-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy andalító dallam is elég lehet ahhoz, hogy a napi munkában elcsigázott földi hal(l)andó – ha rögtön a mennyekben nem is –, de legalább a felhők fölött érezhesse magát. Mitől tartunk jónak, kellemesnek egy-egy muzsikát? Hogyan szól hozzánk a zene? Cikkünk ilyen kérdésekre keresi a választ.
Hogyan szól hozzánk a zene? Miért andalodunk el bizonyos hangok adott kombinációjától? Mi zajlik le ilyenkor az agyunkban? Ezekre a kérdésekre keresték a választ azok a tudósok, akik minnesotai diákok zenei és nem zenei hangokra adott reakcióit vizsgálták. A kutatók 250 diák bevonásával végezték el a kísérleteket, és úgy tűnik, közelebb kerültek a kérdések megválaszolásához.
Persze nem ez a friss kutatás volt az első, ami effélével foglalkozott. Adódik a közhely: az ókori görögöket is foglalkoztatta már, hogyan és miért is hat ránk olyan erősen a zenei nyelv. Ők úgy vélték, a magyarázat a matematikában keresendő: bizonyos hangmagasságra állított, adott hosszúságú húrok tudnak megfelelő hatást kiváltani az emberben. A modern korban azonban sokkal prózaibb okokkal magyarázzák a zene bűverejét: azt szeretjük, amit megszoktunk – olvasható a Science Daily honlapján.
Ha az európai hangzásvilágot vesszük alapul, a tapasztalatok és a kísérletek alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a legtöbben azokat a hangokat ítélik kellemesnek, amelyek harmóniában állnak egymással. Harmonikus frekvencia alatt pedig azt értik a szakértők, amikor – bár az egyes hangok frekvenciája nem azonos – a frekvenciák közötti különbségben logika fedezhető fel: az alapfrekvencia többszörösén halljuk a különböző hangokat. Ha például 100 Herzet veszünk alapnak, a 200, 300 és 400 Hertzen hallott hangok harmóniában állnak egymással és az alapfrekvenciával is.
A fentiek alapján az európaiak „harmonikus” zene iránti szeretete valószínűleg azzal függ össze, hogy ezzel a zenei nyelvvel ismerkedik meg már a kisgyerek is – véli Josh McDermott, a kutatás vezetője. Nehéz azonban következtetéseket levonni akkor, amikor egy-egy térség zenéje már korántsem marad földrajzi bölcsőjében. A nyugati zene pedig olyannyira elterjedt a világ összes többi pontján, hogy lassan aligha lehet különbséget tenni a nyugati és a keleti fülnek kedves zenei nyelv között.