-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Római szarkofágok bukkantak fel a Közel-Keleten, Törökországban és Libanonban egyaránt.
Díszes római szarkofágot emeltek ki a Földközi-tengerből a török partoknál, Alanya üdülővárosnál, az ókori Iustinianopolis közelében. Egy búvároktató vette észre három hete a homokkal és kövekkel borított tárgyat a tengerfenéken. Miközben megpróbálta megmozdítani a leletet, előtűntek a homok alól a kőfaragványok. A férfi lefényképezte a díszeket, majd a felvételeket megmutatta az Alanyai Múzeum szakembereinek – olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.
A bodrumi víz alatti régészeti múzeum szakemberei tisztították meg a szarkofágot a homoktól és a törmeléktől, majd emelődaruval a felszínre hozták. A szarkofágot Erósz, a szerelem és a vágy görög istenének, valamint a kígyóhajú szörnyetegnek, a Medúzának (Medúsza) a "portréi" díszítik. A szakemberek szerint a Kr.u. 2. vagy 3. századból származó, valószínűleg római szarkofágról van szó.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hat kőszarkofágot tártak fel libanoni régészek az ókori Büblosz területén, a leletek a késő római korból, a korai bizánci időkből származnak. Tania Zaven, a libanoni örökségvédelmi hivatal régésze szerint a kőkoporsók egy régi ház alatt voltak eltemetve, és a szakember reményei szerint további kőkoporsók kerülhetnek elő a feltárások során más házak padlózata alól. A szarkofágok egyfajta családi kriptaként működtek, ahová hosszú időn át temetkeztek egy-egy família tagjai - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.
A világ legrégebbi városának nevezett föníciai Büblosz már ötezer éve, Kr.e. 3000 táján forgalmas kikötő volt, amely a középső bronzkorban a cédrusfa- és papiruszkereskedelemben töltött be fontos szerepet. A város virágkorát Kr.e. 2500-1500 élte. Kr. e. 900-tól a terület mindinkább az asszír birodalom befolyása alá került, később a babiloniak és a perzsák uralkodtak itt. Kr.e. 332-ben III. Alexandrosz (Nagy Sándor) foglalta el, a hellenizált várost Nagy Heródes (Kr.e. 37 - Kr.e. 4.) építtette át. A római korban Büblosz az Adonisz-kultusz központja lett.
A keresztesek az akkor Gibelet néven ismert várost 1130-ban foglalták el, 1189-ben Szaladin-szultán hódította meg a települést, 1266-ban pedig I. Bajbarsz mamlúk uralkodó csapatai vették be Bübloszt. A város 1516-tól az Oszmán birodalom irányítása alá került.