-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Princeton Egyetem kutatói olyan mobilalkalmazást fejlesztettek, amely alkalmas például arra, hogy a környezetünk és a komfortérzetünk közötti összefüggéseket megmutassa.
Egy önkéntesek részvételével készült kutatás megmutatta, hogy egy mobilalkalmazás megfelelő eszköz lehet annak mérésére, hogy mennyire függ a komfortérzetünk a tartózkodási helyünktől. A kutatók szerint pontosabb képet kapunk, ha az érzéseket abban a pillanatban tudjuk rögzíteni, amikor megtapasztaljuk őket, nem pedig utólagosan visszaemlékezve a helyzetre – számol be az eredményekről a Science Daily.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutatásban részt vevő önkéntesek előzetes hozzájárultak ahhoz, hogy a kutatók hozzáférhessenek az érzéseikről és a tartózkodási helyükről szóló információkhoz. Az Android operációs rendszerre fejlesztett mobilalkalmazás ugyanis pontosan ezeket az információkat rögzítette: a telefon GPS-e segítségével rögzítette a tulajdonos tartózkodási helyét, illetve újra és újra feltette a kérdést, hogy az illető hogy érzi magát.
Az applikációt meghívásos alapon lehetett letölteni. A kutatásban 13 ország mintegy 270 önkéntese vett részt; róluk három héten keresztül rögzítette az alkalmazás az adatokat. A hogylétükre vonatkozó kérdésre egy 0-től 5-ig terjedő skála segítségével kellett válaszolniuk. Az összegyűlt információkból a kutatók arra nézve vontak le következtetéseket, hogy milyen módszerekkel vizsgálható a környezetnek az ember komfortérzetére tett hatása. Kiderült, hogy a mobiltelefonos kutatás képes kiküszöbölni azokat a korlátokat, amelyekkel a hagyományos közvélemény-kutatásokban szembesülnek a tudósok.
A kutatás vezetője, John Palmer azonban arra figyelmeztet, hogy az eredmények nem reprezentatívak, így ezekből általános következtetés nem vonható le a környezetnek az ember boldogságérzetére tett hatására nézve. A kutatás elsődleges célja nem is ez volt, hanem az, hogy a mobiltelefonos módszer hatékonyságát megvizsgálják.
Ennek ellenére már ebből a kutatásból is kiderültek érdekes előzetes eredmények. A férfiak például inkább értékelték magukat boldogtalannak, amikor távol voltak az otthonuktól. Ugyanakkor a nőknél az érzelmek és a távolság között ilyen összefüggés nem volt kimutatható. Palmer a doktori disszertációjában fogja kibővíteni ezt a kutatást; a reprezentatív adatokra addig várnunk kell. Az mindenesetre már most biztosnak tűnik, hogy a mobilos alkalmazások alkalmasak ilyen társadalomtudományi kutatások kivitelezésére.
Forrás