nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„Sújtson le rád a katalánok bosszúja!”

November 9-én tartották volna a népszavazást a katalán függetlenségről, de ez alkotmányjogi problémák miatt véleménynyilvánító konzultációvá szelídült. A katalánok azonban, ha saját érdekeikről volt szó, nem mindig voltak ennyire békések. A 14. században a vérengzésükről voltak híresek. Most a történelmüknek ebbe az epizódjába adunk bepillantást.

Horváth Krisztián | 2014. november 10.
|  

Úgy tűnik, a katalán Generalitat alkotmányjogi okok miatt végül meghátrálásra kényszerül a függetlenségi népszavazás ügyében, amit november 9-én tartottak volna. Ám a katalánok korántsem voltak mindig ennyire törvénytisztelőek: a 14. században nevükhöz pusztítás, vérengzés és mészárlás fűződött, a katalán népnév pedig számos nép nyelvén szitokszó maradt évszázadokkal később is...

A Kis-Ázsiában szinte korlátlanul terjeszkedő törökök ellenében II. Andronikosz bizánci császár kapva kap az alkalmon, s elfogadja Rutger von Blum (katalán nevén Roger de Flor) zsoldosainak segítségét. Az úgynevezett katalán kompánia (latinul Magna Societas Catalanorum, katalánul Gran Companyia Catalana) mintegy 6500 embere már bizonyított a harcban: a Szicíliáért folytatott küzdelmében korábban sikerrel támogatták az Aragón-házat az Anjouk ellenében. Az éppen harc (és így munka) nélkül maradt 6500 almogàver (’könnyű felszerelésű zsoldos’) 1303 végén érkezik Konstantinápolyba, hogy harcba szálljon a törökök ellen. II. Andronikos annyira vár rájuk, hogy zsoldjukat négy hónapra előre ki is fizeti, Roger de Florhoz pedig saját unokahúgát is feleségül adja. A katalán kompánia és a bizánciak közti mézeshetek azonban hamarosan véget érnek.

A pusztítás évei

A törökök ellen harcba szálló zsoldosok többsége az Aragón Korona országaiból származott; nagy részük kétségtelenül katalán volt. Ramon Muntaner, aki maga is a katalán kompánia tagja volt, katalán nyelvű Krónikájában részletesen beszámol az eseményekről, melyek aztán a katalán zsoldosok és a bizánciak közti szakításhoz és az úgynevezett katalán bosszúhoz (katalánul: ’venjança catalana’) vezetnek.

A katalán kompánia útja Kis-Ázsiában és Európában
A katalán kompánia útja Kis-Ázsiában és Európában
(Forrás: enciclopedia.cat)

A katalán kompánia eleinte remekül megfelel II. Andronikosz elvárásainak: a katalánok sikert sikerre aratnak a törökök ellenében. A győzelmektől megittasodott kompánia azonban hamarosan önhatalmúlag kezd el tevékenykedni Kis-Ázsiában, s immáron nem csupán a törökök ellen harcol, hanem válogatás nélkül fosztogat. Bizáncnak semmi eszköze nincs a csapat megregulázására, a feszültség nő. 1305 áprilisában pedig, annak reményében, hogy ezzel a zsoldosokat távozásra bírhatják, a bizánciak megölik a kompánia vezetőjét, Roger de Flort.

A vezetője meggyilkolása miatt éktelen haragra gerjedt zsoldoshad Kis-Ázsiából Trákiába helyezi át működési területét, ahol két éven át fosztogattak és gyilkoltak válogatás nélkül. A térség legerősebb katonai erejévé vált katalán kompánia Trákiából Thessaloniki vidékére, majd Thessáliába vonul. Itt a zsoldosok egy éven át élősködnek a helyi lakosság nyakán, majd 1310-ben a burgundi eredetű de la Roche-család által uralt Athéni Hercegség szolgálatába szegődnek. Nem telik el azonban sok idő, a herceg és a katalánok közt hamarosan vita robban ki, mely odáig fajul, hogy 1311-ben a kompánia elfoglalja az 1205-ben a keresztesek által alapított Athéni Hercegséget.

Az Athéni Hercegség és tágabb vidéke 1214-ben
Az Athéni Hercegség és tágabb vidéke 1214-ben
(Forrás: Wikimedia Commons / William Miller)

A katalán bosszú utóhatásai és emléke

Mivel a kompánia elismeri hűbérurának Szicília királyát, így az Athéni Hercegség is az Aragón-ház, majd (házasság révén) az Aragón Korona országainak egyikévé válik – egészen 1388-ig. A katalánok a keresztesek által Athénban bevezetett frank jogrend helyébe saját jogrendjüket ültetik, az állam nyelvévé pedig a katalánt teszik (a francia helyett).

Az Aragón Korona 1385-ben
Az Aragón Korona 1385-ben
(Forrás: Wikimedia Commons / georg-hessen)

A katalánok 14. századi balkáni jelenlétének évszázadokig megmaradt az emléke uralmuk bukását követően is. Joanot Martorell 1490-ben (már a szerző halála után) megjelent Tirant lo Blanch című lovagregényének főhőse például Roger de Flor alakját idézi. Francesc de Montcada (spanyolosan: Francisco de Moncada) spanyol diplomata és író pedig 1623-ban jelenteti meg a Ramon Muntaner Krónikáján alapuló művét a katalán kompánia történetéről. Ebben megjegyzi, hogy a 16-17. század fordulóján a görögök között még élt a mondás: „Sújtson le rád a katalánok bosszúja!” Ivan Vazov (1850–1921) bolgár író és költő 1916-ban született Kalózok című versében idézi meg az Égei-tenger partjain garázdálkodó katalánok emlékét.

A katalán népnév sajátos módon még az albán folklórba is bekerült, ahol egy küklopszhoz hasonlatos, emberevő óriás figurájának neve történetesen éppen Katallani (tkp. ’a katalán’), ami vélhetőleg szintén a katalán kompánia 14. századi balkáni ténykedéséhez köthető.

Felhasznált forrás

Antoni Rubió i Lluch: El record dels catalans en la tradició popular, històrica, literària de Grècia. Publicacions de l’Abadia de Montserrat, 2001.

Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Osiris, Budapest, 2003.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X