nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...
    2021. 01. 17, 23:10  A gyorsúszás is hungarikum?
  • Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...
    2021. 01. 16, 14:48  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...
    2021. 01. 15, 22:25  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...
    2021. 01. 13, 02:59  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...
    2021. 01. 13, 02:31  Százasak vagyunk?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„Senki a világon nem tud magyarul?”

Szilágyi N. Sándor nyelvész neve ismerős lehet olvasóinknak. Most egy vele készített remek interjút ajánlunk, amely az Új Magyar Szó Online-on jelent meg.

nyest.hu | 2015. május 21.
|  

Sokszor írtunk már arról itt a nyesten, hogy miért nincs értelme megkülönböztetni abszolút értelemben helyes és helytelen beszédet, hogy miért tévednek óriásit a nyelvművelők, amikor a kihalástól féltik a magyart, vagy hogy miért nem kell rettegni az idegen kifejezésektől vagy éppen a szlengtől. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a nyelvvel és a nyelvhasználattal kapcsolatos félelmek – amelyeknek egy jó részét az anyanyelvi nevelésünknek, másik részét pedig a preskriptív, azaz előíró szemléletű nyelvi ismeretterjesztésnek köszönhetjük – élénken jelen vannak a tudatunkban, és nagyon nehéz őket onnan kiűzni.

Pedig időről időre nagy nyelvészeink is megfogalmazzák szemléletes példáikat és érveiket a nyelvművelés kártékonyságáról, a nyelvek kihalásáról, változásáról, a nyelvváltozatok egyenrangúságáról. Nagyon örülünk annak, és büszkék vagyunk rá, hogy ők kisebb-nagyobb rendszerességgel a nyesten is közzé teszik írásaikat. Olvasóinknak már ismerős lehet Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar és általános Nyelvészeti Tanszékének nyelvésze, aki talán az egyike azoknak a nyelvészeknek, akik teljesen közérthetően és nagyon szórakoztatóan írnak és beszélnek a magyar nyelvről.

Most olvasónk figyelmébe egy vele készült interjút ajánlunk, amely az Új Magyar Szó Online-on jelent meg még 2013 őszén. T. Koós Imola sok izgalmas nyelvi kérdésről és tévhitről faggatja a professzort. Más mellett körüljárják annak a kérdését, hogy mi nevezhető helyesnek és helytelennek, és mi nem:

A „helyes–helytelen” ellentétpárt, amivel a műkedvelő nyelvművelők minősítik folyton más magyar anyanyelvűek beszédét, el kellene már felejteni. [...]

E mögött egy olyan szemlélet áll, hogy van valahol „odakint” egy egyetlen magyar nyelv, mint egy felhő a fejünk fölött. És oda egyes kivételezett embereknek külön bejárásuk van. Bemennek, szétnéznek, és megállapítják, hogy ilyen szó van a magyar nyelvben, olyan meg nincs… Hát, ezt a felhő-nyelvet felejtsük el. Nincs EGY magyar nyelv.  Mert magyar nyelv nem „odakint” van, hanem „idebent”, a fejünkben, és annyi van, ahány ember magyarul beszél, és nincs két egyforma, még ha ezek annyira hasonlítanak is amúgy, hogy könnyen megértjük egymást.

 

Szilágyi N. Sándor
Szilágyi N. Sándor
(Forrás: T. Koós Imola / maszol.ro)

Azt is igen egyszerűen megfogalmazza Szilágyi N., hogy mit jelent tehát jól beszélni egy nyelvet, vagy jól tudni az anyanyelvünket: éppen nem az egységességet!

A teljes anyanyelvtudás éppen abban áll, hogy helyzetnek megfelelően tudjunk átváltani egyik nyelvváltozatról a másikra, és mindegyikkel boldoguljunk.

Egy erdélyi nyelvész szájából pedig különösen hitelesek azok az érvek, amelyek a nyelvvesztés valós és nem valós veszélyeivel kapcsolatosak.

A botcsinálta nyelvművelők és nemzetmentők tiszta jó szándékból nagy kárt tehetnek a más nyelvi környezetből érkező ember önbecsülésében akkor, amikor elkezdik cikizni amiatt, ahogyan beszél. Ugyanígy a tanárok is, ha a gyereket megszégyenítik az osztály előtt a „helytelennek” ítélt beszéde miatt.

Az interjúban a nyelvész sok szemléletes példával teszi világossá, miért nem érdemes félni bizonyos nyelvváltozatok, szavak, kifejezések használatától. És miért kell visszautasítanunk azt, ha ezért bármelyikőnket megbélyegzik.

Ha a magyar nemzet egy ember volna (ahogy sokszor beszélünk róla), az nagyon sok munkát adna a pszichiáterének: tele van félelmekkel, szorongással, paranoiával.

Ilyen és ehhez hasonlóan frappáns megfogalmazásokat olvashatunk Szilágyi N. Sándortól az Új Magyar Szó Online remek interjújában. Érdemes átkattintani!

Olvasnivaló

Szilágyi N. Sándor: nincs olyan, hogy A Magyar Nyelv

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X