nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pokolgép – meg is lehet kedvelni?

Nem csak a szót, akár azt is, amit jelöl. Nem kell aggódni, nem kell feltétlenül vérnek folynia. Az első pokolgép sem ilyen céllal készült.

Fejes László | 2015. augusztus 27.
|  

Számos szavunk van, mely valamilyen borzalmas, viszolyogtató vagy kellemtelen dolgot jelöl, ám ettől a szót még szeretjük, például azért, mert költőinek vagy szellemesnek érezzük (érezhetjük). Ezek közé tartozik például a pokolgép is.

Már akkor is bajban vagyunk, ha pontosan meg kell határoznunk a jelentését. Ez abból is következik, hogy a szóelemek jelentése csak nagyon halványan utal arra, hogy miféle eszközről van szó: nem is tipikus gép, a pokol meg legfeljebb annyit sejtet, hogy valami szörnyű dolog. A Magyar értelmező kéziszótár szerint sajtónyelvi kifejezés, a következőképpen határozza meg a jelentését:

(Merénylethez haszn[ált]) időzítve robbanó szerkezet

Ezt a meghatározást semmiképpen nem fogadhatjuk el, hiszen számtalanszor neveznek távirányítással aktivált bombát pokolgépnek, sőt kézzel aktivált bombákat is hívnak pokolgépnek. A magyar Wikipédia szerint viszont:

Ha a bomba célja megfélemlítés vagy merénylet elkövetése, akkor hagyományosan pokolgépnek nevezzük.

Ez a meghatározás is erősen vitatható, hiszen egy szőnyegbombázás célja is lehet megfélemlítés, ettől függetlenül a repülőgépekről lehajított bombákat nem szoktuk pokolgépnek nevezni. Leginkább talán a mindkét meghatározásban, de csak mellékesen vagy másodsorban felbukkanó merénylet lesz a kulcs: azokat a bombákat nevezzük így, melyeket merényletekhez, terrorakciókban, tipikusan polgári célpontok ellen használnak, illetve tipikusan egyedi, házi készítésűek, nem pedig rendszeresített fegyverek.

De honnan eredhet ez a kifejezés? Sajnos az etimológiai szótárak nem tárgyalják. Sejthető ugyan hogy mesterségesen alkotott, nyelvújítási szó, de Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című munkája sem tartalmazza. Nincs más lehetőségünk, mint hogy magunk próbálunk meg utánajárni a kérdésnek.

A történeti korpuszban szerencsére több találatra is rábukkanunk, a legkorábbi előfordulását Jókainál találjuk, A jövő század regénye című művében (a kiemelések a nyesttől).

Tüzérség dolgában első helyen állt a birodalom hadserege; vetlövegeik, miket a bécsi arzenálban készítettek, nem golyók voltak már, hanem megannyi pokolgépek; minden ágyúgolyó külön egy ágyú maga, mely ott sül el, ahova küldve van, az ellenség homloka előtt.

Látható, hogy ebben a szövegben a pokolgép nem a ma ismert jelentésben, hanem egy rendszeresített csodafegyver neveként bukkan fel. Lehet, hogy maga Jókai találta ki a képzeletbeli fegyver neveként, és innen terjedt el, miközben jelentése módosult? Sajnos ezt az elképzelést el kell vetnünk, hiszen a néhány évvel korábban megjelent Czuczor–Fogarasi szótár egy hasonló, de nagyon is valóságos eszköz neveként említi.

Pokolgép – meg is lehet kedvelni?
Forrás: Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára

Sajnos azonban a szótár sem azt nem említi, hol fordul elő a szó, sem azt, hogy honnan ered – bizonyára azért, mert a szerzők által követett nyelvtörténeti elvek alapján semmi érdekeset nem lehetett róla mondani. Bár el kell vetnünk azt az elképzelést, hogy a szót Jókai találta ki, úgy tűnik, igencsak szerette, és jelentős szerepe lehetett terjesztésében. Előfordul az Egy az IstenbenA gazdag szegényekben, A lélekidomárban, A szegénység útjaiban (hasonlatként, így jelentése homályban marad) és útleírásaiban (itt még csak nem is bombát jelent!).

Jókainál is korábban, ám nem sokkal korábban használja Arany János is, méghozzá a Hamlet fordításában:

Ó, Gertrud, ez, mint gyilkoló pokolgép,
Több helyen üt fölösleges halált.

Sajnos itt sem világos, pontosan milyen eszközről van szó, de feltehető, hogy valamilyen pusztító robbanószerkezetről. Az eredetiben ezt olvashatjuk:

Like to a murdering piece, in many places
Gives me superfluous death.

A murdering piece olyan kisebb méretű ágyú volt, mely repeszeket szórt szét. Arany tehát a fentekhez hasonló értelmben használja a szót.

A szó eredetének kulcsára végül a Pallas nagy lexikonában sikerült rábukkannunk:

a robbantó technika segítségével készült, bűnös célokra szolgáló gépezet, mely embernek, vagy más egyéb tárgyaknak elpusztítására van szánva. Az újabban feltalált robbanó anyagokat (dinamit, nitroglicerin, lőgyapot stb.) szokták leginkább fölhasználni a P. megtöltésére. Hasonló merényletek gyakrabban fordultak elő Oroszországban (nihilisták), Angliában (féniek), Olasz- és Francia-, meg Spanyolországban (anarkisták). A P. veszélyes használatának és elterjedésének újabban a robbanó anyagok gyártására és forgalmára vonatkozó nemzetközi törvényekkel igyekeznek gátat venni. A P. elnevezés először 1693. fordul elő, amikor az angol-francia háboruban Meesters angol admirális lőporral s egyéb éghető anyagokkal megrakott hajót hajtatott a st.-malói parti erőd falai ellen; ennek a gépnek infernal machine volt a neve, s aztán is sokáig használták, de nagyobb siker nélkül. Századunkban a P. nevét a Bonaparte Napoleon konzul ellen intézett merénylet (1800 dec. 24-én) újította föl; a Fieschi P.-e (Lajos Fülöp francia király élete ellen, 1835 jul. 28.) 22 fegyvercsőből készült. Nevezetes volt a Thomas-féle P., melyet 1875. a brémai kikötőben egy hajóra adott föl, hogy azt a nyilt tengeren robbantsa föl, de hamarabb elrobbant, mintsem ki volt számítva s vagy 100 embert megölt. Azelőtt a hadi tengerészetben és a szárazföldi hadseregben használt robbantó gépezeteket is (p. torpedók, bombák) P.-nek hivták.

A szócikkből sok minden kiderül. Az 1893 és 1897 között kiadott szótár megjelenésének idejében már elsősorban merényletekre használt bombák neveként él – ez ugyan ez első mondatban található definícióból nem egyértelmű, de a későbbiek során egyértelműen (és magától értetődően) merényletekről beszél. Azt is egyértelműen állítja, hogy ez a jelentése elsősorban egy Napóleon elleni merényletnek köszönhetően terjedt el, ugyanakkor korábban más robbanószerkezeteket is illettek ezzel a névvel. Sőt, az is kiderül, hogy az első „pokolgép” egy robbanóanyagokkal telerakott hajó volt, melyet egy erőd falainak megrongálására – tehát nem is közvetlenül emberéletek kioltására – használta. Nyilvánvaló, hogy a pokol elem itt nem is az okozott halálesetekre, hanem a nagy erejű robbanásra, illetve repeszek által okozott pusztításra vonatkozott. Feltehető az is, hogy a merényletekhez használt bombákra a név azért ragadt rá, mert ezek is gyakran repeszeket tartalmaztak.

Fieschi Lajos Fülöp elleni merénylete egy korabeli ábrázoláson
Fieschi Lajos Fülöp elleni merénylete egy korabeli ábrázoláson
(Forrás: Wikimedia Commons)
Bár a szócikk nyelvészetileg pontatlanul keveri a magyar pokolgép szó és a hasonló szerkezetű, de más nyelvű kifejezések történetét, ebből kiolvasható az is, hogy a pokolgép – közvetve vagy közvetlenül – az angol infernal machine ’pokoli gép/szerkezet’ tükörfordítása. Az viszont nem derül ki, hogy a tükörfordítás mikor született.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a kifejezés nem csak ebben az irányban fejlődött, alkalmanként alkalmazták egészen más jellegű és másképp ijesztő szerkezetekre is. Podmanicky Frigyes naplójában (1887-ben adták ki, de 1824-ben kezdte írni) a vonatra alkalmazza:

E Berlinbe tett utam alkalmával utaztam első ízben vasúton, vagyis vaskocsin, a mint akkor neveztük, - az egyedüli Németországban teljesen kész vonal lévén akkoriban a Drezda-Lipcse-Köthen-berlini vasútvonal. - Csodálatos érzés fogott el, mikor először érzém indúlni e pokolgépet; de az utasok nagy száma, az idegen arczok s beszéd előidézte élénkség, a gyakori állás s hosszas megállapodás, mely közben futólagos ismeretségek lettek kötve s folytatva, az utazás e nemét gyorsan megkedvelteté velem.

Az angol infernal machine-nal is találkozhatunk ilyen általánosabb ’szörnyűséges gépezet’ jelentésben, bár elsősorban ’vízi akna’, ’orgonapuska’ (Fieschi eszköze is inkább ehhez hasonlíthatott, mint bombára)) és – történelmi kontextusban – ’merényletekhez használt bomba’ jelentésekben fordul elő.

Reméljük, mi is inkább ilyen, könnyen megkedvelhető „pokolgépekkel” találkozunk a jövőben.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Galván Tivadar 2015. augusztus 27. 17:33

"a pokolgép – közvetve vagy közvetlenül – az angol infernal machine ’pokoli gép/szerkezet’ tükörfordítása": szvsz inkább közvetve, a német "Höllenmaschine" közbektatátsával.

1 reiner Tor 2015. augusztus 27. 14:18

Azt azért hozzátenném, hogy amíg a Föld kerek, mindig lesznek rockerek.

Információ
X