nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A somogyfajszi (bodrog-alsóbűi) fúvóka
A székely írás legkorábbi emléke?

A Somogy megyei Bodrog-Alsóbűn honfoglalás utáni vaskohók föltárása közben találtak egy írásjeleket tartalmazó apró cserépdarabot. A négy jel mindegyike megfeleltethető a székely írás egy-egy jelének. Valóban a székely írás emléke a cseréptöredék? Mi van ráírva? Egyáltalán: ismerjük a teljes feliratot?

Sándor Klára | 2013. szeptember 25.
|  

Jelent már meg a nyesten írás azzal a címmel, hogy „a székely legkorábbi emlékei” – miért ajánlunk akkor most egy másik írást ugyanebben a tárgyban? A homokmégyi felirat kapcsán elmondott módszertani megfontolások miatt: mert van a homoródkarácsonyfalvi és a vargyasi feliratnál korábbi tárgyi emlék, amelyen a székely írás jelei ismerhetők föl – vagy legalábbis olyan jelek, amelyek a székely írás jelei is lehetnek –, egy vaskohó fúvókadarabján maradtak fenn. Ezt a korai emléket egyelőre mégis érdemes elválasztani a székelyföldi feliratoktól: azokat minden bizonnyal székelyek készítették, és magyar a szövegük, a fúvókadarabról egyelőre nem tudunk ilyen biztonsággal nyilatkozni. Ha szerencsénk van, előbb-utóbb megszűnik ez a bizonytalanság – amíg nem, addig érdemes óvatosan nyilatkozni e lelet ügyében.

A bodrog-alsóbűi fúvóka feliratos darabja
A bodrog-alsóbűi fúvóka feliratos darabja
(Forrás: Wikipédia (magyar változat))

Firkáló őskohász

A Somogyfajsztól néhány kilométerre fekvő Bodrog-Alsóbűn Gömöri János és Magyar Kálmán régi vaskohókat tártak föl – hasonlókat találtak Somogyfajszon is. Ezek a vaskohók sok hasonlóságot mutatnak a megelőző időszak avar olvasztóival, de a somogyfajszit és az alsóbűit is a honfoglalást követően építették, a 10., vagy a 11. században.

A somogyfajszi és alsóbűi kohók úgy készültek, hogy egy nagyobb, földbe ásott munkagödör oldalába olvasztókemenceként szolgáló üregeket vájtak. Ezeket aztán befalazták, az üreg falába pedig agyagból égetett fúvókát – egy rövid cső, az egyik oldalán kiszélesedő tölcsérben végződik – illesztettek, ehhez csatlakoztatták kívülről a fújtatót, amelynek segítségével a levegőt pumpálták a tűztérbe. Ahogy a kemencék elhasználódtak, fokozatosan bővítették a munkagödröt, a régit pedig az olvasztás melléktermékeivel temették be. A fúvókák igen nagy számban fordulnak elő ezeknek a régi vaskohóknak a törmelékanyagában, ebből a régészek arra következtetnek, hogy a kohókat minden vasolvasztás után föl kellett újítani. A kohókban egyébként 30-40 százalékos fémtartalmú gyepvasat dolgoztak föl, ez mocsarakban, állóvízben keletkező, agyaggal kevert barnavasérc.

10. századi őskohó föltárása
10. századi őskohó föltárása
(Forrás: mek.oszk.hu / Gömöri János, A 9-10. századi vaskohászat. In: A honfoglalásról sok szemmel I.)

Az 1999. március 24-én előkerült leletek tisztogatása közben vették észre, hogy az egyik fúvókatöredéken írásjelek (és egyéb karcolások) vannak. A jeleket a fúvóka kiszélesedő részének peremébe vájták, még az agyag kiégetése előtt. Négy írásjel ismerhető föl, elhelyezkedésükből nem állapítható meg egészen biztosan, hogy a teljes felirat ránk maradt-e, vagy csak egy töredék: az első betű előtt biztosan nem volt jel, de a fúvóka törésvonala nem zárja ki, hogy a jelsor folytatódott – mások szerint az utolsó betű elérte a peremet, tehát teljes szöveggel van dolgunk. A fúvóka mindössze 5,5-7 cm nagyságú, így a betűk aprók, egy centiméter körüliek, de vonalaik többsége jól kivehető, mindössze az első betű középső része mosódott el. Mind a négy betűt jól ismerjük a székely írás emlékeiből – a bodrog-alsóbűi fúvóka tehát a legkorábbi olyan emlék, amelynek egyértelműen köze van a ma ismert székely ábécéhez. Ez azonban még kevés ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthessük: a székely írás legkorábbi emlékéről van szó – mindaddig, amíg nem tudjuk, hogy a betűk hangértéke is megegyezik a megfelelő székely jelek hangértékével.

„Fújjuk, fújjuk!” – vagy mégsem? Forró talaj, tüzes vita

Négybetűs felirat megfejtése akkor sem mindig egyértelmű, ha az összes betű hangértékét ismerjük – különösen, ha magánhangzókat is többféleképp olvashatunk a leírt jelek közé. A rövidke fúvókafeliratnak több megfejtése született, ezek egy része komolytalan. A vaskohót föltáró Gömöri János első javaslata szerint a fúvókára azt írták, hogy „Anyának”, később ő maga sem látta igazolhatónak ezt a próbálkozást, és inkább Vékony Gábor megfejtését fogadta el.

Vékony a székely ábécé jeleinek hangértékében olvassa a feliratot, így a következő jelsort kapjuk: fonak. Vagyis a négy betű egyike, a harmadik valójában ligatúra – két betű összevonása –, így összesen öt hangot tudunk biztosan azonosítani a feliratban. Vékony szerint azonban az o betű ebben az időben még az [ú] hangot jelölte, s a később ismert, a v jellel szoros rokonságban álló u betű később alakult ki. Az értelmezésre Vékony különböző írásaiban több megoldást is javasolt, végül a fúnák olvasat mellett döntött. A szöveg értelme pedig ’fúnék’ – ez egyfajta „serkentő varázsige”, s a munka elősegítésére szolgált: valójában csak alakilag feltételes mód, funkciója szerint óhajtó mód. (Ma a felszólító móddal fejeznénk ezt ki: olyasmi, mint Erdélyben a „menjek már”, vagy a „dolgozzunk”.) Mivel a vasat régi szóhasználat szerint fújták, a felirat jelentése olyasmi lehet, hogy ’olvasszuk!’.

Vékony nem állt meg a jelek megfejtésénél, további következtetéseket vont le a rövidke szövegből. Arra építve, hogy a na ligatúra ilyen jelzése a Bolognai Rovásnaptárból ismeretes, igazolva látta, hogy a naptár előzménye már a 10. században meglehetett. Szerinte a fúvóka megerősíti saját föltételezését, hogy a székely írás a Kárpát-medence nyugati részén alakult ki a 9. században, 864 és 873 között. Mindezt kiegészítette még azzal, hogy a lelőhelyen talált cserepek és kerámiák díszítése, illetve a vasolvasztás módja a korábbi helyi anyagi kultúra folytatása, azaz a vaskohók a korábbi lakosok emlékei – s mivel a fúvóka felirata magyarul van, nyilvánvaló, hogy a korábbi lakosok nyelve is a magyar volt, tehát magyarul nem a 9. század végétől, a honfoglalástól beszéltek a Kárpát-medencében, hanem már előtte is. Ezzel Vékony vissza is tér az általa máshol is védelmezett kettős honfoglalás elméletéhez.

A somogyfajszi Őskohó Múzeum
A somogyfajszi Őskohó Múzeum
(Forrás: GeoLocation / Peti József / CC BY-SA 3.0)

Vékony Gábor megfejtési kísérletét Fodor István régész bírálta élesen. Fodor szerint „teljességgel valószínűtlen”, hogy a fúvóka és felirata a 10. századból származik – más régészek szerint viszont egyáltalán nem az, bár vannak, akik szerint inkább 11. századi. (Ez egyébként az olvasat szempontjából lényegében mindegy.) Fodor szerint Vékony szövegéből az olvasható ki, hogy szerinte a felirat készítője „jártas volt a glagolita, görög, avar és cirill írásban” – Vékony azonban ezt sehol nem mondta (írásait ismerve tudhatjuk, hogy nem is mondhatott ilyet). Vékony Gábor azt állította, hogy a székely írás az avar írásból alakult ki, és kölcsönzött betűt a cirill ábécéből. Itt történetesen az f jelről beszélt, és megjegyezte, hogy az a cirill mintájául szolgáló görögben a [θ] ([th]) jele volt. Azt, hogy a székely és az avar írás(ok?) között mi volt a kapcsolat, egyelőre pontosan nem tudjuk, egyáltalán nem biztos, hogy közvetlen leszármazásról beszélhetünk. Azt azonban nem csak Vékony gondolja, amit az f jeléről ír, többen ugyanígy vélik.

Fodor azt is fölrója Vékonynak, hogy módszertanilag helytelen a bűi felirat egyik betűjét „a szarvasi avar felirat, a másikat a görög és glagolita, a harmadikat pedig az 1690-es székely rovásemlék betűivel egybevetni”. Csakhogy Vékony nem ezt tette, hiszen valamennyi betűt a székely ábécé megfelelő jelével azonosította. Vékony a fúvókán látható székely jelek eredetéről, kapcsolatairól beszélt: hogy a székely ábécé f jele a cirill írásból származik, az n jelét megtaláljuk a szarvasi és a nagyszentmiklósi avar feliratokon (ez is így van), valamint hogy a na ligatúrát ismerjük a Bolognai Rovásemlékből. Ez szintén igaz. Tegyük azt is hozzá: jóllehet a bolognai naptár fennmaradt kézirata valóban 1690-ből való, mint Fodor megjegyzi, a lemásolt anyag viszont jóval (legkevesebb kétszáz évvel) korábbi, és semmi okunk föltételezni, hogy a ligatúrát csak a másolatot készítő Marsigli gróf kreálta volna, aki a székely írást egyébként nem ismerte. (A Bolognai Rovásemlék részletes ismertetésére hamarosan visszatérünk majd.)

Lassan járjunk, tovább érünk

Abban viszont igaza van Fodor Istvánnak, hogy a fúvóka nem igazolja, hogy a székelyek – vagy más magyarok – a honfoglalást megelőzően már régebben megtelepedtek a Kárpát-medencében. Vékony érvelésének a végső következtetései a tőle más alkalommal is látott hipotézishalmozással születtek. Nézzük még egyszer ezt a láncot: a lelőhelyen talált tárgyak folytonosságot mutatnak a korábbi helyi kultúrával, azaz a vaskohók a korábbi lakosok emlékei – ez már önmagában sem igazolható, hiszen a helyiek ugyan továbbra is ott maradtak egy másik etnikum betelepedése után, de az újonnan érkezettek át is vehetnek eljárási módokat és technikát. A 10. vagy 11. századi vaskohók értelemszerűen a 10. (vagy 11.) századi emberek emlékei – akik között lehettek korábban ott élők, csak újonnan érkezettek, és a két népesség keveredhetett is. Vékony szerint abból, hogy a fúvóka szövege magyar, az következik, hogy a korábbi lakosok nyelve is magyar volt. Ez azonban legfeljebb akkor volna igaz, ha az előző állítás védhető lenne, de még akkor is elég erős fenntartásokkal, merthogy a nyelvcsere igen jól ismert jelenség. Ha a kohókat az egykori avarok 10. századi utódai építették volna, abból sem következne, hogy ezek az utódok nem cserélhettek nyelvet a honfoglalás után. Sőt: egészen pontosan tudjuk, hogy előbb-utóbb valamennyi, a magyarokat megelőzően itt élt népesség nyelvet cserélt.

Somogyfajszon az egykori kohászat rekonstruálásával próbálkoznak – az egykori szövegekkel sincs könnyebb dolgunk
Somogyfajszon az egykori kohászat rekonstruálásával próbálkoznak – az egykori szövegekkel sincs könnyebb dolgunk
(Forrás: Picasa / TTSE közös képtár)

Mi az tehát, amit biztosan tudunk a jelenlegi adatok alapján az alsóbűi fúvóka feliratáról? A régészek szerint 10. vagy 11. századi. Világosan olvasható rajta négy jel, mindegyik azonosítható a székely írás valamelyik betűjével. Vékony olvasata, ami az egyes betűk hangértékének megadását illeti, alapvetően helyes – de az na ligatúraként értelmezett jelről érdemes azért elmondani, hogy az egy egyszerű a betű is lehet, mert a fúvóka görbülete is okozhatja a megszokott a-tól való eltérést, azaz hogy a betű függőleges szára némiképpen ívelt. Egyelőre nincs más adatunk arra sem, hogy az o jel az u hang jelölésére is szolgált, de éppenséggel nem elképzelhetetlen, hiszen több írásrendszerben is találkozunk ezzel a gyakorlattal, többek között a keleti türk írásban is. Nem lehetünk biztosak benne, hogy a jelsor nem folytatódott, azaz hogy a fennmaradt szöveg nem töredék.

Nagyon bizonytalan, hogy elfogadható-e Vékony értelmezése és a felirat funkciójának azonosítása (azaz hogy mágikus munkasegítő szöveg): ezt a hipotézist nem lehet minden kétséget kizáróan igazolni, de teljesen elvetni sem. Minthogy nagyon kevés jelet látunk a fúvókán, és nem tudhatjuk, hogy ez teljes szöveg-e vagy töredék, sőt még a betűk hangértékének meghatározása sem teljesen egyértelmű, jobb ilyenkor megállni, és elfogadni, hogy nincs még elég adatunk a továbblépéshez.

Úgy tűnik, abban igaza van Vékony Gábornak, hogy voltak olyan korai székely szállásterületek, amelyek nem estek messze a lelőhelytől. Igaz, a Dél-Dunántúlon inkább Baranya területére szokás székely szállásokat lokalizálni – de Somogyban (és Tolnában) szintén vannak nyomai szórványos székely telepeknek, ilyen lehetett például Segesd – Somogyfajsztól légvonalban úgy 30 kilométerre. A fúvóka felirata persze nem jelenti azt, hogy Somogyfajszon székely telep volt – de ha nem tekintjük lehetetlennek azt a föltevést, hogy a homokmégyi honfoglaló sírban esetleg kabar származású harcos török nyelvű feliratára bukkantunk, akkor azt sem zárhatjuk ki, hogy Alsóbű vidékére akár Segesd környékéről, akár Baranyából, Tolnából, de akár a távolabbi Szerémségből vagy a nyugati őrhelyekről odavetődött egy olyan székely „lövő”, aki ismerte a székely írás korai változatát. Az alsóbűi fúvóka feliratának megnyugtató megfejtésére még várnunk kell, de hogy köze van a székely íráshoz, azt csaknem biztosra vehetjük.

Irodalom

Fodor István: Vélemény a bodrog-bűi rovásírásleletről. História. 21/8. 1999.

Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. 2004

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
35 VG 2015. szeptember 14. 01:57

@MolnarErik: Nem egyetlen jel ismétlődik, hanem összesen négy eltérő jel van a szobrocskán. A lábán lévő sarok jelből valóban négy volt egykor, de a jobb hátsóról egy agyagdarabkával együtt lepattant, a bal hátsón pedig alig látszik. A fenekén a Ten jel szerepel (ezt tévesen tekinted a hátsó sarok jeleknek). A homlokán a szár, a hátán pedig az ég jele szerepel. Nézd meg jobban a képeket és ne ess ugyanabba a hibába, mint Mandics Gyurka barátunk!!

A szójeleket használó "hieroglifás" írás is hangjelölő, azaz fonetikus (mert a szó is hangokból áll). Ha hangjelölés alatt betűírást (tehát egy hangot jelölő jeleket) értenél, akkor érdemes lenne szakszerűbben fogalmaznod, mert így nincs igazad.

A tehénszobor jelei nem egyetlen hangot, hanem egy-egy szót jelölnek. Ezek esetében az akrofónia folyamatát még a kilencvenes években rekonstruáltuk, függetlenül a tehénszobortól.

34 Krizsa 2015. március 18. 20:30

Annyira nem értek hozzá, hogy jobb volna hozzá se szólni. De akkor sem tudom elhallgatni, hogy szerintem is "közlés" van a tehénkén. Elsősorban a jelek elhelyezkedése miatt gondolom ezt. Aztán az inka csomórás, meg az Ogham, ami kizárólag egyforma és egyenes vonalakból épít fel abc-t.

33 MolnarErik 2015. március 18. 20:02

@Krizsa: A székely írás hangjelőlő írás, tehát nettó hülyeség a magát írástörténésznek kikiáltó úriember székely írásból eredeztetett "megfejtése". És ha szóírás is lenne, egy jel akkor se jelenthetne négyféle szót.

Ez egyébként talán segít megérteni, h 1 jel monoton ismétlése miért nem lehet írás (még ha karcolva van, akkor se):

static5.depositphotos.com/1012047/424/v/...-Greek-ornament..jpg

(Bár a te embered nyilván ezeket is el tudná olvasni a székely írás alapján, hha nagyon akarná).

32 Krizsa 2015. március 18. 11:33

@MolnarErik: Hieroglifás írásról volt szó és nem hangjelőlő írásról. De ennél többet én nem értek hozzá.

31 MolnarErik 2015. március 18. 10:55

@MolnarErik: Ja igen, ha a 3 fordított v-t nem 1 hanem 3 jelnek veszem, akkor a székely írás alapján jelenthet sss-t. És a 2 vonal is szsz-t.

Tehát a tehén székely írás alapú megfejtése: ssssssssssssssssss szsz (vagy 2).

30 MolnarErik 2015. március 18. 10:45

@Krizsa: egyetlen jel monoton ismétlése nem lehet írás. (természetesen akár jelenthetne is valamit, mondjuk, h tehén, v láb, de egyetlen jelből ez megállapíthatatlan, pláne a hangjelölő székely írás alapján).

@VG: A székely írás hangjelölő. A tehénen a fordított v jel ismétlődik mind a négy lábán és a testén egymásba fonódva (ilyen jel nincs a székely írásban). A fején meg két függőleges vonal van (ez ha nagyon akarom, tényleg megfelel a székely írás 2-jének). A fenekén nincs jel csak a hátsó lábakat jelölő fordított v-k látszanak.

29 Krizsa 2015. március 18. 09:48

@MolnarErik: Természetes, hogy a karcolás is írás. Én még a hírvivő méhek "merrefelél van sok kaja?"- eltáncoljuk,

és a madarak "ezen a rejtekhelyen már nincs semmi, láthatod a földön, hogy szétszórtam az ehetetlen maradványokat" - én még ezt az üzenet-hagyást is "írásnak" tartom.

28 VG 2015. március 18. 07:55

@MolnarErik: Az agyagtehénen négy székely jel olvasható. A lábain a "sarok" szójele szerepel (ezt nézted te az egyetlen, ismétlődő derékszögű jelnek, aminek szerinted nincs jelentése - de ez csak az ismerethiányodat jellemzi); a fején a "szár" (mai magyarsággal: úr) jele; a hátán (mindkét oldalon) az "ég" jele; a fenekén pedig a "Ten" (isten, tenyésztés) jele. Ezek együtt, a szoborral együtt képet adnak a korabeli ősvallási világelképzelésről. Vagyis 7500 évvel ezelőtt magyarul (magyarral rokon nyelven) beszélő, a székely írás hieroglifikus elődjét használó népek éltek a Dunántúlon. A vonatkozó cikket érdemes előbb elolvasni, s csak azután hozzászólni: hu.wikipedia.org/wiki/Szentgy%C3%B6rgyv%...gyi_teh%C3%A9nszobor

27 MolnarErik 2014. május 23. 10:36

@Krizsa: Igen, feltéve, ha az írást a karcolás szinonimájának vesszük.

26 Krizsa 2014. május 23. 00:04

Na kérem, aki kohót épített és működtetett is, az már régesrég ÍRT is. Az is, aki a francia barlangrajzokat készítette és a rajzok fölé minimum számokat karcolt. Valszeg a "neander" is írt már, aki csontfurulyát készített. Szal az írás (akárha porba, fába karcolva) legkevesebb 35.000 éves. Akár tetszik ez a hivatalos nyelvészetnek, akár nem.

25 MolnarErik 2014. május 22. 21:57

@VG: Az 1 agyagszobor gyak uazzal az 1 geometrikus mintával (derékszög). Semmilyen szövegnek értelmezhető dolog nincs rajta.

24 Diczkó 2013. november 24. 19:33

Látom, nem érdekli. Nem baj, örök titok marad.

23 VG 2013. november 18. 09:25

Az eddig ismert, eredetiben fennmaradt, a székely jelek segítségével jól olvasható felirat a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar nyelvű felirata. Amilyen érdekes ez a lelet, annyira nagy a csend körülötte.

hu.wikipedia.org/wiki/Szentgy%C3%B6rgyv%C3%B6lgyi_teh%C3%A9nszobor

22 Diczkó 2013. szeptember 30. 23:13

Kedves Sándor Klára!

A felirattal kapcsolatban volna egy a megfejtéssel egyenértékű észrevételem, ha érdekli.

21 Diczkó 2013. szeptember 28. 23:20

@Pierre de La Croix:

"(Erről mindig az az egyetemi professzorom jut eszembe, akik a rovásírások "hasonlóságáról" szólva megjegyezte, hogy kemény anyagba - kőbe, fába, agyagba stb. - bármit karcol az ember, az ugyanúgy fog kinézni bármikor és bárhol. Akár szimbólumról, akár számolásról, akár egyszerű gyermekjátékról van szó.)"

- Nekem meg tudod, mi jut erről eszembe? Az analfabétának minden írás egyforma. Ha viszont sokáig nézünk egy szöveget, minél tovább nézzük, annál több apró részletre leszünk figyelmesek.

"Az egyetlen járható út annak kijelentése, hogy még az sem biztos, hogy írásról van szó."

- A terv ötlet nélkül olyan, mint az út irány nélkül.

/Sz.V.Sz./

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X