A leletekről a Journal of the Near Eastern Studies folyóiratban jelent meg tanulmány. Az asszír helytartói palota feltárását nemzetközi régészcsoport végzi, az ásatások során került napvilágra a korabeli gazdasági és politikai döntésekről tudósító archívum, ékírásos agyagtáblák sokasága – olvasható a The Independent online kiadásában.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

John MacGinnis, a Cambridge-i Egyetem régésze figyelt fel azokra az agyagtáblákra, amelyek 60 nő, valószínűleg a háború során ejtett foglyok neveit sorolták fel. Az asszonyokat valamilyen gazdasági célból, munkavégzésre vezényelték a palotába a Kr.e. 8. század második felében.

Amikor a kutató elkezdte elemezni a neveket, észrevette, hogy közülük 45 semmiféle hasonlóságot sem mutat a már ismert sok ezer ókori közel-keleti névvel. A régészek és a nyelvészek most elemzik a rejtélyes neveket, hogy kiderítsék, a betűk sorrendje, vagy betűk gyakorisága valamely már ismert ókori nyelvvel nem mutat-e esetleg rokonságot.

A tudósok azonban valószínűsítik, hogy a 45 asszony a történelem első ismert „barbárjai” közül kerülhetett ki – a Zagrosz-hegységben (mai Irán) élő vad törzsek keserítették meg Mezopotámia népeinek életét, s az adott időszakban az asszírok csak Zagrosz térségében folytattak hadjáratokat.