nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Terminológiai csütörtök

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának (KRE BTK) Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Terminológiai Kutatócsoportja (TERMIK) és A Magyar Nyelv Terminológiai Tanácsa (MaTT) február 6-án a KRE BTK Dísztermében „Terminológia csütörtök” néven szakmai napot és öregdiák-találkozót rendezett.

Faludi Andrea, Papp Eszter | 2014. február 11.
|  

A Terminológiai csütörtök az első olyan hazai rendezvény, amely a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Bölcsészettudományi Karának terminológia szakán végzetteket és jelenlegi hallgatókat összefogva a szakmai kérdések megvitatásán túl alkalmat kínál a munkaerőpiac és az oktatás képviselőinek találkozására is. Ez a munkaerőpiac szereplői számára is kiváló alkalom, hogy az oktatással kapcsolatos véleményüket és esetleges igényeiket kifejezhesse. A rendezvény szervezése és lebonyolítása a másodéves terminológushallgatóknak köszönhető.

A program első részében a terminológushallgatók tanulmányairól és a terminológus gyakorlati tevékenységéről tájékozódhattunk. A kávészünet utáni kerekasztal-beszélgetésekben a „Miért hasznos a terminológus a fordítóirodáknál?” kérdésre kaptunk választ a fordítóirodák képviselőitől, majd a terminológia szakos hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatairól hallhattunk (a kerekasztalokról később részletesen).

Dr. Fóris Ágota (a KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének tanszékvezetője, a terminológia szak szakfelelőse, a MaTT elnöke) a terminológia mesterszakról szóló előadásában mutatta be a szakalapítás körülményeit, a szak történetét, be- és kimeneti követelményeit. A mesterszakra kétféle alapképzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek, azaz nemcsak humán, hanem műszaki vagy természettudományi előképzettségű hallgatókra is számítanak.

A humán előtanulmányokkal rendelkező hallgatók a képzés során a nyelvészeti tanulmányokon túl matematikát, statisztikát, közgazdaságtant, szabványosítási és minőségirányítási ismereteket, valamint informatikát is tanulnak. Az informatikának kiemelt jelentősége van a képzésben, a hallgatók a két év alatt elsajátítják az adatbázisok kezelésének alapjait, jártasságot szereznek a nyelvtechnológiában és az adatbányászatban, megismerkednek a fordítóiparban használt legfontosabb szoftverekkel. A jó terminológusnak, a tárgyi tudáson túlmenően, fontos tulajdonsága a rugalmasság, tolerancia, folyamatos tanulókészség és a rendszerben való gondolkozás képessége, a képzésben ezen tulajdonságok fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyeznek.

Dr. Bölcskei Andrea (a KRE BTK oktatója) előadásában arra az öt kérdésre adott választ, hogy miért, mikor, mit, hogyan és milyen várható eredménnyel tanulnak a terminológus hallgatók a szabványosításról. A szabványosítással kapcsolatos ismeretek két szempontból is hasznosak a leendő terminológusok számára. Egyrészt a szabványosítási tevékenység során felmerülő terminológiai munkák szempontjából, másrészt az egyéb irányú (terminológiai tudatosságot igénylő) tevékenységekben alkalmazott szabványok (például a szakfordítással kapcsolatos szabványok) ismerete is fontos lehet egy terminológus számára. A hallgatók a harmadik félévben két kötelező (előadás és gyakorlat) és egy szabadon választható kurzus keretében tanulnak a szabványosításról. A terminológusok az elsajátított ismereteknek köszönhetően képessé válnak egyes tudományterületek magyar nyelvű terminológiájának egységesítésére, karbantartására vagy akár megteremtésére. Emellett alkalmassá válnak magyar nyelvű terminusokat is tartalmazó két- vagy többnyelvű terminológiai szótárak, fogalomgyűjtemények, adatbázisok, információs és oktatási anyagok készítésére, amelyek az anyanyelvi és idegen nyelvi szaknyelvi kompetencia egyidejű fejlesztésére szolgálhatnak.

Terminológiai csütörtök
Forrás: Wikimedia Commons / heurtelions / GNU-FDL 1.2

Dr. H. Varga Márta (a KRE BTK oktatója) előadásában a morfológiai tudás terminológiai munkában való szerepét igazolta. A grammatikai (morfológia és szintaktikai) tudás nagymértékben segítheti az ösztönös anyanyelvhasználót a nyelv alkotóelemeinek, a nyelvi szerkezeteknek, magának a nyelvi rendszernek a megismerésében. A morfológia a szóalakok tanulmányozásának a területe. Elsődleges feladata a belső szerkezettel rendelkező (morfológiailag összetett) szavak és szóalakok struktúrájának vizsgálata. A morfológia szorosan kapcsolódik egyrészt a nyelv szótárához (amennyiben az új szavak létrehozásának az eszköze), másrészt a mondattanhoz (amennyiben a mondatbeli szerephez létrehozott szóalakok elemzésének az eszköze). A morfológiai tudásunk azonban nemcsak a szavak, szóalakok létrehozására szolgál, hanem megértésükhöz, illetőleg az új szavak, új terminusok megítéléséhez is hozzájárul. Az előadó azt hangsúlyozta, hogy erre a tudásra a terminológusoknak is nagy szükségük van, amennyiben a fogalmakhoz kapcsolódó terminusok megalkotása, illetve azok értelmezése és rendszerezése szerves része a terminológiai munkának. A morfológiai tudás szerepét a terminusalkotásban a hatékonytalan szó példájával igazolta.

Dr. Papp Eszter, a LEG Magyarország Zrt. terminológusa a gyakorlati terminológiai munka fordítási vonatkozásait mutatta be. Előadásában rámutatott, hogy terminológiai munka a fordítási folyamat több részében is megjelenik, mint például az elemzés és az árajánlat-készítés, előfordítás, minőség-ellenőrzés, lektorálás és végső ellenőrzés. A terminológiát készíthetjük új vagy már meglévő, visszatérő ügyfél anyagainak fordításához. Utóbbi esetben korábbról rendelkezésünkre állhatnak fordított és lektorált szövegek, amelyek fordítási memória formájában korpuszként funkcionálhatnak. A feladat ekkor öt lépésre bontható: a forrásnyelvi terminusjelölt kiemelése, a kigyűjtött forrásnyelvi terminus összes célnyelvi előfordulásának megkeresése, a megfelelő fordítás kiválasztása a több fordítási alternatíva közül, ennek adatbázisban való rögzítése, majd a célnyelvi szegmensek egységesítése. A terminológia munka eredménye többek között egy ellenőrzött, javított, egységesített, konzisztens fordítási memória, hatékonyabb előfordítás és fordítástámogatás, naprakész terminológiai adatbázis, és ami vélhetően a legfontosabb: olcsóbb, jobb minőségű munka, rövidebb idő alatt, amely elégedettebbé teszi az ügyfelet is. A terminológia munka gazdasági haszna az anyagiakban is konkrétan tetten érhető.

A kávészünet után két kerekasztal-beszélgetésre került sor. Az elsőben a munkáltatók vettek részt, a címe Miért hasznos a terminológus a fordítóirodáknál? volt. A beszélgetést Heltainé dr. Nagy Erzsébet (a KRE BTK oktatója) vezette, résztvevői pedig Kovács László (TÉK Kft.), Kovács György (LEG Zrt.), Riesz Zoltán (Morávia Kft.), Szabó Zsuzsanna (OFFI Zrt.) és Urbán Miklós (espell fordítás és lokalizáció zrt.) voltak. Az első kérdés az volt, hogy alkalmaznak-e a fordítóirodák terminológust, és ha igen, milyen feladatai vannak, illetve mit várnak el tőle. A fordítóirodák vezetői elmondták, hogy különféle neveken alkalmaznak terminológiai jellegű feladatokra szakembereket, őket hívhatják terminológusnak, nyelvi vezetőnek, esetleg nyelvi mérnöknek, az azonban közös, hogy az ő feladata a szakfordítók és lektorok munkáját segíteni, illetve a fordítási folyamat minden lépésében érvényesíteni a fordítástechnikai szempontokat. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő pszichológiai érzékkel és kommunikációs képességekkel rendelkezzen, és képes legyen összefogni a fordítási folyamatot végzők csapatát.

A terminológus: kulcsember
A terminológus: kulcsember
(Forrás: Wikimedia Commons / Asghar Mughal / CC BY-SA 3.0)

A résztvevők abban is egyetértettek, hogy nélkülözhetetlen, hogy az ilyen munkakörben dolgozó szakember átlássa a fordítási folyamat minden lépését, és a szigorúan vett nyelvi képességeken kívül rendelkezzen projektvezetői és számítógépes ismeretekkel, azaz tudja kezelni a különböző szoftveres eszközöket és formátumokat. Hangsúlyozták még, hogy a fordítóirodában változatos témájú és sok különböző nyelvű szöveggel dolgoznak, tehát tulajdonképpen egy „polihisztort” várnak a feladatra, aki egyben a minőségbiztosítás egyik legfontosabb letéteményese is. Végül szintén lényeges, hogy a terminológus képviseli a céget nemcsak a fordítók és lektorok felé, hanem a megbízóval történő tárgyalások során is. Arra a kérdésre, hogy mivel lehetne még kiegészíteni a képzést, a következő javaslatok születtek: dokumentációs ismeretek, alapvető latin nyelvi ismeretek, egy cirill betűs nyelv ismerete.

Zárszóként megfogalmazták, hogy a KRE-n a terminológusképzés óriási űrt tölt be, és megfelelően felkészíti a leendő terminológusokat a munkaerőpiacon való helytállásra, ennek is köszönhető, hogy az első évfolyamból a legtöbb végzett hallgató azonnal el is helyezkedett.

A munkaadói kerekasztal után következtek az előző tanévben végzett és már elhelyezkedett hallgatók, akik a munkatapasztalataikat osztották meg a közönséggel. A nézők soraiban több terminológushallgató is ült, és számukra rendkívül fontos visszajelzés, hogy ezzel a végzettséggel gyorsan el lehet helyezkedni, változatos munkakörökben. A beszélgetést dr. Nádor Orsolya (a KRE BTK oktatója) vezette, résztvevői Erdős Róbert (Consell Pannonia Kft.), Faludi Andrea (LEG Zrt.), Horváth Krisztina (Magyar Vállalkozók Üzleti Köre Kft.), Jokán Viktória (OFFI Zrt.), Klenk Márk (OFFI Zrt.) és Kovács Réka (MTA Nyelvtudományi Intézet) voltak. A volt hallgatók azzal indokolták a szakválasztásukat, hogy olyan nyelvészeti tanulmányokat szerettek volna folytatni, aminek változatos a tematikája és gyakorlatban alkalmazható tudást ad. További érvként elhangzott, hogy nagy volt a hangsúly a számítógépes nyelvtechnológiai eszközökön, valamint, hogy a szak 2011-ben indult, és ami új, arra bizonyára lesz kereslet. A tanulmányok során a második évben, sőt néhányan csak a szakmai gyakorlat vagy a szakdolgozat írása során értették meg, hogy mit is csinál valójában egy terminológus. Arra a kérdésre, hogy elhelyezkedés után mely területeken érezték hiányosnak a tudásukat, nagyon változatos válaszok érkeztek, a konkrét feladataiktól függően. Mindenki elmondta, hogy több gyakorlati órára lenne szükség, külön hangsúlyozták a nyelvtechnológiai szoftverek alkalmazásának alapvető szerepét. Némelyik öregdiák programozási ismereteket, mások formális leíró nyelvészeti ismereteket, folyamatvezérlést vagy hálózatkutatást találtak volna hasznosnak.

Végül a terminológusi munkára leginkább alkalmas személyiség kérdéséről beszélgettek. A következő személyiségjegyeket emelték ki: a terminológus legyen határozott, precíz, nyitott az újra, rugalmas, rendelkezzen jó kommunikációs készségekkel, ismerje fel, hogy mi az, amit nem tud és merjen kérdezni, végül említették, hogy fontos a monotóniatűrés is.

A kerekasztal-beszélgetést koccintás és öregdiák-találkozó követte, amelyen tovább folytatódott a jó hangulatú eszmecsere. Fóris Ágota elmondta, hogy ezzel az eseménnyel hagyományt szeretne teremteni, tehát jövőre is lesz február elején terminológia szakmai nap.

Ajánlott olvasmányok

Bölcskei Andrea 2011. A szabványügy és a magyar nyelv: a szabványosítás online forrásai az információszerzés, a terminológiai munka és az oktatás szolgálatában. Magyar Nyelvőr 135/3: 274–285.

Demeczky Jenő 2009. A terminológiamenedzsment gazdasági haszna a minőségirányítás pénzügyi mutatói alapján. Magyar Terminológia 2 (2) 155‒173.

Fóris Ágota ‒ Sermann Eszter 2007. Cenni sul ’terminology policies’ in Ungheria. In: Papo, Adriano (a cura di), Quaderni Vergeriani. Annuario dell’Associazione Culturale Italoungherese del Friuli Venezia Giulia «Pier Paolo Vergerio» Duino Aurisina, Anno III, n. 3: 131‒140.

Fóris Ágota 2012. Terminológusok képzése – A terminológia mesterképzés elindulása. Magyar Tudomány 173 (8) 969– 976.

H. Varga Márta 2013. Miért berzenkedünk a hatékonytalan ellen? Édes Anyanyelvünk 2013. 4. 9.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X