nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
az oroszok is gyakorta uralmuk alá hajtották
Osztogatás és fosztogatás
egy „lengyel” városban

Van, hogy egy sajtóhír annyira felkelti az ember érdeklődését, hogy elkezd utánajárni a részleteknek. Időnként ez odáig vezethet, hogy az eredetileg megismert adatokat is teljesen át kell értékelnünk. Az eszperantó kezdeményezője, Zamenhof és szülővárosa kapcsán is találhatunk erre példát.

Horváth Krisztián | 2015. június 17.
|  

Olvasónk nemrég hívta fel a figyelmünket egy cikkre, melyben egyebek közt azt olvashatjuk:

Lazar Markovics Zamenhof egy a határ melletti lengyel városban született 1859-ben, melyet gyakorta az orosz erők is uralmuk alá hajtottak.

A település belorusz neve Беласток [belasztok], ami megegyezik az orosz névvel, hiszen a hangsúlytalan o az oroszban is [a]-szerűen hangzik. Az átírás különbségét csupán az okozza, hogy orosz kiejtésként nem az szokásunk megadni, hogyan hangzik az orosz szó magyar füllel, hanem azt, hogy hogyan írnánk át a szót magyarra, és azt miképp ejtenénk.

(A szerk.)

A lengyelül Białystok [bjauisztok] (oroszul Белосток [belosztok]) nevű település ma valóban Lengyelország része, a mai lengyel-fehérorosz határtól alig 50 km-re, mintegy 300 ezer lakossal. A statisztikák szerint ezek 97%-a lengyel, 2,5%-a fehérorosz, a többi számos más kisebbséghez tartozik. Nyugodtan elmondható, hogy Białystok napjainkban csaknem teljesen etnikailag homogén, 97%-ban lengyel város. Korántsem volt ez azonban mindig így: Zamenhof életében sem.

Białystok főtere
Białystok főtere
(Forrás: Wikimedia Commons / Slowacki)

Osztogatás

Ha csupán a város új- és legújabb kori történetét nézzük, láthatjuk, hogy Lengyelországhoz (és azon belül a Litván Nagyhercegséghez) tartozott, ám ekkor Lengyelország (1772-es első, majd 1793-as második felosztását követő) 1795-ös harmadik felosztásával (mely a lengyel állam megszűnését is jelentette) Poroszországhoz került.

Lengyelország három felosztása 1772-1795
Lengyelország három felosztása 1772-1795
(Forrás: Wikimedia Commons / Halibutt / GNU-FDL 1.2)

A napóleoni háborúk során a tilsiti békében (1807) Poroszország elveszti a várost és környékét, ám nem válik a Napóleon által ekkor létrehozott Varsói Hercegség részévé: a területet Oroszország kapja meg. Az 1812-es oroszországi hadjárat során a Grande Armée átvonul ugyan a városon, de ez érdemben nem változtatja meg a település helyzetét. 1815-öt követően a város nem lesz a bécsi kongresszus által lérehozott úgynevezett Kongresszusi Lengyelország (hivatalosan: Lengyel Királyság; perszonálunióban Oroszországgal) része sem, melyet 1832-et követően amúgy is teljesen beleolvasztanak az Orosz Birodalomba.

1807-1842 között a Poroszországtól közvetlenül Oroszországhoz csatolt város és vidéke külön kerületet alkot a cári Oroszországban, ezt követően azonban beolvasztják a Grodnói Kormányzóságba. Zamenhof születésekor tehát a lengyelül Białystok néven ismert város, Zamenhof szülőhelye a Grodnói Kormányzóság és így Oroszország szerves része jó fél évszázada.

A várost még Zamenhof életében, az első világháború idején elfoglalják a németek (1915-ben): néhány évig német megszállás alatt van. Zamehof 1917-es halálát követően 1918-1919-ben a tiszavirág-életű Fehérorosz Köztársaság tart igényt városra, majd a lengyelek foglalják el. 1921-től formailag is az ismét létrejött Lengyelország része, annak 1939-es ismételt felosztásáig. Ekkor a Szovjetunió foglalja el, majd 1941-1944 között ismét a németek. Ha tehát szemügyre vesszük a hányattatott sorsú város modern kori történelmét, 1807-1915 között, azaz Zamenhof születését megelőzően és csaknem teljes élete során a város Oroszország része.

Felmerül a kérdés: mennyiben tekinthető lengyelnek e város 1859-ben?

Zamenhof szobra Białystokban
Zamenhof szobra Białystokban
(Forrás: Wikimedia Commons / Jacques Lahitte / CC BY 3.0)

Etnikai átalakulás

Ahogy az a statisztikákból kiderül, ma Białystok valóban lengyel többségű város. Zamenhof születési évének környékéről a legközelebbi statisztikai forrás az 1897-es oroszországi cenzus: a felmérés anyanyelvre és vallásra is vonatkozott. Az anyanyelv szerinti felmérés alapján a 66 ezer lakosú városnak mintegy 9 ezer orosz, ukrán és belorusz és úgy 11 ezer lengyel anyanyelvű lakosa volt, de döntő többségük, közel 41 ezer fő (62%) anyanyelve volt a jiddis.

A zsinagóga Białystokban a 20. század elején
A zsinagóga Białystokban a 20. század elején
(Forrás: Wikimedia Commons)

A család, hol Zamenhof született, zsidó család volt. Zamenhof anyjával jiddisül beszélgetett, ám apja, Mark Fabianovics Zamenhof a teljes nyelvi asszimiláció híveként elvárta gyermekeitől, hogy jelenlétében csak oroszul beszéljenek, ily módon Zamenhof „apanyelve” az orosz lett, derül ki Rátkai Árpád Lazar Markovics Zamenhof és a Ludoviko-kultusz című tanulmányából.

Zamenhof fiatalon maga is írt jiddis nyelvtant, de ez kéziratban maradt. Szintén fiatal korában írt orosz nyelvű verseket is: önmagát Zamenhof többször is „oroszországi hébernek” (ruslanda hebreo) minősítette, ám ez az öndefiníció sem túl szerencsés.

A białystoki gettó romjai az 1943-as gettófelkelés után
A białystoki gettó romjai az 1943-as gettófelkelés után
(Forrás: Wikimedia Commons / Archiwum Muzeum Podlaskiego)

A Zamenhof születésekor és élete nagy részében orosz uralom alatt, zsidó többségű város etnikai összetétele nem is a restaurált, két világháború közti Lengyelország, hanem a második világháború okozta kataklizma és a holokauszt hatására alakul át gyökeresen, majd válik napjainkra 97%-ban lengyel várossá. Az olvasónk által idézett cikk nyitómondata kapcsán ennyit mondhatunk el röviden Białystokról, a „határ menti lengyel” városról, melyet „gyakorta az orosz erők is uralmuk alá hajtottak”.

Források

Rátkai Árpád: Lazar Markovics Zamenhof és a Ludoviko-kultusz

Dr. Szerdahelyi István: Bábeltől a világnyelvig. Gondolat, 1977

Szerdahelyi István: Bevezetés az interlingvisztikába. Történeti vázlat és forrástanulmány. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 18. 21:18

@LvT: Valóban, köszönjük!

1 LvT 2015. június 18. 19:17

A lengyel <Białystok> városnév cikkbeli kiejtési javaslatából kimaradt a második szótagi <y> /i/ magánhangzó: /bʲaᵘisztok/.

Információ
X