ezer, sőt a „szabályos” spejzben 9290 találata mellett a spejzban-ra 44 400 találat jut!

Lingvicisták itt (Cluj nem Kolozsvár)
Lingvicisták itt (Cluj nem Kolozsvár)
(Forrás: vasarhely.ro)

A lingvicista

Az nem meglepő, hogy TGM nem érti pontosan a magyar magánhangzó-illeszkedés mikéntjét vagy a szókölcsönzés közben bekövetkező hangtani változások sajátságait. TGM nem nyelvész, nem várjuk tőle, hogy ilyen részletkérdésekben otthon legyen. Az már annál szomorúbb, hogy az, aki derék módon kiáll az emberi jogokért, aki – láttuk – szembeszáll a diszkrimináció számos megjelenési formájával, amikor nyelvi kérdésekről esik szó, saját előítéleteinek csapdájába esve, lekezelő hangnemű, lingvicista kinyilatkoztatásokat tegyen, amelyekre még érezhetően büszke is. A nyelvről az utóbbi száz évben szerzett sok ismeretből levont következtetések még nagyon nem terjedtek el a „művelt közönség” köreiben, ha egy egyébként rendkívül tájékozott ember is ennyire nem ismeri őket.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
55 Karuso 2015. augusztus 1. 14:36

TGM megint grammarnáciskodott egyet: www.es.hu/tgm;karesz_huje;2015-07-29.html

54 El Vaquero 2012. november 18. 11:45

Nazálisok előtti emelt /æ/=[ɛ]-re példa Phil apó előadásában, nem is rossz egy brittől:

www.youtube.com/watch?v=sNJVFloPIVA

53 El Vaquero 2012. november 16. 08:13

Sőt, szerintem nem csak Labovot olvas a mi Phídörünk. Még azt is el tudom róla képzelni, hogy Canepari összes művét forgatja, persze egy brit könyvbe rejti a Labovosat, abba pedig a Caneparisat. Muszáj neki, ha meglátnák nála Caneparit, akkor a biztonsági szolgálattal "kísértetnék" ki :D

52 szigetva 2012. november 13. 13:12

@IdegenNyelvŐr: Tényleg, nem tudom, mire gondoltam, amikor írtam, de ez kétszeresen hülyeség, hiszen ott nem is _C# helyzetben van.

51 IdegenNyelvŐr 2012. november 13. 10:30

@szigetva: Abból gondoltam ezt, hogy a fat-et és a macho-t egy csoportba soroltad valamelyik kommentedben: "De pl. Detroitban és Chicagóban már végigért, tehát minden _C# helyzetben [eə]: a fat és vélhetőleg a macho is".

"Az viszont tényleg csak most esett nekem le, hogy az angliai /æ/ fonetikailag gyakorlatilag megegyezik/-het az amerikai /ɑ/-val."

Én ezzel a kijelentéssel ma még vigyáznék. Egy chicagoi és egy dél-angol embernél előfordulhat fonetikai egyezés, de általánosságban az amerikai /ɑ/ realizációja ritkán éri el hátulról a centrális [a]-t, a brit /æ/ meg elölről, így a kettő között van egy fonetikai rés, de lehet, hogy pár évtized múlva átfedésbe kerülnek a többség számára. Ma még nem állítanám, hogy széles körben egybeesnek.

50 szigetva 2012. november 12. 17:43

@IdegenNyelvŐr: Hogy várnám, hogy az amerikaiban a macho /mæ-/ lenne, amikor ezt írom: „Az amerikaiak tehát úgy érzik, hogy az ő rövid a-juk nagyon eltér pl. a spanyol rövid a-tól, ezért inkább a jóval nyíltabb [á]-val ejtik.”? (Amiből ezt gondolhattad, az az, hogy a FreeDictionary ä-jét æ-nek hittem. Ezt a hibát már elismertem, tisztáztuk.) Az viszont tényleg csak most esett nekem le, hogy az angliai /æ/ fonetikailag gyakorlatilag megegyezik/-het az amerikai /ɑ/-val.

49 El Vaquero 2012. november 12. 08:14

@IdegenNyelvŐr: Bezzeg Phídörrel foglalkozol, velem nem, pedig annyi kérdésem van a blogodon, hogy majdnem bedől, felgyülemlett két hónap alatt.

Phídört szerintem nem csak hogy Labovot olvas (persze belerejti valami brit könyvbe), de mikor nem néz oda senki, felhúzza a kháoboé kalapját és ő is amerikai angollal tolja, meg amerikai szórakoztatóipari termékeket néz, hallgat, használ. Persze kifelé az a hivatalos álláspontja, hogy éljen az SSBE meg az RP, de ez csak álca.

48 IdegenNyelvŐr 2012. november 12. 00:12

@szigetva: Félreértettél. Te azt írtad: "De pl. Detroitban és Chicagóban már végigért, tehát minden _C# helyzetben [eə]: a fat és vélhetőleg a macho is." Ebből nekem az jön le, hogy te a fat-hez hasonlóan a macho szóban is /æ/-t vársz, de mivel abban valójában /ɑː/ van Amerikában, ezért írtam, hogy irreleváns a macho átvétele szempontjából az /æ/ fonéma realizációja, ill. annak jelenleg zajló változása. Annyiból valóban releváns, hogy miként realizálták az /æ/-t ill. az /ɑː/-t egymáshoz képest, hogy melyikük hasonlított jobban az [a]-ra. De abból a szempontból irreleváns, hogy az /æ/ az [æ]-ként vagy esetleg [ée]-ként realizálódik-e, mert mindkettőnél közelebbi az /ɑː/ = [ɑː] az [a]-hoz, így valószínűleg fel sem merült, hogy /æ/-vel vegyék át. Most már csak azt nem értem, hogy ha – a fent idézett mondatod alapján – szerinted a macho /æ/-t tartalmaz Amerikában is, akkor azt hogy sikerült összeegyeztetned az ottani [ɑː]-s realizációval.

47 szigetva 2012. november 11. 11:50

Asszem elég lett volna ennyi:

www.macmillandictionary.com/dictionary/british/macho

www.macmillandictionary.com/dictionary/american/macho

Kb. ugyanazt ejtik, de az első úgymond [æ], a második meg úgymond [ɑ].

Ezekben viszont:

www.macmillandictionary.com/dictionary/british/match

www.macmillandictionary.com/dictionary/american/match

a második jóval zártabb, mint az első.

QED

46 szigetva 2012. november 11. 10:21

@IdegenNyelvŐr: Nem irreleváns, mert épp azt állítom, hogy Amerikában azért van [ɑː], mert az amerikai [æ] alkalmatlan a spanyol [a] visszaadására. Az angliai [æ] viszont látszólag alkalmas. Hasonló a helyzet hátul is, pl. az Aeroflot-ot angliaiul röviddel, [-flɒt]-nak, amerikaiul meg inkább hosszúval, [-floʊt]-nak ejtik, mert az amerikai rövid o, [ɑ], és így nem eléggé hasonlít az o-ra.

45 IdegenNyelvŐr 2012. november 11. 00:24

@szigetva: Ez teljesen irreleváns a macho szempontjából, mivel abban nem /æ/, hanem /ɑː/ van Amerikában, így nem hogy nem vélelmezhető, hanem gyakorlatilag kizárt benne az /æ/-hez kötődő emelés. A macho ugyanabba a csoportba esik, mint pl. a pasta, melyben szintén Amerikában /ɑː/ van, briteknél meg /æ/, azaz épp ellentétesek a past adott változatbeli hangjával.

"Vagyis nem azt írták oda, amit a hangfile-on ejtenek."

De igen, azt írták oda. Hasonlítsd össze a match és a macho (amerikai) hangfelvételét: nem ugyanaz a hang szerepel bennük.

44 El Vaquero 2012. november 10. 17:32

Na, IdegenNyelvŐr megint eltűnt. Pedig már örültem, hogy megjelent, mint az esti hírlap. Lehet olyan lesz mostanában, mint az üstökös, 400 évente csak egyszer látjuk.

Egyébként Phídörből nem néztem ki, hogy Labovot olvas. Most jól lebukott, hogy ilyen imperialista jenkik felé húz és nem a brit elittel teázik.

„the [eə] alternant is held in low repute and replaced by [æ] in careful, monitored speech”, vagyis sokkal kevesebben vallják be, mint ahányan csinálják.

Az mindegy, nyelvtanulási szempontból az számít, hogy hányan csinálják, nem az, hogy hányan vallják be. A leggyakoribb képzést célszerű megtanulni, hogy az ember ne lógjon ki. Már pedig /ŋ/ előtt az /æ/ elég erőltetett kiejtve és nem is nagyon hallani így.

43 szigetva 2012. november 9. 23:59

@IdegenNyelvŐr: „Az /æ/ emelése és diftongizációja teljesen általános jelenség Amerikában, de csak nazálisok ([m, n, ŋ]) előtt.”

Pontosabban (Labov kutatásai szerint) ez csak _C# helyzetben fordul elő, a következő implikációs sor szerint:

_m/n, _f/θ/s, _d, _b, _ʃ, _g, _v/z, _p/t/k, _l

Ha egy környezetben előfordul, akkor a tőle balra levőkben is. Vagyis akinek a bag [beəg], annak a dash, tab, bad, laugh, bath, mass, man, Sam mind [eə]. De pl. Detroitban és Chicagóban már végigért, tehát minden _C# helyzetben [eə]: a fat és vélhetőleg a macho is.

Ugyanakkor „the [eə] alternant is held in low repute and replaced by [æ] in careful, monitored speech”, vagyis sokkal kevesebben vallják be, mint ahányan csinálják.

Az [ä]-t valóban benéztem, merthogy meghallgattam a mä'chō melletti kiejtést, az nem a palm-é volt, hanem sokkal inkább a fat-é. Vagyis nem azt írták oda, amit a hangfile-on ejtenek.

42 El Vaquero 2012. november 9. 21:19

De mégis, melyik a legelterjedtebb a nagyszámú szórási változatok között?

41 IdegenNyelvŐr 2012. november 9. 19:44

@El Vaquero: Nincs egyetlen pontos képzés, elég nagy a szórás. Itt volt erről szó:

idegennyelvor.blog.hu/2011/07/31/az_angol_ae_lehetseges_kepzesei

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X