Az Európai Parlament (EP) elnöke felhívta a szlovák kormány figyelmét arra, hogy állandó párbeszédet kell folytatnia az országban élő nemzeti kisebbségekkel.

Jerzy Buzek azt követően nyilatkozott, hogy szerdán Pozsonyban külön-külön találkozott Robert Fico kormányfővel és Dusan Caplovic kisebbségügyi kormányfő-helyettessel, akikkel a sokat vitatott szlovákiai államnyelvtörvényről is tárgyalt.
Fico és Caplovic egyaránt azt állította: a nyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s célja az, hogy egyensúlyt teremtsen az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között a nyilvános érintkezésben a vegyesen lakott területeken.
Az EP szempontjából a nyelvtörvény ügyében három dolog fontos: legyen párbeszéd a kormány és a kisebbségek között; ebbe a párbeszédbe az EBESZ és az Európa Tanács is bekapcsolódhasson; és a törvényt helyesen alkalmazzák – foglalta össze Buzek.
„Jó lenne, ha a kormány nyitott lenne arra, hogy a törvényben egy-két változást eszközöljenek, ha erre a jövőben szükség mutatkozik” – szögezte le az EP elnöke.
„A törvények az emberekért vannak, s ha megváltoznak a körülmények, nyitottak vagyunk” – reagált a nyilatkozatra a sajtóértekezleten Caplovic.
Robert Fico ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a nyelvtörvény ügyét lezártnak tekinti. „A nyelvtörvény már mögöttünk van” – húzta alá a szlovák kormány elnöke. Újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Szlovákiának nem érdeke, hogy a nyelvtörvény körüli problémákat „kivigyék az Európai Parlamentbe”, mert ezeket otthon is meg lehet oldani.
A miniszterelnök szerint Pozsonynak az a fontos, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a nemzetközi normákkal összhangban lévőnek találta a jogszabályt. Vollebaek kijelentésének második felét, miszerint ez nem azt jelenti, hogy a törvény jó is, Fico nem idézte.
„Buzek úr nem zárta ki a törvény módosítását sem, ami jó. Követelése, hogy a hatóságok folytassanak párbeszédet a magyar közösség legitim képviselőivel, szintén összhangban van a mi nézetünkkel” – jelentette ki Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke azután, hogy a párt képviselői találkoztak az EP elnökével. Elmondta: megmutatták Buzeknek a 30 ezer aláírást is, amelyek azt jelzik, hogy az állampolgárok nem elégedettek az államnyelvtörvénnyel.
Csáky ugyanakkor hangsúlyozta: az MKP választott képviselőinek mandátumuk van arra, hogy képviseljék a magyar közösség érdekeit, követelik, hogy párbeszédet folytathassanak a hatóságokkal, s illő lenne, ha ezt a kormány is elismerné.
Marek Madaric kulturális miniszter több ízben is azt mondta: az MKP képviselőivel nem kíván konzultációkat folytatni a nyelvtörvényről, mert „nem érdemes”. Caplovic miniszterelnök-helyettes szintén csak a magyar civil szférával való esetleges egyeztetést említette. Az MKP vezetői szerint az ilyen álláspont – a kisebbség választott képviselőinek mellőzése – elfogadhatatlan.