nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szlovák nyelvtörvény: értelmezési káosz

Káosz uralkodik pillanatnyilag a szlovákiai államnyelvtörvény körül, mert a kedden elfogadott módosítások következtében a jogszabály rendelkezéseinek még nincs teljesen egységes értelmezése.

MTI | 2009. július 1.
|  

Biró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti képviselője szerint a most elfogadott „törvény néhány része szigorúbb, mint az 1995-ben elfogadott nemzeti nyelvtörvény, hiszen az csak a hivatali nyelvhasználatra vonatkozott. A jelenlegi módosítás a nyilvános nyelvhasználat egészére vonatkozik”.

Az 1995-ben elfogadott első változathoz hasonlóan újra szankciókra számíthatnak azok, akik nem tartják be a jogszabály előírásait; a bírság összege 100–5000 euró lehet. Bírságokat az eredeti törvény is tartalmazott, de 1999-ben hazai és külföldi nyomásra törölték őket. A most újra bevezetett bírságok azonban sokkal nagyobbak, mint a korábbiak. A bírság kiszabását írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie.

Nem világos, ki és hogyan fogja ellenőrizni. A sajtó azt állítja, újra lesz „nyelvrendőrség”. Marek Maďarič kulturális miniszter szerint viszont csak a tárcánál alakul egy osztály két emberrel, akik felügyelik a témát. A miniszter azt állítja: a kisebbségeknek és az embereknek nem kell félniük a bírságtól, mert a magánszféra nyelvhasználatát nem szabályozták.

Maďarič szerint a jogszabály nem vonatkozik a sajtóra, a minisztérium sajtóosztálya szerint azonban igen, és a magyar sajtóban a magyar elnevezés mellett szlovákul is fel kell tüntetni majd a földrajzi neveket.
A tervezet hivatalos indoklásában az szerepel – írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap –, hogy a helynevek államnyelven történő használata a nyilvános érintkezésben mindenütt kötelezővé válik. Jogászok szerint ez elméletileg azt jelentené, hogy a magánjellegű nyelvhasználatot kivéve mindenütt szlovákul is le kell írni a helyneveket, és ennek a beszélt szövegben is el kell hangzania. A problémát „csak” az jelenti, hogy a szlovák jogrend nem határozza meg, mi a nyilvános érintkezés, csak a hivatali érintkezést definiálja. Ez utóbbiban eddig is szlovákul kellett használni a helyneveket.

Mi változik az államnyelvtörvény módosítása után? A válaszokat az Új Szó a következő pontokban összegzi:

- Szlovákul kell a nyilvános érintkezésben használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. Ebbe a helységneveken kívül beletartoznak az utcanevek, folyók, hegységek, tájegységek (például Csallóköz) nevei is. A nyilvános érintkezést egy törvény sem definiálja, a szokásjog alapján viszont ebbe a kategóriába tartozik mindenféle, nem magántársaságban elhangzó vagy megjelenő kijelentés.

- A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él.

- A kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Eddig ez csak a pedagógiai dokumentációra volt érvényes.

- Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap – ennek  nagysága 100-tól 5000 euróig terjedhet.

- A törvénynek gyakorlatilag egyetlen pozitívuma van: hogy elhárította a kisebbségi nyelven sugárzó magán rádió- és tévéadók beindítása előli akadályokat. Eddig például az volt a szabály, hogy a magyar nyelvű műsort ugyanolyan terjedelemben szlovákul is sugározni kellett volna, ami a gyakorlatban ellehetetlenítette a kisebbségi rádió és tévéadók alapítását. Az új szabályozás szerint az esetleges kisebbségi televízióknál feliratozással kellene megoldani a szlovák nyelvű nézők tájékoztatását.

- A községi hangosbemondókban először szlovákul kell elmondani a hirdetést, valamint mindenféle nyilvános felirat esetében először a szlovák feliratnak kell szerepelnie, utána az „egyéb nyelvűnek”, miközben a szlovák feliratot nem lehet kisebb betűvel írni, mint a nem szlovákot. A nem szlovák szöveg csak a szlovák teljes fordítása lehet.

- Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie, amely nem lehet tartalmában rövidebb, mint a kisebbségi nyelvű. Az emléktáblák feliratait a kulturális minisztériumban előzetesen jóvá kell hagyatni. A régi emléktáblákon maradhatnak az eredeti feliratok, nem fogják követelni a módosításokat.

- A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli.
Szintén egyfajta „pozitívumként” értékelhető, hogy végül nem  fogadták el a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) javaslatát, amely bárminemű állami hivatalnokok alkalmazását azok szlovák nyelvtudásának – írásbeli és szóbeli – színvonalától tette volna függővé.

Az MKP szerint a módosított államnyelvtörvény nincs összhangban sem az alkotmánnyal, sem az Európai Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményével, s  még a szlovák-magyar alapszerződéssel sem. Mind az MKP, mind a pártból kilépett, és Híd néven új pártot alapító magyar képviselők jelezték: alkotmánybíróság elé kívánják vinni az államnyelvtörvény ügyét. Ehhez legalább 30 aláírásra lenne szükség, amelyek megszerzése nem lesz könnyű, mert a magyarok csak 20 képviselővel rendelkeznek a szlovák törvényhozásban. A szlovák pártok – ahogy azt Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője is megjegyezte – kisebbségi kérdésben félnek összeállni a magyarokkal, nehogy szavazókat veszítsenek. Bárdos szerint azonban a szankciók kérdésében, ami nem kizárólagosan magyar ügy, valószínűleg lehetséges az együttműködés.

Amennyiben Ivan Gašparovič államfő aláírja, a törvénymódosítás szeptember elsején lép életbe.

Információ
X