-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
-
mrregisterz: Egy újságíró írta: B. Krisztián ígéretéhez híven elfogadta a büntetést, de az ügyész súlyo...2021. 02. 26, 10:54 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Princeton Egyetem kutatói olyan mobilalkalmazást fejlesztettek, amely alkalmas például arra, hogy a környezetünk és a komfortérzetünk közötti összefüggéseket megmutassa.
Egy önkéntesek részvételével készült kutatás megmutatta, hogy egy mobilalkalmazás megfelelő eszköz lehet annak mérésére, hogy mennyire függ a komfortérzetünk a tartózkodási helyünktől. A kutatók szerint pontosabb képet kapunk, ha az érzéseket abban a pillanatban tudjuk rögzíteni, amikor megtapasztaljuk őket, nem pedig utólagosan visszaemlékezve a helyzetre – számol be az eredményekről a Science Daily.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutatásban részt vevő önkéntesek előzetes hozzájárultak ahhoz, hogy a kutatók hozzáférhessenek az érzéseikről és a tartózkodási helyükről szóló információkhoz. Az Android operációs rendszerre fejlesztett mobilalkalmazás ugyanis pontosan ezeket az információkat rögzítette: a telefon GPS-e segítségével rögzítette a tulajdonos tartózkodási helyét, illetve újra és újra feltette a kérdést, hogy az illető hogy érzi magát.
Az applikációt meghívásos alapon lehetett letölteni. A kutatásban 13 ország mintegy 270 önkéntese vett részt; róluk három héten keresztül rögzítette az alkalmazás az adatokat. A hogylétükre vonatkozó kérdésre egy 0-től 5-ig terjedő skála segítségével kellett válaszolniuk. Az összegyűlt információkból a kutatók arra nézve vontak le következtetéseket, hogy milyen módszerekkel vizsgálható a környezetnek az ember komfortérzetére tett hatása. Kiderült, hogy a mobiltelefonos kutatás képes kiküszöbölni azokat a korlátokat, amelyekkel a hagyományos közvélemény-kutatásokban szembesülnek a tudósok.
A kutatás vezetője, John Palmer azonban arra figyelmeztet, hogy az eredmények nem reprezentatívak, így ezekből általános következtetés nem vonható le a környezetnek az ember boldogságérzetére tett hatására nézve. A kutatás elsődleges célja nem is ez volt, hanem az, hogy a mobiltelefonos módszer hatékonyságát megvizsgálják.
Ennek ellenére már ebből a kutatásból is kiderültek érdekes előzetes eredmények. A férfiak például inkább értékelték magukat boldogtalannak, amikor távol voltak az otthonuktól. Ugyanakkor a nőknél az érzelmek és a távolság között ilyen összefüggés nem volt kimutatható. Palmer a doktori disszertációjában fogja kibővíteni ezt a kutatást; a reprezentatív adatokra addig várnunk kell. Az mindenesetre már most biztosnak tűnik, hogy a mobilos alkalmazások alkalmasak ilyen társadalomtudományi kutatások kivitelezésére.
Forrás