nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Love etc.
Szeret, nem szeret?

A világ nyelvei mind az emberi nyelv megvalósulásai – fogadjunk tehát kétséggel minden olyan állítást, amely bármely nyelvről azt állítja, hogy „az egyetlen, amelyikben”... Házi szakértőnk ismét ilyen ügyben kénytelen kiábrándítani olvasónkat.

Kálmán László | 2013. március 11.
|  

Erős a gyanúm, hogy János nevű olvasónk kérdése egy újabb modern legenda létezésére utal:

Szeretném megkérdezni, igaz-e az a legenda, hogy a világon a magyar nyelv az egyetlen, ahol külön szó van a ’szeretet’ és a ’szerelem’ fogalmainak megkülönböztetésére?

Nem végeztem filológiai kutatásokat arra vonatkozóan, hogy ki és mikor állított olyasmit, amire János utal. De akárki volt is, biztos, hogy rosszul közelítette meg a kérdést, és rossz választ adott rá.

Először is azért közelítette meg rosszul, mert azt, hogy milyen fogalmakat vagyunk képesek nyelvileg megkülönböztetni, nem lehet azzal mérni, hogy milyen szavak vannak a szótárainkban. Például a franciában az aimer ige kétségtelenül utalhat testi-lelki szerelemre is, meg szeretetre is, de a franciák nagyon könnyen egyértelműsíteni tudják a különbségtételt, ha arra van szükségük, hiszen például a je l’aime bien mondat már egyértelműen a magyar ’kedvelem őt/azt’ mondatnak felel meg, nem utalhat lángoló szerelemre. Az angolban az love ige a francia aimer-hez hasonlóan többértelmű, de a to be in love with somebody már csak azt jelentheti, hogy ’szerelmes valakibe’, és számos angol kifejezés alkalmas annak kifejezésére, hogy nem kell szexuális tartalmának lennie a szeretetünknek, pl. like vagy care about.

Másrészt azért közelítette meg rosszul, mert amikor „a szeretet fogalmának” nyelvi kifejezéséről beszélünk, eleve főnevekre gondolunk. Az előző példákkal arra is próbáltam utalni, hogy igéket, sőt összetett kifejezéseket is használhatunk a megkülönböztetés kifejezésére, ezért nem jó leragadni az egyszerű főneveknél. Egyébként az előzőekhez hasonló példákat főnevekkel is találhatunk, például az angolban a sokféleképpen használható love mellett ott van az affection, ami nagyjából a magyar szeretet megfelelője, szexuális tartalom nélkül.

Love
Love
(Forrás: Wikimedia Commons / Noël Zia Lee / CC BY 2.0)

Azt pedig, hogy rossz a kérdésre adott válasz is, azért mondtam, mert a magyar semmiképp sem egyedülálló ebben a tekintetben, még akkor sem, ha csak egyszerű főnevekre korlátozzuk a lehetséges megoldásokat. Most nem olyan különlegességekre gondolok, mint a mesterségesen megalkotott angol limerence ’szerelem’ szó, hanem teljesen hétköznapi és gyakori szavakra.

A leghíresebb eset a görög nyelvé, amelyben legalább négy különböző főnév van különböző szeretet-jellegű érzelmek kifejezésére. A legáltalánosabb az αγάπη [agapé], ez nagyon sokféle mély szeretetérzést kifejezhet; az έρως [erosz] feltétlenül forró, szexuálisan töltött lángolásra utal; ezzel szemben a φιλία [filia] inkább ’rajongást’ vagy ’barátságot’ jelent, szexuális töltet nélkül; végül a στοργή [sztorgé] mindenféle mély, de testiségre nem utaló érzelmet, például a szülői szeretet. A latinban az amō mellett, ami a legáltalánosabb szeretet-ige (amilyen a magyar szeret) ott van a diligō is, ami inkább ’kedvel, tisztel’ értelmű – ez szerepel a bibliai „Szeresd felebarátodat, mint magadat” parancs latin megfelelőjében is. (Az eredeti görögben a már említett αγάπη főnévből képzett igealak szerepel: ἀγαπήσεις [agapészeisz].) A kínai ai (愛) jelentése inkább ’szerelem’, de legalábbis nagyon mély érzelem, ami egyben felelősségvállalást is jelent a szeretett lénnyel kapcsolatban, míg a hszihuan (xihuan, 喜欢) inkább ’szeretet’. A szanszkrit kāma szó (amit a magyar olvasók például a híres Káma-Szútra könyv címéből ismerhetnek) ’szerelmet’ jelent, méghozzá olyat, ami testi gyönyörök formájában be is teljesül.

kāma
kāma
(Forrás: Wikimedia Commons)

Szóval ahány nyelv, annyi szokás, a nyelvek a pozitív érzelmek változatos árnyalatait is sokféleképpen osztják fel. A magyar nyilván egyedülálló ebből a szempontból, ahogy a többi nyelv is egyedülálló, nem valószínű, hogy két különböző nyelv két kifejezéséhez egészen pontosan egyforma árnyalatok, képzettársítások kapcsolódjanak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 kalman 2013. március 12. 11:00

@Yogi: Gondolkoztunk a szerkesztőkkel az átíráson. Ezek ógörögül és újgörögül is léteztek/-nek, és nagyjából ugyanúgy használták/-ják őket. Kétféle átírással nem akartunk fontoskodni, és azt vettük észre, hogy az újgörög szavakat is egy csomószor "betű szerint", vagyis nagyjából a rekonstruált ógörög ejtés szerint szokás átírni.

13 Yogi 2013. március 11. 21:59

Csak kíváncsiságból: az αγαπη és a στοργη miért [agapé] és [sztorgé]? Nem az ógörög ejtés zavart be véletlenül?

12 Varmer 2013. március 11. 20:19

@Krizsa: Az, hogy elismerjük, hogy a magyar semmivel sem jobb (és persze semmivel sem rosszabb) mint más nyelvek, mi rosszat teszünk? Pont az a baj, ha valaki attól érzi magát felsőbbségesnek, mert ilyen vagy olyan nyelven beszél. Ennyi erővel minden nyelv használói kijelenthetnék, hogy teszem azt, a busman sokkal jobb, mint az európai nyelvek, mert mi csettintünk, ők pedig még csak ki sem tudják ejteni. Vagy a lengyelek: de hülyék ezek a magyarok, hogy még az sz és ś közötti különbséget se hallják!

11 Krizsa 2013. március 11. 15:19

@El Vaquero: Ne tüntess a magyar nyelv ellen. Márpedig most azt tetted. Ennyi a követelés. Festéhen?

10 szigetva 2013. március 11. 14:25

@Roland2: Magyarul meg még arra is van szó, hogy ’egyébként akár heteroszexuális nő pénzért nővel szeretkezik’: lezbizik :)

A dolog tényleg modern legenda: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/55.html

És alapvetően „Hungarian is just another language.”

9 Sigmoid 2013. március 11. 14:05

@Roland2: Igen, kínai jövevényszó. :D

8 Roland2 2013. március 11. 13:38

Ha jól tudom, az ógörögben - nem tudom, h. a mostani nyelvváltozatban használatos-e hasonló értelmű szó - , külön szó { leszbiazein } volt a leszbikus nők közötti szerelemre.

7 Roland2 2013. március 11. 12:50

Ez a 愛 ( ai ) szó a japánban is megvan szeretet értelemben, női névként is használatos.

6 El Vaquero 2013. március 11. 12:43

Persze, mert ugye a magyar nyelv a legszentebb, legszebb, legnehezebb (sok gázt vagy folyadékot szorít ki), legősibb, legintelligensebb, legválasztékosabb, legnagyobb szókincsű, a legkifejezőbb, csak bele ne lógjon a kezünk a bilibe, mert lehet mindent hipózni és még a végén kiderül, hogy egyik sem igaz rá.

5 kalman 2013. március 11. 12:33

@Fejes László (nyest.hu): Szerintem félreérted Sigmoidot, ő épp megerősíteni próbálta, amit mondok. És igaza is lehet, bár németül nem tudok, de úgy gondoltam, hogy a "lieben" vonatkozhat kajára is. És angolul is lehet a "love" igét használni kajára, igaz, kicsit túlzó értelemben ('imádom'). Nem beszélve a híres szlogenről: "I'm lovin' it". :)

4 siposdr 2013. március 11. 11:16

Kiváló példa a lengyel kochać ill. lubić. Az előbbi a szerelemmel szeret, az utóbbi pedig a szeret (pl. a töltött káposztát) , kedvel.

Kochają się: szeretkeznek.

3 the Baron 2013. március 11. 09:15

A kínai ai (愛)-t használják pl. egymás között a szerelmesek, "szerelmem"-ként. Nagyon elterjedt, és kifejezetten testi vonzódásra utal. Igaz ez még akkor is, ha csak az egyik fél kínai.

Az olasz "amore" viszont csalfa (!), mert mind a férje, társra, barátra, mind saját gyerekre használatos. És, ugye, _szerelmesnek lenni_ saját leszármazottba mégsem illik. Legalábbis a modern kori társadalomban. ( A franciában pl. ez nem létezik. Pl. ti amo (mi piaci - je t'aime (tu est tres simpa') ellentét)

2 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 11. 09:03

@Sigmoid: „Arról nem is beszélve, hogy míg magyarul egyformán 'szereted' a menyasszonyodat is és a töltött káposztát is, addig mind az angol, mind a német nyelvben külön ige van a kettőre.”

Mihez képest „arról nem is beszélve”? „Az előző példákkal arra is próbáltam utalni, hogy igéket, sőt összetett kifejezéseket is használhatunk a megkülönböztetés kifejezésére, ezért nem jó leragadni az egyszerű főneveknél.”

Arról nem is szólva, hogy sem az olvasó, sem a szerző fel nem vetett olyasmit, hogy a nyelv vélt vagy valós tulajdonsága összefüggésben állna az EQ-val.

1 Sigmoid 2013. március 11. 08:54

Arról nem is beszélve, hogy míg magyarul egyformán 'szereted' a menyasszonyodat is és a töltött káposztát is, addig mind az angol, mind a német nyelvben külön ige van a kettőre.

Szóval ennyi erővel egy angol vagy egy német is mondhatná, hogy micsoda alacsony EQ-jú, poézistől és fennköltségtől mentes emberek élnek Magyarországon, hogy egy szavuk van arra, hogy "szeretem a sajtos szendvicset", meg hogy "szeretlek".

Információ
X