A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a kisebb erőt képező Konzervatív Párttal (PC) együtt megalakította a Szociálliberális Unió (USL) elnevezésű ellenzéki pártszövetséget, amely a jövő évi parlamenti választásokon fölényes győzelemre számít. A legutóbbi felmérések már több mint 50 százalékos eredményt jeleznek számára, miközben az utóbbi idők kényszerű megszorító gazdasági intézkedései miatt alaposan csökkent a Demokrata Liberális Párt (PD-L) népszerűsége. E párt elnöke adja a miniszterelnököt Emil Boc személyében, és együtt kormányoz a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ).

Traian Băsescu Emil Boc pártjából „származik”, államfőként ugyan nem tagja a pártnak, de a sajtó és a közvélemény szerint a PD-L jelenti számára a politikai hátországot, sőt, számos vélemény szerint e párt politikáját is maga Băsescu szabja meg.

Emiatt az ellenzék térfelén tartanak attól, hogy Băsescu mindenképpen a PD-L-nek akar majd kormányalakítási megbízást adni. Băsescu ugyanis úgy értelmezi a román alkotmány 103. cikkelyét, hogy a passzus értelmében az államfő annak a pártnak a politikusára ruházhatja a kormányalakítás jogát, amelyik a legtöbb mandátumot szerzi a parlamentben. Legalábbis ez következik Băsescu egyik legutóbbi nyilatkozatából, amely szerint csak abban az esetben lesz hajlandó az USL által támogatott miniszterelnök-jelöltet megbízni a kormányalakítással, ha az ellenzéki pártszövetség valamelyik alakulata egymagában is abszolút többséget szerez, hiszen – érvel az államelnök – a szövetségek bármikor módosulhatnak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ponta szerint viszont az államfő köteles lenne az USL-t egységes politikai formációnak tekinteni. Ezért figyelmeztette az államfőt: ha nem eszerint cselekszik, ha a jövő évi parlamenti választások után nem bízza meg – a reményei szerint legtöbb szavazatot begyűjtő – USL miniszterelnök-jelöltjét a kabinet felállításával, akkor az ellenzék kérni fogja felfüggesztését tisztségéből.

Alkotmányjogi szakértők is különbözőképpen látják a problémát. Ioan Stanomir alkotmányjogász például a Romania libera című napilap szerdai számában úgy vélekedik, hogy az alkotmány ezen a téren lényegében szabad kezet ad az állam fejének. Ion Predescu alkotmányjogász viszont ugyanennek a lapnak azt állítja, hogy ilyen körülmények között a „párt” és a „pártszövetség” ugyanazt jelenti, tehát ha az USL szerez több mint 50 százalékot, Băsescu köteles lesz abból a táborból választani.

Az ellenzék számára azonban egyelőre gondot jelent, hogy adminisztrációs okokból késik az USL bírósági bejegyzése. Ami pedig az államfő felfüggesztését illeti, az csak akkor léphető meg, ha az elnök „súlyosan megsérti” az alkotmány előírásait. Márpedig a megsértés tényének és a megsértés súlyosságának az elbírálása is alkotmányértelmezés kérdése.