-
Sándorné Szatmári: "Siegelinde" idézet a cikkben hangátvetés témában: "És nem mondják "motort" helyett soha a...2024. 09. 08, 10:27 Így műveld a nyelvedet
-
ganajtúrós bukta: *De tulajdonképpen lefedi mi is a bully (iskolai basáskodó, iskolai basa) és a bullying(is...2024. 08. 19, 22:01 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Tovább kutattam. 2006-os iskola újság Basáskodásnak lett lefordítva a szó, csak nem terjed...2024. 08. 19, 21:56 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 30 Nem azt írtam, hogy magyar, hanem..: "...a mai magyar nyelvben élő kelta szó...2024. 08. 19, 12:24 Még néhány mondat a rokonságról
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván, hiszen minden a magyarból van. Már csak az a kérdés, hogy a p...2024. 08. 18, 10:05 Még néhány mondat a rokonságról
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Parázs szócsaták után, izzó légkörű szavazási procedúra végén nem született állásfoglalás az Európai Parlamentben a sajtószabadságról.
A vitát a sajtószabadság aggasztó olaszországi helyzete miatt kezdeményezték a szocialista, liberális, illetve zöldpárti EP-képviselők.
A témában – az október 8-án lefolytatott vita után – a szerdai strasbourgi ülésen szavaztak kilenc különböző állásfoglalás-tervezetről is, de egyik sem kapott többséget.
Az eseményeknek magyar vonatkozásuk is volt: az egyik néppárti módosító indítvány a magyarországi helyzetre hívta volna fel a figyelmet a határozatban.
Már a téma napirendre tűzése ügyében is heves politikai összecsapás volt az európai pártcsaládok között. A jobbközép néppártiak azzal érveltek, hogy a kérdés nem tartozik az európai törvényhozás elé, saját belső vitáikat intézzék el az olaszok egymás közt.
Olaszországban e hó elején mintegy 150 ezren tüntettek Rómában a sajtószabadság mellett, mert szerintük Silvio Berlusconi miniszterelnök meg akarja félemlíteni a sajtót. A tiltakozók azt rótták fel az olasz kormányfőnek, hogy el akarja nyomni a magánéletéről szóló kritikus sajtóbeszámolókat. Berlusconi nemrég beperelt több újságot, amelyek beszámoltak a magánéletét kísérő botrányokról.
A Freedom House független amerikai kutatóintézet idei jelentésében a „részben szabad” minősítést adta az olasz médiának, s a 195 vizsgált ország közül a 73. helyre sorolta e tekintetben.
A vitában a néppárti EP-képviselők részben vitatták a Berlusconi elleni felháborodás indokoltságát, másrészt tiltakoztak azellen, hogy egyedül Olaszországot állítsák pellengérre a sajtószabadság ügyében.
A szerdai szavazáson a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az úgynevezett egyesült baloldaliak közös állásfoglalási indítványát 338-335 arányban vetették el. Nem kapott többséget a néppárti, a konzervatív, valamint a Szabadság és Demokrácia Európája nevű jobboldali frakció közös állásfoglalási indítványa sem, miként elvetették a többi önállóan benyújtott szövegtervezetet is.
A szociálliberális baloldal közös javaslatához benyújtott módosító indítványok között az egyiket – Manfred Weberrel és Simon Busuttillal együtt – Gál Kinga magyar néppárti EP-képviselő jegyezte. Eszerint az egyik preambulum-bekezdésben helyet kapott volna egy olyan szövegrész, amely szerint „a magas pozíciót betöltő és a hatalmon lévő politikusokhoz köthető korrupciós esetek felderítésével foglalkozó újságírókra történő politikai nyomásgyakorlás érdekében a magyar kormányzati szervek nemrégiben a média ilyen tagjai elleni büntetőeljárások indításával kapcsolatos intézkedéseket vezettek be.” A javasolt szöveg úgy folytatódott, hogy „a magyar médiában politikailag befolyásolt közeg alakult ki.”
Az EP még az elutasító végszavazás előtt elvetette ezt a módosító javaslatot, valamint Szájer Józsefnek, a magyar néppárti delegáció vezetőjének az ezzel lényegében azonos tartalmú szóbeli módosító indítványát is. Szájer azt kérte a baloldali és a liberális EP-képviselőktől, hogy mérjenek azonos mércével, ne válogassanak politikai rokonszenvük alapján az egyes ügyek között.
A négy MSZP-s EP-képviselő – Tabajdi Csaba, Göncz Kinga, Herczog Edit és Gurmai Zita – a szavazás után nyílt levelet intézett Gál Kingához és Szájer Józsefhez, leszögezve: nem felel meg a tényeknek az az állítás, miszerint Magyarországon a kormányzati szervek büntetőeljárási lépéseket tesznek annak érdekében, hogy politikai nyomást gyakoroljanak újságírókra.
„Lehetséges, hogy a módosító indítvány megfogalmazásakor azon esetek jártak az Önök fejében, amikor jogerősen lezárt és megnyert sajtó-helyreigazítási pereket követően egyes állami vezetők kártérítés fizetésére irányuló polgári jogi pert indítottak, illetve becsületsértés vagy rágalmazás miatt büntetőeljárást kezdeményeztek egyes sajtóorgánumok ellen” – írták, megjegyezve, hogy ezek a jogi eszközök a sajtószabadság és az emberi méltóság közötti egyensúlyt hivatottak biztosítani.
A szocialista képviselők hangot adtak azon feltételezésüknek is, hogy „a Fidesz politikai érdekeitől vezérelve rombolja a magyar kormány és Magyarország tekintélyét.” Felszólították a Fidesz európai parlamenti képviselőit, „hagyjanak fel a Magyarországot az európai fórumokon lejárató kampányukkal.”