nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hiába menekülsz, hiába futsz?
Szabad utat az egynyelvűségnek! 2016-ig...

A 2011-es év végének törvényhozási dömpingje meghozta az úgynevezett nyelvvizsga-amnesztiát mindazoknak a fantomdiplomásoknak, akik nyelvvizsga hiányában nem tudják átvenni valódi oklevelüket. Az új jogszabály az intézményekre bízza a döntést: futni hagyják-e nyelveket nem beszélő diplomásaikat vagy sem, illetve rájuk rója a feladatot, hogy nyelvtanfolyamokon és belső, intézményi vizsgákon követeljék meg a nyelvtudást hallgatóiktól. Hogy dönthetnek egy ilyen helyzetben a felsőoktatási intézmények?

Molnár Cecília Sarolta | 2012. január 11.
|  

2011. december 20-án az országgyűlés elfogadta a hároméves nyelvvizsga-amnesztiáról szóló, a felsőoktatási törvényhez benyújtott módosító javaslatot. E szerint 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják majd a diplomájukat, akik a záróvizsgájukat követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát. Az eredeti javaslaton később annyit szigorítottak, hogy az intézményeknek saját, belső tanfolyamok és vizsgák teljesítéséhez kell kötniük a diplomák kiadását. A javaslatot Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke nyújtotta be. Érvelése szerint az amnesztia azért fontos, mert így nem vész el a társadalom és az egyén által befektetett pénz és energia. Magyarán: ha már pénzt áldoztunk ezeknek a fiataloknak a képzésére, akkor azt ne hagyjuk elveszni, hunyjunk szemet afölött, hogy az eddigi törvényben előírt kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni. Viszont ne hordozzunk magunkkal ilyen problémás eseteket tovább a szép, új világban, amit az új felsőoktatási törvény teremt. Őrült beszéd, de van benne rendszer?

1996 óta a törvény szerint a főiskolákon alapfokú C (azaz szóbeli és írásbeli tudást egyaránt igazoló), az egyetemeken középfokú C nyelvvizsga volt szükséges a diplomához, de az oktatási intézmények ennél keményebb követelményeket is megszabhattak. Az évek folyamán azonban egyre több olyan diák akadt, aki csupán a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehette át diplomáját. Voltak olyanok, akik a törvényt egyenesen alkotmányellenesnek tartották. A nyest többször is foglalkozott a kérdéssel, alaposan megvizsgáltuk az eltérő álláspontokat, kikértük olvasóink véleményét, vitaestet szerveztünk az érdekeltek részvételével, ahol a megoldás is körvonalazódni látszott. Úgy tűnik, az ott felvázolt megoldási módok közül most az intézményeknek kell választaniuk.

Első látásra úgy tűnik, egyszerre két, egymásnak ellentmondó elvet képviselt az oktatási kormányzat. Egyfelől azt, hogy legyen komolyabban véve a nyelvtudás követelménye: a törvénytervezet októberi szövegében még az szerepelt, hogy legyen már a felsőoktatásba való bekerülés feltétele a nyelvvizsga. Másrészt azt, hogy enyhítsünk a szigoron: ne hagyjuk elveszni a diplomákat a nyelvvizsgák hiánya miatt, azaz a felsőoktatásból akár ki lehessen úgy is kerülni, hogy semmiféle elismert nyelvtudást igazoló papírt nem tud az illető munkavállaló felmutatni. Ennyire össze lennének zavarodva az oktatást irányítók? – Biztosak lehetünk benne, hogy nem. Hát akkor hol van itt a logika?– Ahhoz, hogy ezt megértsük, meg kell vizsgálnunk, jogilag kikre vonatkoznak ezek az új szabályozások. De mindez nem lesz elég az ellentmondás teljes feloldásához: azt is figyelembe kell venni, hogy kiket fog valójában, praktikusan érinteni az új szabályozás.

Behajtás kerékpárral, busszal és taxival, kivéve busszal, taxival és kerékpárral.
Behajtás kerékpárral, busszal és taxival, kivéve busszal, taxival és kerékpárral.
(Forrás: Wikimedia Commons / Chris Downer / CC BY-SA 2.0)

Az ocsú a búzától

Lássuk először is, hogy kikre vonatkozik az új engedmény! A szövegezés szerint a 2013 és 2016 közötti időszakban azokra a hallgatókra, akik legalább három évvel a diplomázásuk után nem szereztek nyelvvizsgát. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb a 2013-ban diplomázóknak lesz ilyen engedményük. Ők azok, akik 2010-ben (az új oktatási rezsim első évében) kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat, azaz az idei tanévben másodévesek. Az idei elsősök már pont lecsúszták a felmentést. A következő tanév elsőéveseire pedig már az új felsőoktatási törvény szabályai fognak vonatkozni. A nagy fordulat a törvénytervezet értelmében a 2016-os felvételizők esetében következhetett volna be: ők lettek volna ugyanis az első olyan évfolyam, amelyet már az intézmények csak nyelvvizsga birtokában vettek volna fel. Ez a feltétel azonban a törvény végleges formájából az utolsó pillanatban kikerült. (Amikor megszavazták az amnesztiát, akkor még nem szavazták meg a felvételi eljárás enyhítésére vonatkozó módosító indítványt.) Az elfogadott változatban csupán ennyi maradt: „Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése, feltétele lehet a meghatározott szintű nyelvtudás, feltétele lehet az egészségügyi, szakmai, pályaalkalmassági vizsgálat.” Hogy ez pontosan milyen feltételeket, követelményeket jelent majd, azt az évente kiadott, a felvételi eljárásról szóló kormányrendeletek fogják szabályozni. Az engedmények tehát a 2013-ben végzőket érintik utoljára, és hogy utána várható-e szigorodás a mostani rendszerhez képest: egyelőre nem tudni.

Hány embert engedhetnek futni az egyetemek?
Hány embert engedhetnek futni az egyetemek?
(Forrás: Wikimedia Commons / noodles2k50 / CC BY 2.0)

Következő lépésben vizsgáljuk meg, hány embert engedhetnek futni az egyetemek! 2010-es becslések szerint a végzős hallgatók mintegy harmada, vagyis több tízezer pályakezdő volt kénytelen diploma nélkül állást keresni. A nyelvvizsgaprobléma az intézmények többségében 2009-től vált akuttá, ebben az évben végzett ugyanis az első BA-s/BSc-s évfolyam. Nekik csak három évük volt a nyelvvizsga megszerzésére, nem pedig négy vagy öt. Azt is tudjuk, hogy a különböző intézményekben nagyon eltérőek lehetnek a számok. Tudjuk például, hogy az olyan felsőoktatási intézményekben, ahová a magas pontszámok miatt bekerülni sem nagyon lehet nyelvvizsga nélkül, nem várható, hogy ez a probléma felmerüljön. Ezek az intézmények örülhetnek, mert nem kell meghozniuk egy kényelmetlen döntést. A rangsorban lejjebb álló intézményeknél azonban sok hallgatót érinthet. Csak néhány példa a probléma érzékeltetésére: a Pécsi Tudományegyetemen az oklevelek 20%-át nem tudják kiosztani a nyelvvizsga hiánya miatt, a Debreceni Egyetemen 24%, a Kaposvári Egyetemen pedig 33% az arány. És akkor a kisebb főiskolákról, illetve a magánintézményekről még nem is beszéltünk: náluk valószínűleg még az előbbieknél is rosszabb arányokat találunk.

Kell-e a nyelvtudás minden diplomásnak?

Felmerülhet a kérdés, hogy minden felsőoktatási diplomához kötött szakmához szükség van-e az idegennyelvtudásra. Egy ideális, nyitott, multikulturális világban nem kétséges, hogy igen. Ahhoz, hogy valaki a saját szakmájában tájékozódni tudjon az új eredményekről, hogy részt tudjon venni nemzetközi programokban, legalább az angol nyelv tudására szüksége van. Az aktuális világban azonban (amely korántsem ideális) elképzelhető nem is egy olyan szakma, ahol „megspórolható” a nyelvtudás. Ez azonban nem olcsó mulatság: sok cégnél rengeteg pénz megy el az anyagok magyarra való fordíttatására és a tolmácsolásra.

Láthatjuk tehát, hogy többféle szempont szerint is körülhatárolható, hogy praktikusan kiket érint az engedmény. Egyrészt időben csak azt a néhány évfolyamot, akik vannak olyan szerencsések (vagy inkább szerencsétlenek), hogy a törvényben meghatározott intervallumba beleesik a diplomázásuk ideje. Így megkockáztatható az a következtetés, hogy a kezdő munkavállalók esetében a 2016 előtt szerzett diploma gyanúsabb lesz, kevesebbet ér majd, mint a 2016 után megszerzett – tekintet nélkül arra, hogy hol, milyen körülmények közt szerezte az illető az oklevelét. Nem valószínű ugyanis, hogy a HR-esek, vagy a cégek vezetői intézményi nyelvvizsga-statisztikákat fognak majd böngészni, amikor eldöntik, kit vegyenek fel egy adott pozícióba. Elég valószínűnek látszik az a leegyszerűsítő szétválasztás, hogy „2016 előtti diploma: gyanús, amnesztiás diploma” – „2016 utáni diploma: jó diploma”. Ugyanakkor az is igaz, hogy így talán könnyebb lesz bizonyítani, hogy az új törvény hozta változások hatással vannak az elhelyezkedési arányokra...

Másrészt az amnesztia lehetősége csak azokat az intézményeket szorongatja most meg, amelyek esetében magas a nyelvvizsga hiánya miatt nem diplomázók aránya. Ezeket az intézményeket most igenis döntési helyzetbe hozza és színvallásra kényszeríti az új szabályozás: Nem élnek az amnesztiával, próbálják megőrizni azt az imázst, hogy komoly, európai szintű képzést folytatnak, és ezzel azt kockáztatják, hogy a hallgatóik a konkurenciához mennek a könnyebb papírgyűjtés érdekében. Vagy élnek az amnesztiával, néhány évre ideiglenesen megnövelik a hallgatói létszámaikat, és még némi pénzt is keresnek az intézményi tanfolyamokból, és ezzel együtt kiírják a homlokzatukra: „X. Y. Főiskola és Papírgyár”. És ennek komoly következményei lesznek hosszú távon is.

Elválasztás
Elválasztás
(Forrás: Wikimedia Commons / Chris Downer)

Disznóhús ingyen?

Elválnak ugyanis egymástól azok az intézmények, amelyek fenntartják a látszatát annak, hogy komolyabb képzést folytatnak, és azok, amelyek nyíltan vállalják, hogy diplomagyárként működnek. (Ez az elválasztás természetesen nem valószínű, hogy valós minőségbeli különbségeket fog tükrözni.) És ugyan a felsőoktatási törvényből végül kikerült az, hogy kizárólag főiskola és tudományegyetem lehetséges mint felsőoktatási
intézménytípus, mégis ez lehet majd az egyik kritérium (mások mellett), amely segít majd besorolni az intézményeket „a nemzetstratégiai célt szolgáló” kiemelt intézmény kategóriába. Hogy ez mivel fog járni: egyelőre nem tudni. Minden esetre azt megkockáztathatjuk, hogy „kiemelt intézménynek” jobb lesz lenni, mint nem kiemeltnek.

A döntési jog most a felsőoktatási intézmények szenátusai, illetve rektorai kezében van: kockáztatják az általuk kiállított diploma értékét, vagy engednek a könnyítésnek, és elengedik a nyelvvizsga nélküli hallgatókat egy belső tanfolyam és/vagy vizsga teljesítése után. Logikusnak tűnhet egy intézmény részéről belső vizsgához kötni a diplomát: pénzt lehet kérni a felkészítő tanfolyamért, a vizsgáért is, hiszen ezeknek a hallgatóknak már nincs (illetve addigra nem lesz) jogviszonyuk. És ami a legfontosabb: ők bizony nem engedik ki nyelvtudás nélkül a hallgatókat. A látszat tehát megmarad: igenis szükséges a nyelvtudás. Csakhogy ezek az intézményi vizsgák az egyes intézményekben nem lesznek azonosak, ráadásul azt sem ellenőrzik központilag, hogy kér-e olyan szintű tudást, mint egy nyelvvizsga. Logikusnak látszik, hogy az intézményi vizsgák könnyebbek legyenek, mint a középszintű nyelvvizsga, hiszen ha ugyanolyan nehézségűek (vagy nehezebbek) lennének, akkor nem lenne rájuk szükség. Ha viszont így van, akkor az amnesztiás diplomás névleg mégiscsak kevesebbet ér, mint egy nem amnesztiás.

Diplomások kíméljenek!
Diplomások kíméljenek!
(Forrás: Wikimedia Commons / Ener6 / GNU-FDL 1.2)

A felsőoktatási intézmények honlapjait böngészve éppen azt láthatjuk, hogy egyelőre nem döntöttek a kérdésben. Nem is sürgős dönteniük, hiszen a tanfolyamok legelőbb 2012 szeptemberétől indulhatnának el. A legtöbb intézmény honlapján egyszerűen nincs is információ a nyelvvizsga-amnesztiáról. Ahol közlik a hírt, általában az intézmény rektorának elítélő szavai mellett idézik. A Debreceni Egyetem honlapján például azt olvashatjuk, hogy az egyetem rektora szerint az engedmény visszalépést jelent az eddigiekhez képest. Ez azt előlegezi, hogy nem fognak élni a lehetőséggel. A hivatalos honlapokon a „régi” követelmények és szabályozás érhetők el még mindig. Azoknál az egyetemeknél és főiskoláknál, ahol a kérdés vélhetően a diákok jelentős százalékát érinti, közlik a hírt, és türelemre intik a hallgatókat a szenátusi döntésig. Egyetlen intézményt találtunk, amely üdvözölte a kormány döntését.

Nagy kérdés, hogy lesz-e olyan intézmény, amely felvállalja az „amnesztiás” bélyeget, vagy netán kimondja, hogy a nyelvvizsga eddig sem biztosította a valós nyelvtudást, mondván, hogy azon diplomások nagy része sem tud használni egyetlen idegen nyelvet sem, akik megszerezték a középfokú nyelvvizsgát. Ha lesz egy ilyen intézmény, akkor vélhetően több is lesz. A leglogikusabb lépés azonban az lenne, ha az intézmények vezetői közösen döntenének a kérdésről.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 bloggerman77 2012. január 13. 05:00

Amúgy ELTÉ-s fórumon felvetettem, hogy pl. akik az 5 éves osztatlan képzés teljesítményét teljesíteni nem tudták, ámde a megszerzett nyelvvizsgájuk a BA alapszakos végzettség kiadáséhoz elegendő lehetne, azok kapják meg a BA-s diplomát. Pont. Ügy lezárva.

Erre lehülyéztek, hogy a kettő nem összemérhető. Ja. Aki 5 évet végzett, az messze fölötte teljesített a mostani BA követelményeknek...

Meg kellet volna keresnem ezzel az ötletemmel a Pokornit vagy a Pósánt :))) Engem áldana a sok beragadt diplomás :P

5 bloggerman77 2012. január 13. 04:53

Amúgy meg, amíg olyan vicces dolgokat művelnek a nyelvvizsgán, hogy pl. a Moszkvában felnőtt, orosz iskolákban végzettre kijelentik, hogy hibásan beszéli a nyelvet...

Vagy 14 éves gyereknek azt a feladatot adják, hogy ismertesse, hogyan kell egy szülést levezetni... (!!!!)

Vagy a "beszélj a képnél" feladatnál azért lepontoznak valakit,mert miután részletesen elmondta, h mit látni a képen, a vizsgáztató olyanokba kötött bele, hogy pl. "Igen, a képen kék az ég, de lehet, hogy előtte felhős volt, ezt miért nem mondta" vagy a "Padon két kislány ül, és beszélget, de lehet, hogy a ezelőtt egy fiú is ott volt,ezt miért nem említette(!!!!!)" - és emiatt lepontozták. Nevetséges.

4 bloggerman77 2012. január 13. 04:42

Mindig jót röhögök ezen a dumán, hogy az új tudományos eredmények megismeréséhez KELL az idegennyelv ismeret.

Szinte látom magam előtt a minimálbérért, egy kis falusi összevont általános iskola alsó tagozatában tanító Marika nénit, ahogy eped a legújabb angolszász pedagógiai szagirodalomért - miközben a fejére hullik a vakolat, fűteni nem tudnak, az önkormi késve utalja a fizetését...

Akik ezt az ostoba nyelvvizsga fétisizmust kitalálták, azok előtt szerintem a kuktató középiskola képe lebegett, csak épen ilyen nincs ma már csak az ELTE versenyistállóiban (Radnóti, Apáczai), ahol a tanárok tudományos kutatók is.

Amúgy nem értem a cikkszerző megnyilvánulását: miért lenne kevesebb az olyan ember, aki egy szimpla nyelvi záróvizsgát tesz? 2005-ig az ELTÉ-n lehetőség volt a 2000 előtt tanulmányaikat megkezdett embereknek un. lektorátusi vizsgát tenni, ami kb. egy érettségi szint volt.

Aztán elfogadtak középfokú C nyelvvizsgának gimnáziumi érettségit. Vagy ha egy szakon volt nyelvoktatás, akkor a nyelvi zárószigorlatot alapfokú C nyelvvizsgának... Jópár évfolyamtársam kapott úgy C alapfokot ilyen vizsgával, 2 évet végigbukdácsoltak kettessel az adott nyelven max. olvasni tudtak, mást nemigen...

Naszóval akkor a 2005-ig lektorátusival megszerzett diplomák értéktelenek, vagy mifene?!

És különben is: az 5 év egyetem az semmi? Ilyen ostobaságot mondott az ELTE rektora, hogy a nyelvvizsga az érték. Háát.. ezzel kb. kimondta azt, hogy a képzés az egyetemen nullával egyenlő. Ha csak a nyelvvizsga az érték az egészben :)))

A jelenlegi nyelvvizsga rendszer arra volt jó, hogy komplett alvilági ipar épüljön a nyelvvizsga megszerzésére (bérnyelvvizsgázók...), vagy olyan hasznos nyelvekből vizsgázzanak, mint a lovári meg az eszperantó...

3 Szalakóta 2012. január 12. 12:34

Igen, én is gondoltam a röghöz kötésnek erre a módjára. De a kormánynak nem ez jutott az eszébe. Így majd a Magyar Eszperantó Szövetség a köszönetét fejezheti ki a kormánynak, hogy segítette a nyelv terjedését az országban. Mert minél korábbra hozzák a nyelvvizsga-kötelezettséget, annál kevesebb az idő a nyelvtanulásra, és ha az iskolában tanult nyelvek nem állnak készen, akkor legfeljebb kihagy egy évet, megtanulja a megfelelő szintre az eszperantót és levizsgázik belőle a kara amik(in)o.

És a HR-esnek sem mindegy, hogy milyen nyelvből van az a nyelvvizsga, úgyhogy megnézi majd azt is, hogy angol-e.

2 Annie 2012. január 11. 20:34

"Nem valószínű ugyanis, hogy a HR-esek, vagy a cégek vezetői intézményi nyelvvizsga-statisztikákat fognak majd böngészni, amikor eldöntik, kit vegyenek fel egy adott pozícióba. Elég valószínűnek látszik az a leegyszerűsítő szétválasztás, hogy „2016 előtti diploma: gyanús, amnesztiás diploma” – „2016 utáni diploma: jó diploma”."

Szerintem meg ha arra kíváncsi a HR-es, hogy van-e a delikvensnek nyelvvizsgája, akkor megnézi az önéletrajzban, nem a diplomaszerzés dátumából próbálja megjósolni.

1 Huliganthropus 2012. január 11. 19:27

Milyen egyszerűen lehetne így "röghöz kötni" például orvosokat, kutatókat, mérnököket, ha nem lenne feltétel az idegennyelvi vizsga, mely ténylegesen csak akkor ér valamit, ha használatban van az a megszerzett tudás. Itt nálunk belföldön pedig nem szükséges idegen nyelvet beszélnie annak, aki csak itt akar érvényesülni. Nem véletlen az, hogy külföldön találnak megfelelő fizetéssel állást az itt képzett, és bizony világszínvonalon képzett diplomások, mert kényszerből -ha tehetségük kevesebb is a nyelvek tanulása terén- kötelesek voltak idegen nyelven tanulni. Az ország saját jövőjét, saját erőforrásait kínálja fel így a külföldnek, teljesen ingyen. Ellenben büntetni rendeli azokat, például rezidenseket, akik kihasználva az alkalmat, nem éhbérért, hanem "rendes" fizetésért akarnak dolgozni. Hatehát nincs nyelvvizsga, éhbérért gebed meg itthon, ha van nyelvvizsga, övé a világ, s majd azt is letagadja, hogy magyar volt valaha. Melyiket sajnáljuk jobban? Vagy magunkat sajnáltassuk?

Információ
X