Én farkasrezervátumnak fordítanám.

"inkább farkas menedék": És csóválja is a farkát?

A képen IV. (rettegett) Iván látható, De mi:

Nem félünk a farkastól,

farkastól,

farkastól!

Nem bánt az, csak megkóstol,

megkóstol,

megkóstol.

@nadivereb: Jaja, valóban ez is tökéletes megoldás lenne.

@honestesiologist: Különdíjas természetesen! Igazság szerint azonban Rettegett Iván csak az első lépés a megoldáshoz vezető rögös úton.

Orosz cár volt. Az első. De ha Oroszország, akkor medve. Vagy a farkasordító hideg orosz télre gondolsz?

@honestesiologist: Az a sajnálatos igazság, hogy egy teljesen abszurd baromságra gondolok. Mostanában olyan könnyen megfejtettek mindent, hogy kénytelen voltam bekeményíteni. :)

Rettegett Ivánról Eisenstein készített filmet Prokofjev zenéjével, aki a Péter és a farkas szerzője

A cikk következtetésével vitatkoznék:

A jó fordításnak vissza kell adni azt a gondolatot, érzést. Ami az eredeti nyelvben is megvan.

Az hogy ott a sanctuary szót használták és nem a hétköznapibb shelter-t, annak oka van. Nyilván fenkköltebb, irodalmibb így nevezni. Ez a jelentés elveszik, ha simán menedéknek fordítjuk.

És bár furcsán hangzik, a farkaszszentély jobban visszaadja az eredeti kifejezés hangulatát, mint a farkasmenedékhely.

@Janika: A shelter és a sanctuary a Wikipedia szerint nem ugyanaz:

en.wikipedia.org/wiki/Animal_sanctuary

@Janika: "Az hogy ott a sanctuary szót használták és nem a hétköznapibb shelter-t, annak oka van. Nyilván fenkköltebb, irodalmibb így nevezni."

Nem, ez tévedés. A "shelter" nem hétköznapibb, csak simán mást jelent. Az egy leginkább házikedvencek, esetleg sérült vagy más okból intenzív gondoskodást igénylő vadállatok befogadására alkalmas létesítmény. Magyarul menhely vagy otthon.

A "sanctuary" általában nagyobb területű, a természetes életkörülményeket a lehetőségekhez képest a legjobban megközelítő, többnyire kifejezetten (ex situ vagy in situ) fajvédelmi célú terület. Magyarul rezervátum, bár hallottam már menedéknek is magyar szaknyelvben, de ez utóbbi inkább átmenetet képez a menhely felé (pl. beteg vagy sérült vadállatok rehabilitációjára szolgál).

A "szentély" szó ellenben ilyen értelemben magyarul nem használatos, sse a szaknyelvben, se a köznyelvben. Per pillanat nincs ilyen magyar kifejezés.

@nadivereb: Én is ezt mondom, mást jelent. A cikkben említett menedékhely fordítás inkább a shelternek felelne meg. Azt is tudom, hogy magyarul a szentély szót nem használják ilyen célra. Azonban a szentélynek magyarul is van egy olyan jelentése, ami egy olyan helyet jelöl, ahová csak kiváltságosok juthatnak el. Pl egy festő műtermét nevezhetjük a festő szentélyének. Az angol szó kettős jelentését egyik magyar fordítás sem adhatja vissza, én mégis azt mondom hogy a farkasszentély áll hozzá a legközelebb. Olyan hely, ahová csak a farkasok juthatnak el. Ez az ő "farkasmenyországuk", ahol békében, biztonságban lehetnek. Ezt a fajta jelentést a menedékhely fordítás nem adja vissza. A farkasmenedékhely nekem azt a helyet jelöli, ahová mondjuk vihar elől behúzódhatnak. A rezervátum már valóban közelebb áll hozzá, de a szentéllyel ellentétben negatív érzelmi töltettel.

@Janika: a farkasszentély nem ad vissza semmit, mert ilyen magyar szó nincsen. Semmilyen érzelmi töltettel nrm rendelkezik, mert nem használja senki. Egyébként ha elolvasod a szöveget, láthatod, hogy pont a magyar "menedékhely" vagy "farkasotthon" jelentés van hozzá a legközelebb, a rezervátumot én azért preferálom csupán, mert szaknyelvben sokkal elterjedtebb.

@pocak: hahó, mi ha helyzet a megoldásommal? nem érdemel legalább egy umlautot? ;)

@nadivereb: Pedig amióta leírta valaki és jelentlést rendelt hozzá, már létezik.

A magyar nyelvben egyik gyakori szóalkotási mód, a szóösszetétel.

Az angolban is valaki egyszercsak elkezdte használni a szentély szót ebben az értelemben. Most ennek lehetünk tanúi a magyar nyelvben is.

Hogy elterjed-e vagy sem, az már egy másik történet.

Amúgy a szentély szó magyarul is többet jelent a szent helynél:

szentely.szojelentese.com

Tehát nem ördögtől való a farkasszentély szóösszetétel sem.

Olyan hely, ahová csak farkasoknak szabad belépni.

Nincs ezzel semi gond.

@Janika: itt van két macskaszentély, ugyanebben az értelemben:

cukisag.blog.hu/2014/03/14/a_macskak_paradicsoma

hu.wikipedia.org/wiki/Tasirodzsima

Itt meg egy normál menedékház, szintén szentélynek elnevezve:

ronkhazak.ro/farkas-menedekhaz/

Itt meg a nyest cikke arról, hogy mikor mondhatjuk hogy egy szó létezik:

www.nyest.hu/hirek/lenni-vagy-nem

Ez alapján továbbra is azt mondom, hogy a farkaszszentély szó, létezik.

@Janika: itt a Népszava cikke, szódium-thiopentállal: nepszava.com/2011/03/amerika/szodium-thi...obzott-el-a-dea.html

Ez egy másik, ugyanazzal:

nepszava.com/2011/04/amerika/nyitott-sze...heto-a-szadista.html

Fogkrémekben megjelenik a szódium-fluorid:

hajraegeszseg.hu/cikk/2014-05-04/keruljuk-a-fluoridos-fogkremet

Étrendkiegészítő tartalmaz szódium-foszfátot is:

www.firstendurance.hu/hu/products/qanda.php?id=12

Ez alapján elmondhatjuk, hogy a szódium szó is létezik, hiszen használják. Igen, létezik, kémiából és angolból egyaránt gyengén muzsikáló fordítók munkájának eredményeképpen, akik nem tudják, hogy magyarul ezt (összetételekben is) nátriumnak szokás hívni. De van-e valaki

(folytatás) Van-e valaki, elkezdené bizonygatni, hogy a szódium magyarul más jelentésárnyalatot hordoz, titokzatosabban, tudományosabbul hangzik, mint az egyszerű kis nátrium?

Ez a lovaknak szánt étrendkiegészítő a szódium mellett még potassziumot is tartalmaz: horze.hu/tapok-etrendkiegeszitok/6688-pharma-elektrolit-3kg.html

@Irgun Baklav: Ki kell hogy ábrándítsalak, egy szó létezését egyáltalán nem befolyásolja, hogy milyen körülmények között került a nyelvbe.

Fordítási tudatlanság volt? Na és, ez nem kizáró ok.

A szódium nekem ismeretlen volt eddig, rákerestem, és azt látom, hogy ez széles körben elterjedten használt szó, a nátrium másik elnevezése.

Ez megint csak nem lehet kizáró ok, rengeteg dolognak több neve van, mégis megfér egymás mellett. (pl. eb-kutya) Vagy a printert, monitort, lájkot, fájlt, stb. sem fordítja mindenki magyarra, pedig lehetne. Pont itt a nyesten a nyelvészek vannak azon a véleményen, hogy amit és ahogy a nyelvhasználók használnak az a helyes és úgy helyes. Sőt ezek az átvételek csak gazdagítják a nyelvet.

Ha a nátrium helyett szódiumot mondanak, akkor az bizony úgy is helyes. A karbonnak is van magyar neve: szén. Szerinted akkor a karbon-kor, karbonszálas bicikli, stb. is hibás és csak a tudatlanok nevezik így?

Vagy ott van a budapesti városrész neve: Angyalföld, hasonló fordítási hibaként kezdte.

@Janika: De nem lehetünk tanúi, hogy magyarul is megjelenik ez a jelentés, mert nem jelenik meg. A fordító egyszerűen elrontotta, ez a szó jelenleg nem használatos, még akkor sem, ha a cukiságblog egyik nagytiszteletű szerzője is elrontotta egyszer ugyanezt. A google nem ad rá ki találatot és meggyőződésem, hogy ha bárkitől megkérdezed, hogy mit jelent, akkor nem fogja érteni, csak ha kikövetkezteti az angolból. Ennyi, félrefordítás történt, lehet továbbhaladni.

Ha bármi okból elterjed ez a kifejezés, akkor nyilván nem fogom megkérdőjelezni a létjogosultságát, de ez itt egy halálegyszerű helyzet: egy egyszeri, tévedésből (pontosabban fordítói hanyagságból) eredő hiba.

@Janika: Megint tévedésben vagy. A szódiumot valójában nem használja senki. Az egyetlen előfordulási helye a nyelvben az elrontott fordítások. Senki nem nevezi szódiumnak a nátriumot semmilyen párbeszédben vagy írott anyagban, csak ha nem tudja, hogy miről van szó. A szódium szónak nincs jelentése.

Ugyanígy: ha ténylegesen megjelenne természetes használatban a nyelvben, semmi baj nem lenne vele - de pont azért hibás, mert az emberek nem értik, nem azonosítják be általa a periódusos rendszer megfelelő elemét. Nemhogy más jelentésárnyalata nincs, de még jelentése se.

@nadivereb: Ebben és a két macskás cikkben önmagában is kikövetkeztethető a jelentés, elég elolvasni a szövegkörnyezetet. Pont ez a lényeg. Ahhoz hogy megértsük, már nem kell hozzá az angol eredeti, sem a szótárazás. Nekem legalábbis világos volt első olvasatra is hogy mit jelenthet itt a farkasszentély.

A hivatkozott index cikkben egyébként ott van a személy is, aki létrehozta ezt. Őt az írásban farkasembernek nevezik. Na abba inkább bele lehetne kötni, mivel a farkasember magyarul nem farkasokkal foglakozó embert jelent. Mégis érthető!

@Janika: Kissé figylmetlenül olvastad a kommentemet. Én is pont azt mondtam, hogy igen, ez a szó is létezik. Más kérdés, hogy a használójának kémiai, nyelvi ismereteiről vélhetően többet árul el, mint szeretné, de tény az, hogy magyarul ezt az amatőr fordítók ma már a nátrium szinonimájaként használják, azaz csak majdnem, hiszen pont ők nem tudják, hogy ez a két szó ugyanazt jelenti.

De akkor vajon mégsem szinonima? Nem, számukra a nátrium meg a szódium egyértelműen valami egészen más. A szódium valami nagyon titokzatos, nagyon kémiai elem, ami nem rémlik nekik kémiaóráról.

Mindenesetre azt senkinek nem ajánlanám, hogy mondjuk a Vegyészmérnök szakon írt diplomamunkájában szódiumot használjon szinonimaként, mert minimum körberöhögik. Rosszabb esetben meg is húzzák. A farkasszentély is ugyanez a kategória, lehet használni, de a használata a használójáról állít ki egyfajta bizonyítványt. Nem, nem színjeleset...

@nadivereb:a legtöbben az atomot sem tudják megkülönböztetni a molekulától és a nátrium-klorid-ról sem tudják hogy az magyarul konyhasó, az aszkorbinsav-c vitamin ismerete meg misztikumba megy. ez tehát nem a lehet helyesség-helytelenség kritériuma.

"A szódium szónak nincs jelentése."

Ehhez képest elég pontosan meghatároztuk, hogy a magyar nyelvű szövegekben csak és kizárólag nátriumot jelent.

@Janika: "Pont itt a nyesten a nyelvészek vannak azon a véleményen, hogy amit és ahogy a nyelvhasználók használnak az a helyes és úgy helyes."

Valami ilyesmit mondanak valóban, de csak majdnem. Idézzük inkább, hogy ebben a témában mi volt Fejes László, nyelvész, a nyest.hu egyik felelős szerkesztőjének az álláspontja:

"[A] nátrium angol neve, a sodium (...) számos félrefordításra nyújt alkalmat – ha magyar szövegben találkozunk szódiummal vagy szódiumot tartalmazó vegyülettel, máris tudhatjuk, hogy valakik megint spóroltak a fordításon. A szódabikarbóna ’nátrium-hidrogénkarbonát’ HCO3−) és nátrium- (Na+ ionok elegye – alak azonban arra látszik utalni, hogy a szóda a magyarban előfordul puszta ’nátrium’ jelentésben is. (És hogy a dolog még bonyolultabb legyen: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szóda előfordul ’szódabikarbóna’ jelentésben is.) www.nyest.hu/hirek/honnan-ered-a-szoda

Azaz a "szóda" (összetételekben a szóda-) jelent egy növényt, nátrium-karbonátot, szódabikarbónát, de nátriumot is, valóban többjelentésű szó, a szódium- azonban csak annyit jelent, hogy valakik spóroltak a fordításon.

@Janika: Nem, a szódium magyar nyelvű szövegekben kizárólag félrefordítás útján fordul elő. Ha mutatsz nekem egy olyan előfordulást, ami nem fordítás útján jött létre és szerepel benne a szódium (átvett anyagok stb. nem számítanak, magyar nyevlű, eredeti szöveg kell), elfogadom, hogy létezik.

A farkasszentély helyességéhez való ragaszkodásodat nem értem. Először kezdted azzal, hogy az eredeti angolban azért használták a sanctuary-t, mert annak valamiféle fennkölt stílusárnyalata van, és ezt a "farkasszentély" adja vissza a legjobban. Egyrészt többen is bebizonyítottuk, hogy az eredetiben szó sincs fennköltségről, egész egyszerűen ez a neve az ilyen létesítményeknek. A farkasszentély szó viszont nem használatos a magyar nyelvben. Kész, pont, ennyi, hibázott a fordító és kész.

Amikor egy szöveget fordítok, két célom van: az olvasó értse azt a magyar nyelvű szöveg olvasása során, 1) amit én írni szerettem volna (ettől lesz sikeres a kommunikáció) és 2) amit az eredeti szöveg jelent. A farkasszentély szó ezek egyikének se felel meg igazán (az 1-nek még csak-csak, ha eltekintünk attól, hogy gyakorlatilag neologizált a fordító).

@nadivereb: Azóta jutott eszembe: az "uránium" szó tudtommal ugyanígy kezdte a karrierjét: a magyar szaknyelvben az a neve, hogy urán, de a fordítók jó része ezt nem tudta vagy nem érdekelte. Most viszont már egyértelműen elterjedt, széles körben használatos szó, és bár a szaknyelvben még mindig uránnak hívják az elemet, a köznyelvben az uránium teljesen rendben van.

A szódium viszont (még?) nem tart itt.

@nadivereb: @Irgun Baklav: elfogadom az érveléseteket, csupán arra próbáltam rávilágítani, hogy mind a farkasszentély, mind a szódium megfelel annak a kritériumnak, hogy értelmes szó legyen. Sőt még abban az esetben is, ha félrefordítás útján jöttek létre.

@Janika: Igen, de én azért különbséget tennék a félrefordítás/tükörfordítás/nem-fordítás révén keletkezett, de közismert, közkeletű; illetve a hasonló módon keletkezett, de a nyelvben nem meghonosodott szavak között.

Nekem a farkasszentélyről kontextus nélkül Romulus és Remus, meg valami ókori római vallás/kultusz jutna eszembe, és nem farkasotthon, -menedék vagy rezervátum. A szódiumról az angolul tudó, kémiából nem reménytelenül alulképzett olvasóknak jut eszébe a nátrium, a kémiából jó, de angolul nem tudó olvasónak vélhetően semmi, és maga a fordító sem tudja hozzákötni semmihez, mert ezért nem fordította le rendesen.

Ennyiben egyébként más a "szénszálas" helyett a "karbonszálas", meg az urán- helyett az uránium- fordítási megoldásoknál, ti. azok legalább a latin névből keletkeztek, ami a periódusos rendszerben található rövidítések miatt (C - Carbon; U - Uranium) az angolul nem tudó kémiatudoroknak is átlátható.

@Irgun Baklav: én meg pont azt mondom, hogy tökmindegy milyen módon kerül a nyelvbe egy szó. Kontextus nélkül a farkasemner sem ezt jelenti, ám érdekes módom, azt senki sem kifogásolta.

Az amerikai népszava amúgy gyanús nekem. Még azt is simán el tudom képzelni, hogy az amerikai magyarok a szódium szót használják a nátrium helyett.

A hivatkozott cikkidézet Fejes Lászlótól meg szerintem szembemegy a nyest.hu általános véleményével. Hiszen ha használnak egy szót, akkor az helyes és úgy helyes. Ha pedig valaki ezt fordítás (vagy nem fordítás) során használja az a fentiek szerint nem lehet hiba, tehát félrefordítás sem. Az adott szót használó műveltsége, nyelvtudása meg nyilvánvalóan irreleváns ennek a megítélésében.

@nadivereb: sajnos magyar nyelvű, nem fordított, nem átvett, stb szövegekben a nátrium se nagyon fordul elő. Nem is találtam ilyent.

Ez valószínűleg szintén fordítás, ám nem gondolom, hogy pont a National Geographic spórolna a tudományos fordításon.

www.ng.hu/Fold/2004/01/A_Fold_magja_egys...y_korabban_gondoltak

"Ezekben olvadt szódiumot helyeznek el. Egy propeller ezután a belső hengerben lefelé kezdi hajtani a szódiumot..."

A farkaszszentély az adott kontextusban meg mindkettő kritériumnak megfelel. "kizárólag farkasok számára kialakított hely" értelemben.

@Janika: A "farkasembert" azért nehéz kifogásolni, mert a "The Wolf Man" egyedi titulus nehezen fordítható másképp, még akkor is, ha amúgy másra szokták használni. Ennek nincs bevett másmilyen fordítása, míg a "[widelife/wolf/bird stb.] sanctuary"-nak van.

Én is azt mondtam, hogy nem az számít, hogy milyen módon került a nyelvbe egy szó eredetileg, hanem azt, hogy jelenleg ki/hogy/milyen kontextusban használja. Aki a szódiumot érti, azért érti mert az angol sodium szót ismeri, ergo olyan mintha a fordító le sem fordította volna.

"Hiszen ha használnak egy szót, akkor az helyes és úgy helyes." Szerintem ezt csak a tudatos nyelvhasználatra lehet vonatkoztatni, azaz ha valaki azért tudja, hogy az a szó mire vonatkozik, mit jelent. Ez talán a kétnyelvű amerikai magyarokra valóban igaz lehet (ha ők kémiát angolul tanultak, magyarul nem), de ebben az esetben sem fordításról, csak magyar fonetika szerinti átírásról van szó.

@Irgun Baklav: khm, szóval, akartam mondani "wildlife sanctuary", nem *widelife. :-}

Most ha én, meg rajtam kívül még pár süsü vadélet-szentélynek fordítjuk, akkor az sem félrefordítás? :-))

@Janika: Hát, sajna a magyar ismeretterjesztő- és természetfilm-csatornákat (HIStory, National Geographic, Discovery) ismerve, és néha nézve nem vagyok benne biztos, hogy nem a szakfordítón spóroltak. Biztos, ami biztos, én inkább eredeti hangsávval szeretem őket nézni...

@Irgun Baklav:Attól függ. Ha kontextusban érthető, akkor szerintem nem az. Egy-egy kiragadott szót vizsgálva ezt még nem lehet eldönteni. A cikk ott követi el a hibát, hogy egy kontextusban szereplő szót vizsgál kontextusából kiragadva és úgy keres hozzá minél közelebbi fordítást.

Itt van pl írói szentély:

www.muvesz-vilag.hu/irodalom/hirek/19187

Nyilván itt sem a templomi helyiséget értik, vagy azt ahol imádkozott. Ez félrefordítás lenne? Szerintem nem, mert érthető.

Sőt, ha valaki a disznóólt elnevezi disznószentélynek, esetleg a horgászboltot horgász-szentélynek az is rendben lenne, mégcsak fordítani sem kell ilyen szavakhoz.

Egy másik cikkben a tinkert suszternek fordították és azt írták róla hogy nem félrefordítás. Pedig nyilván félrefordítás, mert a tinker bádogost jelent, ám abban kontextusban mégsem tekintették annak.

Szódiumot, potasszumot - már bocsánat - kizárólag olyan újságírók használnak, akik az illető cikket angolból fordították, és fogalmuk sincs róla, hogy miről is szól. Ha Józsi bácsinak azt modják, hogy ki kellene szulfurozni a hordókat, valószínűleg gondol egyet s mást magában.

@Janika: Kezdeném a végén: a címfordítás még a műfordításon belül is külön műfaj, ezt ki is hangsúlyozták abban a cikkben is

Ott nem feltétlenül az a lényeg, hogy a tartalom szó szerint feleljen meg az eredetinek. Ha egy szójátékról, mondókáról van szó, mint jelen esetben, akkor az eredeti hangulatát, ritmusát kell visszaadnia.

Az angol sanctuary szó is előbb jelentett szentélyt, mint menedéket vagy vadrezervátumot; a jelentése úgy bővült, hogy egyfajta metaforaként alkalmazták. Ha valamiért most érthető a szentély szó ilyen értelemben, akkor metaforaként érthető, ezt adja vissza az indexes cikkben az idézőjel is. Tény, hogy ez nem olyan félrefordítás, ami totál félrevitte volna a szöveg értelmét, és ezért még én se küldeném Recskre kényszermunkára a fordítót/cikkírót, de a farkasotthon szerintem jobb fordítás lett volna. Ennyike. :-)

@lcsaszar: Egyetértek.

@Irgun Baklav: OK.

@lcsaszar: tök jók ezek a szavak. A mai napig nem ismertem ezeket, szódium, szulfur és a többi. :-)

Gondolom Józsi bácsi akkor is furcsán nézne, ha megkérnénk, hogy a szulfurozás után dobjon egy kis karbont a kályhába vagy tegyen rá grafitot. Pedig ezek sokkal inkább magyar szavak és ugyanúgy szenet jelentenek.

Ha én kémia tanár lennék, akkor felhívnám a tanulók figyelmét arra, hogy bizonyos környezetben ezek előfordulhatnak.

@Janika: Hát, olyat azért ne mondjál Józsi bácsinak, hogy dobjon a kályhába grafitot, mert jó eséllyel max. a grafitceruzáját dobhatná bele, abban ui. tényleg van grafit, de kár lenne érte, amit meg Józsi bácsi általában a kályhába dobál (lapátol) az valamilyen kőszén.

A kémiaórán azt érdemes lehet elmagyarázni, hogy a gyémántban meg a grafitban is szénatomok vannak, de ettől még nem hívható minden szén grafitnak meg gyémántnak (vagy fullerénnek), mert ezek szűkebb jelentésű szavak (nem minden rovar bogár...).

A karbon- nálunk leginkább összetételekben helyettesíti a szenet, vagy ha a szén latin nevét használjuk (mondjuk a periódusos rendszerben a C rövidítést magyarázva).

A nyelvészet hozzáállásában (felfogásában) van a hiba. Pedig ők is használnak terminusz technikuszokat, amiket (jó esetben) pontosan definiálnak, máskor meg arra se képesek, lásd: a fonológia és a fonetika elkülönítése.

Na nem ekézem őket tovább, de eddig indokolt. Miért? Mert ők terjesztik azt a tévhitet, hogy minden, magyar nyelvi környezetben használt szó az magyar szó (volna). Nem igaz.

Rajtuk kívül minden más szakmabeli tudja, hogy nekik KÜLÖN szakmai nyelvük van. Ami se nem magyar, se nem angol (latin), német, se semmilyen, hanem...

...amikor már az egész világon a nátrium szót használják a Na vegyjelű elemre és vegyületeire, akkor az a KÉMIA SZAKSZAVA. Amikor a "spin" szót használják, akkor az az (elméleti) fizika szakszava.

Amikor a (habár magyar szó, de mégis) a feszített héjszerkezetek kifejezést használják, akkor az STATIKÁNAK (az építészmérnöki tudományok egyik ágazatának) magyaros szóelemekből összeállított műszava. Tehát még ez sem valódi "magyar" szó, hanem csak szakszó.

MINDEZEK nem magyar, hanem szaknyelvi szavak.

Ismétlem: a hiba forrása a hivatalos nyelvészet értetlensége + az a kínos igyekezete, hogy a természetes nyelveket a műnyelvek színvonalára züllessze le.

Most azt magyarázom el, hogy ezek miért nem lehetnek "magyar" szavak? Azért nem, mert a szakmán kívül csak elenyésző tört százalék magyar anyanyelvű ismeri / használja / fogja használni őket valaha is. Egy embernek ugyanis maximum - de akkor már sokat mondok - 4-5 szakmája lehet életében. S még az alap-szakmák száma is SOKSZÁZ. Tehát nincs olyan eset és nem is lesz, hogy bárki félmillió vagy mégtöbb szakszót ismerjen és használjon.

@Krizsa: Ez igazából már mellékszál itt, így csak röviden mennék bele.

Igen, ezeknek egy része valóban szakszó, de manapság, amikor az érettségizettek aránya már jócskán a társadalom többségét teszi ki nálunk, na meg tőlünk nyugatabbra is, egy-két ilyen szakszó ismerete az általános műveltség részeként azért elvárható.

Persze, a hafniumot, seaborgiumot, protaktíniumot ismerjék csak a kémikusok, a mindennapi életben semmi dolgunk vele, de a nátrium, kálium, szén és kén azért nem ez a kategória.

Ezt mutatja akár már az is, hogy utóbbi kettőnek van rendes magyar neve is, ált. nem a nemzetközi nevén hivatkozunk rájuk (kivéve összetételekben: karbidok, szulfitok).

De a nátriumnak, káliumnak meg pl. az angolban van saját megnevezése (sodium, potassium), erről esett szó itt korábban, és így nem is igaz, hogy az egész világon ugyanúgy neveznék őket. Ezek a kémiai elemek egyszerűen túl hasznosak ahhoz, hogy legalább a nevüket ne ismerjük fel; ellentétben mondjuk a lantanoidákkal.

@unikornis: Ez zseniális! Baromira nem erre gondoltam, de egyértelműen különdíjas.

Másfelől a jelek szerint végre csak kitaláltam egy nehéz képrejtvényt. Az eredeti megoldás felé tartva egyelőre ott tartunk, hogy a képen Rettegett Iván.

[kínosan nem a témába vágó hozzászólás miatt moderálva. A Leiterblogos cikkek nem nyelvészeti, pláne nem gyöknyelvészeti témájúak, ezért - hacsak nem a fordítással kapcsolatban szíveskedik megjegyzést tenni - a gyöknyelvészeti szólistákat teketória nélkül fogjuk moderálni ezekből a cikkekből.

A szerkesztőség]

@Krizsa: hagyj már lógva. Legalább a leiterjakabot kíméld meg légyszi a gyökmániádtól.

@pocak: akkor ez a megoldás olyan, mint Rettegett Iván könyvtára...

@unikornis: annyit súgok, hogy egy borzalmasan erőltetett szóviccről van szó, ahol nem stimmel a j meg a ly.

@pocak: Szentivánéji álom? De azzal hogy jön össze a farkas? :-)

Hmm, most, hogy nézem, egyszer előfordul a szövegben a holdra vonyító farkas, de nem túl prominens helyen. :-)

@Irgun Baklav: Hát sehogy, csak a szentéj :) De igen, ez volt a megoldás.