Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyetért Szekszárd önkormányzatának aggályaival: az állami fenntartású iskolák nemzetiségi vagy egyházi fenntartásba kerülése sok esetben elitiskolák kialakulásához vezethet, szegregációs folyamatokat indíthat el. Tavaly az Ombudsman és nemzetiségi ügyekért felelős helyettese a nemzetiségi oktatást folytató középiskolákat vizsgáló 2014-es jelentésükben rámutattak arra, hogy a nemzetiségi iskolák, bár kifejezetten jól teljesítenek, a felvételi szelekció eredményeként azonban alulról „jól zárnak”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A nemzetiségi és az egyházi iskolák ugyanis többnyire nem „körzetes iskolák”, vagyis nem rendelkeznek olyan beiskolázási körzettel, mint amellyel az állami iskolák. Az állami iskolák beiskolázási körzete határozza meg, hogy mely utcákban lakó gyerekek felvételét nem utasíthatják el. Ma törvény írja elő, hogy a beiskolázási körzeteket úgy kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek (akik legalább fele becslések szerint roma gyermek) iskolák közötti aránya kiegyenlített legyen. Ez az a szabály, amely éppen a szegregáció megelőzését hivatott szolgálni. Ha egy településen belül az állam iskolák mellett egyházi vagy nemzetiségi intézmények is működnek, ezekre nem vonatkozik a helyben lakó gyermekek kötelező felvételére vonatkozó rendelkezés.

Forrás: Wikimedia Commons / Moataz1997 / CC BY-SA 4.0

Daróczi Gábor, a CFCF elnöke figyelmeztetett arra, hogy a nemzetiségi és egyházi intézmények is állami támogatásból működnek, ezért megengedhetetlen, hogy ne vegyék ki szerepüket a HHH és roma gyerekek oktatásából. A szekszárdi ügyre visszatérve Daróczi Gábor hangsúlyozta, a KLIK és az EMMI feladata, hogy a fenntartói jogok átadását megelőzően körültekintően járjanak el, mérjék fel a szekszárdi önkormányzathoz hasonlóan a várható következményeket, és ne engedjenek a szegregációs nyomásnak.