A büntetést azzal vonta magára a magyar állam, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint megsértette egy történész szólásszabadsághoz való jogát. Az történt ugyanis, hogy a Legfelsőbb Bíróság elmarasztaló ítéletet szabott ki Karsai Lászlóra, amiért az antiszemitizmussal vádolta a magyarországi jobboldali sajtót.

Amint arról az inforadio.hu is beszámolt, Karsai László történész, egyetemi tanár még 2006 decemberében nyújtott be panaszt az Európa Tanács strasbourgi székhelyű bíróságán, miután egy általa antiszemitának minősített cikk bírálata miatt az illetékes magyarországi bíróságok elmarasztalták.

A történet hátterében az a sajtóvita áll, amely 2004-ben bontakozott ki arról, hogy állítsanak-e szobrot Teleki László miniszterelnöknek. A politikus anno együttműködött a náci Németországgal, és részt vett a zsidótörvények elfogadásában is.

Karsai e vita keretében tett közzé egy írást az Élet és Irodalom hasábjain (2004/11.), amelyben a jobboldali sajtót, és annak képviselői közül is elsősorban Török Bálintot, „a zsidók szidalmazásával” vádolta meg, állítván, hogy a jobboldali sajtó dicséri Teleki Pál szerepét.

Török erre becsületsértés miatt beperelte Karsait, amelynek eredményeképpen a történésznek végül saját költségén 15 napon belül közzé kellett tennie az ÉS-ben az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését és saját bocsánatkérését.

A strasbourgi bírói testület viszont úgy ítélte meg, a Legfelsőbb Bíróság helytelenül járt el, amikor erre kötelezte Karsait. A kifogásolt újságcikk ugyanis egy olyan vita keretében látott napvilágot, amely „a közvéleményben nagy érdeklődésre tartott számot”, és Magyarország önkényuralmi múltjának elfogadásáról folyt. Az ítélet szerint Török Bálint önként vállalta a kritikát azzal, hogy cikket írt. Ilyen körülmények között pedig a bírálatok – legyenek azok bármilyen súlyosak –, az európai emberi jogi konvenció 10., a szólásszabadságról szóló cikke alapján nem büntethetőek. A gondola.hu információi szerint a magyar államnak négyezer eurós büntetést kell fizetnie.