nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyelvtechnológiai újrahasznosítás kalákában: CESAR

A nyelvtechnológiában megfigyelhető legújabb törekvési irány a már létrehozott nyelvi erőforrások egységesítése és nemzetközi szabványokhoz való igazítása. Magyarok vezetik azt a projektet, amelynek egyik célja a magyar nyelvfeldolgozó eszközök bekapcsolása az európai ICT véráramába.

Simon Eszter | 2011. június 10.
|  

A nyelv- és beszédtechnológiáról, annak magyarországi helyzetéről, fejlesztéseiről már többször írtunk. Most egy olyan trendet, törekvést fogunk bemutatni, amely néhány éve erőteljesen megszabja a terület fejlődési irányát. A nyelv- és beszédtechnológiában alkalmazott módszerek és eljárások jellegéből következik, hogy korszerű kutatási eredmények és alkalmazások nem jöhetnek létre a megfelelő nyelvi erőforrások nélkül. Ezek az erőforrások olyan írott és beszélt nyelvi adatbázisok és feldolgozó eszközök, amelyekbe komoly nyelvészeti tudás van beépítve az annotációk segítségével.

Keresés a Magyar Nemzeti Szövegtárban. Zölden látható az annotáció.
Keresés a Magyar Nemzeti Szövegtárban. Zölden látható az annotáció.
(Forrás: Sass Bálint)

Annotációnak nevezzük azokat a címkéket, amelyek a szöveg vagy beszéd különböző szintű elemeiről szolgáltatnak információt, például a szavakról a szófajukat, a tulajdonnevekről a kategóriájukat, a mondatokról a szerkezetüket mondják meg. Ezek az erőforrások a nyelvtechnológia elengedhetetlen szükségletei a fejlesztésben és az elért eredmények kiértékelésében egyaránt.

Előadásrészlet: dia a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú annotálásáról
Előadásrészlet: dia a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú annotálásáról
(Forrás: Oravecz Csaba)

Magyar probléma?

A magyar nyelv erősen ragozó jellege miatt a magyar fejlesztők speciális helyzetben vannak, ugyanis a nagyobb európai nyelvekre, elsősorban az angolra kifejlesztett módszerek, eljárások nem feltétlenül adaptálhatók a magyarra. Ezért a magyar nyelvtechnológusok az elmúlt években-évtizedekben saját nyelvi erőforrásokat és nyelvfeldolgozó eszközöket kényszerültek kifejleszteni. Így ma már létezik magyar tokenizáló, mondatra bontó, morfológiai elemző és egyértelműsítő, főnévicsoport-azonosító, tulajdonnév-felismerő, mondatelemző. Viszont mivel a kommunikációáramlás nem mindig megfelelő az egyes kutatóhelyek között, előfordul, hogy ugyanarra a célra szolgáló eszközt több helyen is fejlesztenek. Így egyrészt sok a felesleges átfedés (pl. három különböző magyar nyelvű morfológiai elemző létezik), másrészt az eszközök nem kompatibilisek egymással, ami megakadályozza az összehasonlíthatóságot és a verseny kialakulását.

Ráadásul a már kifejlesztett eszközök közül több a kutatóhelyeken porosodik, sok közülük nincs megfelelően dokumentálva, publikálva, így nem használható. Az eddigi pályázati kiírások új termékek létrehozását célozták, a már meglevők karbantartására, utógondozására, dokumentálására nem fektettek elég hangsúlyt. Viszont a nyelvtechnológia elég dinamikusan fejlődő terület ahhoz, hogy egy pár évvel ezelőtt kifejlesztett eszköz mára már elavultnak számítson. Vagyis az idő előrehaladtával a régebbi eszközök leporolása egyre nagyobb erőfeszítést igényel, ha nem vesznek teljesen kárba. Azért természetesen vannak most is szabadon elérhető, felhasználható eszközök, amelyeket a gazdáik karbantartanak, fejlesztgetnek, de ez meglehetősen sporadikus jelenség. Egy egész ágazatot nem lehet néhány lelkes informatikus önkéntes munkájára alapozni.

Európai probléma!

Szerencsére ez a kutatási-fejlesztési kérdés nem magyar-, sőt még csak nem is K-Európa-specifikus. Ahogy arról már egy tavalyi cikkünkben is beszámoltunk, az EU számára is fontos, hogy újabb és újabb egymástól elszigetelt, nem összeegyeztethető formátumú adatbázisok és nyelvfeldolgozó eszközök létrehozása helyett inkább a már meglevőket szervezze egy egységes infrastruktúrába. Egy ilyen kutatási infrastruktúra kialakításának több sarokköve van: a megfelelő nyelvi erőforrások folyamatos korszerűsítése és fenntartása, a nyelvfeldolgozó eszközök sztenderdizálása, valamint a létrehozott erőforrások terjesztése, és amennyiben lehet, szabadon elérhetővé tétele. Egy ilyen infrastruktúra létrehozása az utóbbi években elsőrendű prioritássá vált, amit egyértelműen jelez az olyan európai projektek elindulása, mint a CLARIN (Common Language Resources and Technology Infrastructure), a FLARENET (Fostering Language Resources Network), a DARIAH (Digital Research Infrastructure for the Arts and Humanities) és az ezt a folyamatot elindító ESFRI (European Strategy Forum on Research Infrastructure).

Nyelvtechnológiai újrahasznosítás kalákában: CESAR

Ebbe a sorba illeszkedik az idén februárban indult CESAR (CEntral and South-east europeAn Resources) projekt, melynek célja, hogy az ebben a régióban már létrehozott erőforrásokat továbbfejlessze, egységesítse, az európai szabványokhoz igazítsa, és mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tegye. A projekt keretén belül magyar, lengyel, horvát, szerb, bolgár és szlovák nyelvű erőforrások előre meghatározott csoportját fogják az adott országok fejlesztői felfrissíteni és a megfelelő metaadatokkal ellátva, szabványosított formában elérhetővé tenni. A közzétételre kiszemelt erőforrások között találunk egy- és többnyelvű írott és beszélt nyelvi adatbázisokat, korpuszokat, szótárakat, valamint különféle szövegfeldolgozó eszközöket (tokenizáló, mondatra bontó, morfológiai és szintaktikai elemző).

A CESAR projekt egy nagyobb európai hálózatnak, a META-NET-nek a része, amelyben 31 ország 44 kutatóközpontja vesz részt, és amelynek célja, hogy a többnyelvű európai információs társadalom technológiai alapjait megteremtse. A CESAR résztvevői szorosan együttműködnek a META-NET-tel, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy közös szabványokat és módszereket alkalmaznak az erőforrások sztenderdizálásában és újrahasznosításában. A CESAR projekt keretein belül egységesített és interoperábilissá tett erőforrások és eszközök egy közös tárhelyről (META-SHARE repository), vagy a partnerek weboldalain keresztül lesznek elérhetőek.

Magyar és európai

A projektnek azért van kiemelt jelentősége a magyar nyelvtechnológia szempontjából, mert két magyar résztvevője is van: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézete. Ez utóbbi egyben a projekt koordinátora is, a konzorcium vezetője pedig Dr. Váradi Tamás, az intézet nyelvtechnológiai osztályának vezetője. További résztvevők: a Zágrábi Egyetem Bölcsészet- és társadalomtudományi Kara (Horvátország), a Lengyel Tudományos Akadémia Számítástechnikai Kutatóintézete (Lengyelország), a Łodzi Egyetem (Lengyelország), a Belgrádi Egyetem Matematikai Kara (Szerbia), a Mihajlo Pupin Intézet (Szerbia), a Bolgár Nyelvi Intézet (Bulgária) és az Ľudovít Štúr Nyelvi Intézet (Szlovákia).

Nyelvtechnológiai újrahasznosítás kalákában: CESAR

A projekt két éve alatt a Magyarországon előállított nyelvi erőforrások és nyelvtechnológiai eszközök közül több is be fog kerülni a fent említett tárba, vagyis ezek túl azon, hogy megfelelő dokumentációval és metaadatokkal lesznek ellátva, fel is lesznek újítva. Sőt, néhány közülük ki is lesz bővítve, így előreláthatólag a Magyar Nemzeti Szövegtár mostani méretének többszörösére nő, továbbá a tervek szerint egy kellően nagy méretű, kézzel tulajdonnév-annotált korpusz is készül, amely a későbbiekben a magyar nyelvű automatikus tulajdonnév-felismerő programok tanítására és kiértékelésére lesz használható.
A projekt további hozománya, hogy a META-NET közösség minden résztvevő nyelvéről készül egy ún. white paper, vagyis egy kb. 30 oldalas ismertető az adott nyelv speciális tulajdonságairól, jelenlegi európai helyzetéről, a nyelvtechnológiai kutatások állapotáról, a rendelkezésre álló erőforrásokról és eszközökről, továbbá a kutatási és az ipari szféra kapcsolatáról az infokommunikációs technológiák terén.

Nyelvtechnológiai újrahasznosítás kalákában: CESAR

Az elkészült bemutatkozó anyagokat az EU nyomtatott formában kiadja, és a június végén, Budapesten megrendezésre kerülő META-Forum 2011 – Solutions for Multilingual Europe című konferencián fogja a nagyközönség elé tárni. A META-Forum a 2011-es magyar EU-elnökség egyik hivatalos eseménye lesz, amelyen részt vesznek az Európai Bizottság és a magyar kormány képviselői, a nyelvtechnológia prominens alakjai, továbbá meghívott előadók a kutatás-fejlesztés és az ipar területéről. A konferenciáról tudósítunk majd, addig is az érdeklődők böngészhetik a rendezvény honlapját.

Forrás

A Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform Stratégiai Kutatási Terve és Megvalósítási Terve

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X