-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasóinkkal is biztos előfordult már, hogy egy vicc a szemük előtt vált valósággá. Ezúttal a Wikimedia Commonson lehetünk ilyennek a tanúi.
A hatvanas-hetvenes évektől kezdve egyre több finn turista fordult meg a Szovjetunióban. Észtország és Leningrád közel esett a finn határhoz (ha nem is annyira közel, mint a háború előtt), a finnek számára olcsó volt és bizonyos értelemben egzotikus is, és különösen alkalmas volt alkoholbeszerzésre. A Szovjetunió számára pedig „kemény valutát” jelentettek a finnek.
A finnek azonban, szemben magyar kortársaikkal, nem tanultak az iskolában oroszul. Persze az nyilvánvaló, hogy ettől még nem beszéltek sokkal rosszabbul az átlagmagyarnál, a magyarokkal szemben viszont még a cirill betűket sem tudták kiböngészni. Így aztán az éttermeken látható РЕСТОРАН [resztoran] feliratok [pektopah]-nak olvasták – persze előbb-utóbb mindenki számára kiderült, hogy a szót nem egészen így kell ejteni, de viccként továbbra is terjedt, hogy az étterem oroszul pektopah.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Amikor nemrégiben a Csernobillal kapcsolatos cikkünkhöz képeket kerestünk, érdekes oldalra bukkantunk a Wikimedia Commonson: Pectopah shopping centre in Pripyat – azaz Pectopah bevásárlóközpont Pripjatyban. A képekről azonban egyértelműen kiderül, hogy egy étteremről van szó, vagy ha tényleg áruház volt eredetileg az épület, annak éttermének feliratát vélték az áruház nevének.
Úgy tűnik, az oldal létrehozója egy saját képet sem tett a válogatásba – alapos okkal feltételezhető, hogy a helyszínen sosem járt. Még érdekesebb, hogy egy nappal korábban létrehozott egy Éttermek Pripjatyban című oldalt is, ebben azonban egyetlen kép sem szerepel.