-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A távoli világok nem mindig összeegyeztethetetlenek, ám vegyítésük furcsa keveréket eredményezhet. Valerij Barikin képein egy sosemvolt világ elevenedik meg.
Az ötvenes években a az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió két külön világ volt. Ez az élet minden területén megnyilvánult, így a hétköznapok képzőművészetében, a plakátok világában is. Bár itt is, ott is a megszépített realizmus dívott, a plakátok témái egészen mások voltak.
Az Egyesült Államokban természetesen a reklámplakátoknak jutott a vezető szerep: ezek különböző termékeket hirdettek a gemkapocstól az ingatlanokig. A termékekhez az ábrázolásokon megpróbálták a boldogság valamilyen képét kötni: hol boldog, elégedett családokét, hol szexuálisan vonzó nőkét (ritkábban férfiakét). Az utóbbiakból alakult ki a pin-up ([pinap], kb. ’kitűzős, kitűzhető, kitűzendő’ – semmi köze a belehallható magyar szóhoz) poszter műfaja: ezen általában alulöltözött nők láthatóak testi vonzóságukat kidomborító pózban (lehajolva, félig hátrafordulva – ezek előnye, hogy a mell és a fenék domborulata egyszerre ábrázolható). A műfaj a nevét állítólag a második világháborúban kapta, amikor a katonák ezeket különböző helyekre tűzték ki (de gondolhatunk a munkahelyi öltözőszekrények belsejére is).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Szovjetunióban ezzel szemben a szocializmus-kommunizmus építésének dicsőítése volt a plakátok valós témája, ehhez kapcsolódtak még az egyes termékek hirdetései is: az állam ezt is, azt is biztosítja, nagy a boldogság. De ebben a gondolatkörben értelmezhetőek az egészséges életmódra, a munkavédelmi előírások és a közlekedési szabályok betartására, művelődésre biztató plakátok is. Ezek a plakátok azonban nem hogy aszexuálisak, az erotika legminimálisabb megnyilvánulásai is hiányoznak róluk.
Ezt a hiányt igyekszik pótolni Valerij Barikin Nyizsnyij Novgorod-i művész. Képein általában a hagyományos szovjet tárgyi világot ábrázolja, színkezelése azonban hol a szovjet, hol az amerikai stílusra jellemző.
![A rajzolási technikát a természettől eltanulva alapozod meg a forradalmi művészetet](/media/a-rajzolasi-technikat-a-termeszettol-eltanulva-alapozod-meg-a-forradalmi-muveszetet.jpg)
(Forrás: netlore.ru / Валерий Барыкин)
A fenti képen például a bal felső sarokban ülő nő mind témájában, mind technikájában (erős fény-árnyék kontraszt a test vonalainak kiemelésére) az amerikai plakátokat idézi, míg a fennmaradó része a szovjet stílust idézi: a művészfigurák szegényes, szinte színtelen öltözetben ülnek, testük szinte csak jelzésszerű. A szovjet stílust idézi a plakátra írt ideológiai útmutatás is.
Hasonló kettősséget figyelhetünk meg a fenti képen is. Itt azonban nem csupán a női alak ábrázolása amerikai stílusú, hanem a képen megjelenő ikonikus szovjet Volgáé is. Míg ez éles, kontrasztos, csillogó, addig a háttérben álló bútorszállító színei tompák, formája is elmosódó. Figyelemre méltó az is, hogy a képek többségén a nők egyértelműen vonzóak, ugyanakkor a férfiak (akik gyakran e nőket bámulják) tipikusan lecsúszott, láthatóan alkoholista, vagy más okból az átlagosnál is kevésbé vonzó alakok.
Erre példa a következő kép is. Itt az előtér és a háttér is inkább az amerikai stílus felé hajlik, csupán a félig a háttérben megjelenő férfiak képviselik a szovjet stílust (bár érdemes felfigyelni a korlátról lehulló vakolatra is). A kép főhőse egyértelműen a sakktáblát szorongató, szerencsétlen testtartású szemüveges férfi, aki a kép pillanatában rövid időre azt hiszi, hogy a nők neki integetnek, vele szeretnének megismerkedni – a kép személője azonban látja a mögötte visszaintegető másik, ha a nők „kategóriáját” el nem is érő, mindenesetre erőteljesebb, dinamikusabb férfi alakját: számunkra érthető, hogy a nők őt üdvözlik. (Érdemes rövid pillantást vetni a grillezőnél szerencsétlenkedő, kopaszodó férfialakra is.)
A fenti képen tipikus szovjet színhelyt látunk: egy egyterű hálókocsi („plackartnij”) belsejét. A tárgyi világ, a férfiak ruhája is jellegzetesen szovjet – egyedül a nő rí ki a környezetből. A képen sejthetően a megérkezés előtti jelenetet látjuk: az utasok a leszálláshoz készülődnek (legelőrehaladottabb a fiatal fiú, míg az idősebb úr még fel sem kelt, csupán az ágyában nézi át az újságot). Mindhárom férfialak az öltöző, szépítkező nőt bámulja, miközben nyilvánvalóan mindegyikük számára elérhetetlen.
A két világ kontrasztja különösen erős a fenti képen: szinte úgy érezzük, egy amerikai turistanő szállt fel egy moszkvai buszra, és okoz teljes megdöbbenést. A buszon mindenki a nőt bámulja, amit megerősít az is, hogy a sofőr kétszer is látszik – a visszapillantó tükörben „még egyszer” a nőre bámul. Egyedül a nézőhöz legközelebb eső, szemüveges figura alszik, és marad le a jelenségről. Érdemes felfigyelni a busz belterének aprólékos kidolgozására, beleértve a táskarádiót és a függönyrojtokat is – és ne feledkezzünk meg a szélvédőn át felsejlő Moszkvics jellegzetes formáiról sem.
Az erotikamentességgel és aszexualitással való viccelődés egy másik formáját mutatja a következő kép. Ezen a vonzó nő látszik vágyakozni az egyébként nem különösebben vonzó fiú iránt, aki viszont figyelemre sem méltatja. A kép felirata A könyv a legjobb barát típusú jelszavak paródiája: ebben az esetben a könyv egyenesen barátnő – az oroszban a книга [knyiga] ’könyv’ szó nőnemű –, mely nem csupán az emberi társsal ér fel, de a szexuális partnert is pótolja. Míg a kép élénk színvilága az amerikai plakátot idézi, és a lámpabúra lehetne egy patinás nyugati könyvtárból is, addig érdemes felfigyelni például a konnektorra, vagy a fiú kezében látható kötet jellegzetesen szovjet stílusára.
A következő példán a grafikai megvalósítás jellegzetesen szovjet, egyedül talán a háttérben ragyogó ablak, illetve fényének visszatükröződése a (jellegzetesen szovjet, barna lakkozású) padlón, illetve a vödörből kiloccsanó vízen tekinthető amerikaias stíluselemnek. Jellegzetesen szovjet az ábrázolt környezet is, figyelemre méltó például a férfi rendezett, tiszta, polgárias, ám mégsem elegáns ruhája. A takarítónő ruházata is legfeljebb rövidségével üt el a valódi szovjet plakáton láthatókétól. A folyosón álló radiátorok pedig megfellebbezhetetlenül hirdetik a szovjet rögvalót. Egyedül a takarítónő kihívó póza az, mely teljesen idegen a szovjet plakáttól – ráadásul kárörvendő mosolya mögött is felcsillantja a reményt, hogy a férfi ábrándjai még átfordulhatnak a valóságba.
A fenti kép férfiábrázolásában eltér a többitől, itt ugyanis a férfi nem lúzer, hanem éppen imponáló sportteljesítményt nyújt – a kép pedig látnivalót nyújt mindkét nem kedvelői számára. A sportoló férfi egyébként népszerű eleme a szovjet plakátnak is, bár értelemszerűen arra is ügyelnek, hogy a férfitest se válthasson ki erotikus asszociációkat. Figyelemre méltó a kép alján a jelenetbe beavatkozó öregasszony figurája: nem világos, hogy egyszerűen a rendbontás ténye ellen tiltakozik, vagy pedig egyenesen a nemi erkölcsök csőszeként lép-e fel.
![Mondj nemet az iszákosságra! Ne dőlj be a csapdának: „Csak még egy pohárkával!”](/media/mondj-nemet-az-iszakossagra-ne-dolj-be-a-cspdanak-csak-meg-egy-poharaval.jpg)
(Forrás: revision.ru)
Míg az eddig bemutatott képek inkább gegek, és legfeljebb játékos gondolatokkal terelgetnek minket a mélyebb összefüggések felé, az utolsónak bemutatott kép már sokkal erősebb üzenetet hordoz. A plakát felirata a kínálgatott nőnek szól, akinek azonban nem áll módjában elfogadni vagy elutasítani a „jó tanácsot”. Az erőszakosan kínálgató férfinak kiszolgáltatott nő agresszió áldozata, ám a plakát formájában megszólaló társadalom nem megvédi az agressziótól, hanem felelőssé teszi érte. A plakát tágabb síkon felfogható az életvezetési tanácsokat osztogató propagandaplakátok általános kritikájának is – elvégre általában nem azért dohányzunk, fogyasztunk alkoholt vagy élünk mozgásszegény életet, mert nem tudjuk, hogy nem lenne szabad.
A Valerij Barikin munkásságával való megismerkedésre ajánljuk a CREU válogatását, Barikin saját oldalát vagy a Google képkeresőjét. Tanácsos a képeken további visszatérő motívumokra (női ruhára csöppenő fagylalt vagy víz, hadsereg stb.) is figyelmet fordítani. Érdemes megismerkedni a Barikin által a Zsiguli sör számára tervezett csomagolássorozattal is.