Pokorni Zoltán hangsúlyozta: a miniszterelnöknek már ősszel jelezte, hogy a benyújtott szaktörvénytervezeteket ebben a formában nem tudja támogatni, a szavazás előtt pedig Lázár János frakcióvezetőnek, aki tudomásul vette döntését.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke kiemelte: mostantól az a feladat, hogy az így megszületett törvény keretei között a lehető legműködőképesebb oktatási rendszert hozzák létre.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Pokorni Zoltán kiemelte: számos ponton sikerült pontosítani a végül elfogadott törvényt a tervezethez képest. Így elérték, hogy az óvodába lépés rugalmasan történjen, és felmentést kaphatnak azok a gyerekek, akiknél ez indokolt. Az iskolába lépés is rugalmasan valósulhat meg, a szabályozás nem kényszeríti kis létszámú fejlesztő osztályokba az amúgy csak iskolaéretlen gyermekeket.

A szakpolitikus a szakmai diskurzusnak tudta be, hogy nem csak a párhuzamosan felső tagozatokat működtető iskolák működhetnek önállóan, hanem azok is, ahol csak egy ilyen osztály van.

Fontosnak tartotta, hogy az egész napos iskolát jól helyezték el a magyar közoktatás térképén, nem egy mindenkire kötelező napköziként, hanem olyan fejlesztési irányként, ami egy nevelésközpontú pedagógiát tesz lehetővé és kifejezetten szolgálhatja a hátrányos helyzetű gyermekeket.
Kiemelte még az eredmények közül, hogy középiskolai központi felvételi csak túljelentkezés esetén lesz.

Pokorni Zoltán azt mondta, hogy szerettek volna, de nem tudtak érdemi változást elérni a téren, hogy az intézményfenntartás gondjaira differenciált választ adjon a törvény. Azt szerették volna, ha a kistelepüléseknél, ahol sem forrás, és sok esetben kellő szakmai támasz sincs az oktatási feladatok ellátására, valamint az optimális intézményméret sem áll rendelkezésre, az állam vegye át a feladatokat.

Ugyanakkor a több tíz-, vagy százezres városoknál az oktatás színvonalán őrködjön az állam, de ne fossza meg az iskolákért viselt felelősségtől a településeket. Ez a differenciált megoldás azonban nem valósult meg – összegezte, hozzátéve: ilyen nagyságrendű átállást az oktatásban még nem láttunk, mint amire most készülnek.

Szerették volna elérni – folytatta –, hogy a hároméves redukált szakképzés azoknak szolgáljon lehetőségként, akik nem képesek a négyéves szakképzéssel megbirkózni, és megmaradjon az a stabil szakmunkásképzés, amit az idejáró gyermekek 70 százaléka választ ma is. Egy szakmunkásnak is szüksége van ugyanis közismereti tudásra – jegyezte meg Pokorni Zoltán.

Kitért arra, hogy a pedagógus életpálya tekintetében olyan minőségi mérési rendszert láttak volna jónak, ami a garantáltan méltányosabb jövedelemért jelentős minőségi javulást hoz. Szerették volna annak megválaszolását is, hogy a pedagógus életpálya bevezetésénél a három összefüggő elem – bér, létszám, költségvetési teher – közül melyik változik érdemben.

Az Országgyűlés keddre virradó éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt, és a szakképzésről szóló törvényt. Előbbit a képviselők - éjjeli három óra előtt néhány perccel - név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá. Utóbbit a képviselők 239 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadták el.