nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @Fülig James: A remény hal meg utoljára.
    2022. 11. 26, 11:06  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pokorni Zoltán: a tankönyvpiac értéke a sokszínűség

A tankönyvpiac értéke a sokszínűség, amelybe beletartozik a digitális technológia; a tartalomfejlesztésre akkor is szükség lesz, ha esetleg a távoli jövőben nem papíralapúak lesznek a tankönyvek - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerdán Budapesten.

MTI | 2011. november 10.
|  

A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének rendezvényén az oktatáspolitikus kiemelte: a tankönyvkiadás kérdését az új nemzeti köznevelési törvény tervezete nem említi, ahogy a nemzeti alaptanterv részleteit sem. A tankönyvpolitikát kormányrendeletek, minisztériumi rendeletek szintjén szabályozzák majd – tette hozzá.

Mint fogalmazott, „a sokszínűség nem pejoratív dolog, attól, hogy valamiből kevés van, nem biztos, hogy jobb is”. A piac sokszínűsége jobban garantálja a minőséget, mint a bürokratikus struktúrák, amelyek a pártállami rendszerben működtek – tette hozzá.

Pokorni Zoltán utalt arra, hogy a tankönyvpiacon a pedagógusok vásárolnak: a szülők vagy – a gyermekek számára ingyenes tankönyv esetén – az állam pénzét költik el. A pénz gazdája, a kormányzat kontrollálni akarja a folyamatokat, ezért alakította ki a tankönyvek olyan akkreditációs rendszerét, amely Európában az egyik legszigorúbb. Az más kérdés, hogy ennek a gyakorlatban mennyire tudnak érvényt szerezni – jegyezte meg.

Elmondta, a tantervek „nagyon kis mértékben befolyásolják” az oktatás napi gyakorlatát; az oktatás-nevelés tartalmát a pedagógiai munka mérése, a vizsgarendszer és a tankönyvek tudják megváltoztatni.

Beszélt arról, hogy a nemzeti alaptantervben – amelyet tízévente indokolt áttekinteni – új ismeretelemeknek és tartalmaknak kell megjelenniük, majd hozzáfűzte: nem tapasztalta, hogy felülvizsgálata „széles, körültekintő alapon” történne.

Véleménye szerint az érettségi és vizsgarendszerek, valamint a kompetenciamérések szabályozásával érdemes összevetni a nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát. Kitért arra, hogy „ez lehetőség lesz-e vagy adminisztratív gesztus”, azt ma nem lehet megítélni, „de az előbbinek drukkolunk”. A nemzeti alaptanterv felülvizsgálatával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: nagyobb szerepet kell kapnia az oktatásban és a nevelésben a sokszínűségnek, mert hasonló életkorban másfél-két év lehet a különbség mentálisan a gyermekek között.

Az eseményen előadást tartott még Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója és Bella Tibor, a Közoktatási Szakértők Országos Egyesületének elnöke.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X