nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szentélyrejtély

Sokadszorra bizonyosodik be, hogy nagyon nem árt, ha néhanapján megnézzük egy szó második jelentését is a szótárban. Például sem nekünk magunknak, sem az olvasóinknak nem fognak imádkozó farkasok megjelenni a lelki szemeink előtt.

pocak | 2015. szeptember 24.
|  

Mai beküldőnk, Trillian egy friss cikkben talált nekünk furcsa fordítást. Mármint tavaly februárban volt friss a cikk, naná.

A mai Index hírt adott a német farkasember haláláról

Idézem:

"Freund, mielőtt 1972-ben megalapította a „farkasszentélyt”, ejtőernyősként szolgált a német hadseregben. A volt katona az elmúlt negyven évben több mint hetven farkast nevelt fel a parkban. Az állatokat kölyökkorukban szerezte meg állatkertektől és vadasparkoktól, és szinte háziállatokként nevelte őket."

Lehet, hogy véleményes, de nekem nagyon szúrja a szemem a "farkasszentély". Gondoltam wolf sanctuary lesz az, nem is került sok guglizásba, hogy tényleg. A sanctuary-t sokszor szokták használni egy-egy állatfajnak kialakított menedéknek, parknak. Tehát inkább farkas menedék, farkasotthon lenne az (mint pl. a veresegyházi medveotthon). De hogy szentély??? 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hírnek legalább a nyomait három másik portálon is megtaláltam, úgyhogy nem egyértelmű, kinek a sara a fordítás. Forrást sehol nem jelölnek meg.

Nos, ha valaki kitalálja, mi köze a képnek a poszt szövegéhez, az ez alkalomból átveheti a nyest házi érdemrendjének kettőskeresztjét az umlauttal...
Nos, ha valaki kitalálja, mi köze a képnek a poszt szövegéhez, az ez alkalomból átveheti a nyest házi érdemrendjének kettőskeresztjét az umlauttal...

Amúgy szokás szerint annyi történt, hogy a cikk fordítója az első szóig jutott a szótárban, pedig ezúttal még a webes felületek is egytől egyig hibátlanul hozzák a ’menedékhely’ jelentést. Sőt mi több, a webforditas.hu egyenesen az első helyen.

A másik lehetőség ilyenkor, hogy a fordító fejében ott van egy jelentés, és hiába érzi, hogy valami nem stimmel, nem mer elszakadni tőle, vagy eszébe sem jut, hogy megtehetné. Feltehetőleg az idézőjel is arra utal, hogy a magyar cikk szerzője igyekszik eltávolítani magát ettől a számára is furcsa szótól.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
48 pocak 2015. szeptember 28. 19:25

@Irgun Baklav: Hát sehogy, csak a szentéj :) De igen, ez volt a megoldás.

47 Irgun Baklav 2015. szeptember 28. 16:31

Hmm, most, hogy nézem, egyszer előfordul a szövegben a holdra vonyító farkas, de nem túl prominens helyen. :-)

46 Irgun Baklav 2015. szeptember 28. 16:26

@pocak: Szentivánéji álom? De azzal hogy jön össze a farkas? :-)

45 pocak 2015. szeptember 28. 16:18

@unikornis: annyit súgok, hogy egy borzalmasan erőltetett szóviccről van szó, ahol nem stimmel a j meg a ly.

44 unikornis 2015. szeptember 28. 15:42

@pocak: akkor ez a megoldás olyan, mint Rettegett Iván könyvtára...

43 nadivereb 2015. szeptember 28. 08:51

@Krizsa: hagyj már lógva. Legalább a leiterjakabot kíméld meg légyszi a gyökmániádtól.

42 Krizsa 2015. szeptember 28. 06:36

[kínosan nem a témába vágó hozzászólás miatt moderálva. A Leiterblogos cikkek nem nyelvészeti, pláne nem gyöknyelvészeti témájúak, ezért - hacsak nem a fordítással kapcsolatban szíveskedik megjegyzést tenni - a gyöknyelvészeti szólistákat teketória nélkül fogjuk moderálni ezekből a cikkekből.

A szerkesztőség]

41 pocak 2015. szeptember 28. 01:11

@unikornis: Ez zseniális! Baromira nem erre gondoltam, de egyértelműen különdíjas.

Másfelől a jelek szerint végre csak kitaláltam egy nehéz képrejtvényt. Az eredeti megoldás felé tartva egyelőre ott tartunk, hogy a képen Rettegett Iván.

40 Irgun Baklav 2015. szeptember 27. 23:18

@Krizsa: Ez igazából már mellékszál itt, így csak röviden mennék bele.

Igen, ezeknek egy része valóban szakszó, de manapság, amikor az érettségizettek aránya már jócskán a társadalom többségét teszi ki nálunk, na meg tőlünk nyugatabbra is, egy-két ilyen szakszó ismerete az általános műveltség részeként azért elvárható.

Persze, a hafniumot, seaborgiumot, protaktíniumot ismerjék csak a kémikusok, a mindennapi életben semmi dolgunk vele, de a nátrium, kálium, szén és kén azért nem ez a kategória.

Ezt mutatja akár már az is, hogy utóbbi kettőnek van rendes magyar neve is, ált. nem a nemzetközi nevén hivatkozunk rájuk (kivéve összetételekben: karbidok, szulfitok).

De a nátriumnak, káliumnak meg pl. az angolban van saját megnevezése (sodium, potassium), erről esett szó itt korábban, és így nem is igaz, hogy az egész világon ugyanúgy neveznék őket. Ezek a kémiai elemek egyszerűen túl hasznosak ahhoz, hogy legalább a nevüket ne ismerjük fel; ellentétben mondjuk a lantanoidákkal.

39 Krizsa 2015. szeptember 27. 22:27

A nyelvészet hozzáállásában (felfogásában) van a hiba. Pedig ők is használnak terminusz technikuszokat, amiket (jó esetben) pontosan definiálnak, máskor meg arra se képesek, lásd: a fonológia és a fonetika elkülönítése.

Na nem ekézem őket tovább, de eddig indokolt. Miért? Mert ők terjesztik azt a tévhitet, hogy minden, magyar nyelvi környezetben használt szó az magyar szó (volna). Nem igaz.

Rajtuk kívül minden más szakmabeli tudja, hogy nekik KÜLÖN szakmai nyelvük van. Ami se nem magyar, se nem angol (latin), német, se semmilyen, hanem...

...amikor már az egész világon a nátrium szót használják a Na vegyjelű elemre és vegyületeire, akkor az a KÉMIA SZAKSZAVA. Amikor a "spin" szót használják, akkor az az (elméleti) fizika szakszava.

Amikor a (habár magyar szó, de mégis) a feszített héjszerkezetek kifejezést használják, akkor az STATIKÁNAK (az építészmérnöki tudományok egyik ágazatának) magyaros szóelemekből összeállított műszava. Tehát még ez sem valódi "magyar" szó, hanem csak szakszó.

MINDEZEK nem magyar, hanem szaknyelvi szavak.

Ismétlem: a hiba forrása a hivatalos nyelvészet értetlensége + az a kínos igyekezete, hogy a természetes nyelveket a műnyelvek színvonalára züllessze le.

Most azt magyarázom el, hogy ezek miért nem lehetnek "magyar" szavak? Azért nem, mert a szakmán kívül csak elenyésző tört százalék magyar anyanyelvű ismeri / használja / fogja használni őket valaha is. Egy embernek ugyanis maximum - de akkor már sokat mondok - 4-5 szakmája lehet életében. S még az alap-szakmák száma is SOKSZÁZ. Tehát nincs olyan eset és nem is lesz, hogy bárki félmillió vagy mégtöbb szakszót ismerjen és használjon.

38 Irgun Baklav 2015. szeptember 27. 21:40

@Janika: Hát, olyat azért ne mondjál Józsi bácsinak, hogy dobjon a kályhába grafitot, mert jó eséllyel max. a grafitceruzáját dobhatná bele, abban ui. tényleg van grafit, de kár lenne érte, amit meg Józsi bácsi általában a kályhába dobál (lapátol) az valamilyen kőszén.

A kémiaórán azt érdemes lehet elmagyarázni, hogy a gyémántban meg a grafitban is szénatomok vannak, de ettől még nem hívható minden szén grafitnak meg gyémántnak (vagy fullerénnek), mert ezek szűkebb jelentésű szavak (nem minden rovar bogár...).

A karbon- nálunk leginkább összetételekben helyettesíti a szenet, vagy ha a szén latin nevét használjuk (mondjuk a periódusos rendszerben a C rövidítést magyarázva).

37 Janika 2015. szeptember 27. 21:30

@Irgun Baklav: OK.

@lcsaszar: tök jók ezek a szavak. A mai napig nem ismertem ezeket, szódium, szulfur és a többi. :-)

Gondolom Józsi bácsi akkor is furcsán nézne, ha megkérnénk, hogy a szulfurozás után dobjon egy kis karbont a kályhába vagy tegyen rá grafitot. Pedig ezek sokkal inkább magyar szavak és ugyanúgy szenet jelentenek.

Ha én kémia tanár lennék, akkor felhívnám a tanulók figyelmét arra, hogy bizonyos környezetben ezek előfordulhatnak.

36 Irgun Baklav 2015. szeptember 27. 21:02

@Janika: Kezdeném a végén: a címfordítás még a műfordításon belül is külön műfaj, ezt ki is hangsúlyozták abban a cikkben is

Ott nem feltétlenül az a lényeg, hogy a tartalom szó szerint feleljen meg az eredetinek. Ha egy szójátékról, mondókáról van szó, mint jelen esetben, akkor az eredeti hangulatát, ritmusát kell visszaadnia.

Az angol sanctuary szó is előbb jelentett szentélyt, mint menedéket vagy vadrezervátumot; a jelentése úgy bővült, hogy egyfajta metaforaként alkalmazták. Ha valamiért most érthető a szentély szó ilyen értelemben, akkor metaforaként érthető, ezt adja vissza az indexes cikkben az idézőjel is. Tény, hogy ez nem olyan félrefordítás, ami totál félrevitte volna a szöveg értelmét, és ezért még én se küldeném Recskre kényszermunkára a fordítót/cikkírót, de a farkasotthon szerintem jobb fordítás lett volna. Ennyike. :-)

@lcsaszar: Egyetértek.

35 lcsaszar 2015. szeptember 27. 20:51

Szódiumot, potasszumot - már bocsánat - kizárólag olyan újságírók használnak, akik az illető cikket angolból fordították, és fogalmuk sincs róla, hogy miről is szól. Ha Józsi bácsinak azt modják, hogy ki kellene szulfurozni a hordókat, valószínűleg gondol egyet s mást magában.

34 Janika 2015. szeptember 27. 20:41

@Irgun Baklav:Attól függ. Ha kontextusban érthető, akkor szerintem nem az. Egy-egy kiragadott szót vizsgálva ezt még nem lehet eldönteni. A cikk ott követi el a hibát, hogy egy kontextusban szereplő szót vizsgál kontextusából kiragadva és úgy keres hozzá minél közelebbi fordítást.

Itt van pl írói szentély:

www.muvesz-vilag.hu/irodalom/hirek/19187

Nyilván itt sem a templomi helyiséget értik, vagy azt ahol imádkozott. Ez félrefordítás lenne? Szerintem nem, mert érthető.

Sőt, ha valaki a disznóólt elnevezi disznószentélynek, esetleg a horgászboltot horgász-szentélynek az is rendben lenne, mégcsak fordítani sem kell ilyen szavakhoz.

Egy másik cikkben a tinkert suszternek fordították és azt írták róla hogy nem félrefordítás. Pedig nyilván félrefordítás, mert a tinker bádogost jelent, ám abban kontextusban mégsem tekintették annak.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X